Igor Romakov a válasz, hogy lesz egy labdarúgóból sikeres röplabdaedző

PCS - fotó: Bodorkós Máté, Hornyák Emőke • 2017. szeptember 06., szerda •
A Szerbiából érkezett szakemberrel több mint egy hónapja dolgoznak a Haladás VSE női röplabdázói.
Igor Romakov a válasz, hogy lesz egy labdarúgóból sikeres röplabdaedző

Új seprű, jól seper, tartja a mondás. Ennek szellemében néztük Igor Romakov vezetőedzőt munkavégzés közben. A Szerbiából érkezett szakember a Haladás VSE női röplabda együttesével dolgozik a nyár közepétől és több edzőmérkőzésen is megtekinthettük szakmai felkészültségét. Azonban nem csak felkészülési találkozón, hanem az alapozáskor és edzésen is a kulisszák mögé pillanthattunk. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy jól ismerjük az új szakembert.

Hogy lesz valakiből röplabdaedző és nem mondjuk egy híres szerb labdarúgó?

Mint a legtöbb fiatal én is fociztam még Krivajában, egy vajdasági kisfaluban, amely inkább turisztikájáról híres. Ide jártam iskolába is, ahol a magyar nyelvet is megtanultam. Egyébként a település több válogatott szintű labdarúgót is adott az országnak, így a sport szeretete már gyerekként jelen volt az életemben.

Mégsem lett futballista…

Általános iskola 5. osztályát már Bácskossuthfalván kezdtem, majd az egészségügyi középiskolában folytattam tanulmányaim és ekkor már éreztem, hogy váltanom kell. Az irány még nem volt teljesen meghatározva, egészen addig, amíg ki nem próbáltam. Megtetszett és nem csak a pályán, hanem azon kívül is fejlesztettem magam. Rengeteg szakkönyvet olvastam és persze igyekeztem fejlődni is. Szabadkán, a középiskolában már volt lehetőség komolyabban játszani. Itt voltam először igazolt játékos. Nagyon büszke voltam, amikor a Szabadkai Spartacus mezét magamra ölthettem.

Ezután Kikindán folytatta a pályafutását.

Igen, jelentkeztem és képzett játékosként szeretettel fogadtak. Egészségügyi alkalmazottként elég nehéz volt összeegyeztetni a játékot, az edzést és a munkát, így sajnos nem állhattam annyiszor mesterem rendelkezésére, mint szerettem volna. Ugyanakkor igyekeztem a háttérben is szorgalmasan dolgozni. Volt alkalmam beletanulni az edzők életébe is.

Az első komolyabb szakvezetői állomása egy női csapathoz köthető. Milyen volt a lányokkal dolgozni?

A szomszéd településről, Padéból kerestek meg, hogy alakult egy női csapat és szeretnének felkérni edzőnek. 25 évesen komoly kihívásnak tűnt, de nem bántam meg, hogy elvállaltam. Az alapításnál jelen lenni és visszatekinteni, hogy egy évtizede jelen vannak a szerb sportéletben, ez valami fantasztikus érzés. A munkám és az edzéseket igyekeztem összhangba hozni, hogy minél hatékonyabb munkát végezzünk a lányokkal. Emellett továbbképzésekre jártam, valamint a Testnevelési Főiskolát is befejeztem. Szerencsére a csapat nagyon jól összeállt és felvettük a riválisokkal a versenyt.

Olyannyira eredményesen szerepelt a csapatával, hogy komoly felkérés következett…

A Kikinda 0230 együttese keresett meg, amelyet elfogadtam. A kemény munkánknak pedig meg is lett az eredménye. Több megkeresést kaptunk a szomszéd országokból és utánpótlás válogatottakkal mérhettük össze tudásunk. Megfordultunk Romániában és Magyarországon is. A 2011-es debreceni Eötvös kupán például a magyar válogatott u16-os gárdájával játszottuk a döntőt, amelyet nagy küzdelem végén megnyertünk. Egyébként a fináléba vezető út sem volt könnyű, hiszen a mezőnyben ott volt Tunézia, Kazahszán is.

Zentát követően, hogy került a képbe Szombathely?

Néhány éve már, hogy tartjuk a magyar szakemberekkel a kapcsolatot. A nyár elején kaptam a megkeresést és hosszú gondolkodást követően bólintottam rá. Mérlegelni kellett, hiszen családos emberként nem csak várost, hanem országot is váltani kellett. Gyermekeim, Ádám és Maja, valamint a feleségem támogatnak és költöztek velem a vasi megyeszékhelyre. Szakmailag komoly kihívás, egyből a mélyvízbe dobtak, de nagyon bizakodó vagyok.

Tetszik a város?

Nagyon! Szombathely mellett megkerestek a fővárosból is, azonban a nagyvárosi élettől távolabb szerettünk volna élni. Szerencsére itt mindent megkapunk, amire szükségünk van. Nyugodtabb, élhetőbb, csendesebb és biztonságosabb várost. Nincs az a nagy pezsgés és a gyerekeket nyugodtan ki lehet játszani az udvarra, vagy elmenni egy jót kerékpározni. Ezt Budapesten sokkal nehezebb lenne kivitelezni.

A csapatról milyen benyomásai vannak?

Sok az elvégzendő munka és éppen a felkészülés közepén tartunk. Nagyon lelkesek és elhivatottak a lányok. Látszik rajtuk, hogy komolyan veszik a feladatot. Véleményem szerint az erősítésekkel remek egészet alkot a keretünk és elérjük a kitűzött célokat.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére