Ennyi tűsarkúban riszáló pasit még nem láttak Szombathelyen

k.d. Fotó: Kulturbrigád, Puska Judit • 2015. november 19., csütörtök • 12:00 •
Az Őrült Nők Ketrecében Stohl András provokatívan játszotta a transzvesztitát. A közönség imádta az Alföldi Róbert rendezte darabot.
Ennyi tűsarkúban riszáló pasit még nem láttak Szombathelyen

A legbiztosabb jele annak, hogy van igény a szókimondó, gondolatébresztő, néha káromkodást fröcsögő és a jelen nagybetűs problémáira reagáló darabokra az, hogy alig volt szabad ülőhely kedd este a Művelődési és Sportházban. Nők, férfiak, fiatalok és idősek is kíváncsiak voltak az Alföldi-univerzum egyik legnagyobb port kevert darabjára az Őrült Nők Ketrecére, amit a rendező Kerényi Imrének ajánlott. Annak a Kerényinek, aki szerint a „buzilobbi irányítja a színjátszást és ellene kemény harcot kell hirdetni”.

Persze feltételezem, akik jegyet váltottak erre, nem azok az emberek, akik örömmel „mocskos buziznak” vagy a középső ujjuk felmutatásával akarják tudtára adni a világnak, hogy a homoszexualitás egy fertő. Valószínű a jóval lojálisabb, gondolkodásra és empátiára képes réteg jelent meg és nézte végig, ahogy egy maroknyi harisnyába bújt tűsarkús férfi olyan ribitáncot lejt, hogy leesik az állunk.

Alföldi egy kicsit sem vette le a lábát a gázpedálról és egy jó adag gázfröccsel adta tudtunkra, hogy bizony vannak olyan férfiak, akik sminkelik magukat, parókát és cicanadrágot húznak, körmöt festenek, pink selyemruhába bújnak, vonulnak, vagy épp vonaglanak. Látszólag olyan természetesen táncolnak a föld fölött pár centire, mintha ez lenne a világ legegyszerűbb dolga, pedig aki viselt már magas sarkút az tudja, órák múlva fizikai fájdalmakkal jár. De nem az Őrült Nők Ketrecében. Ez egy más világ, minden értelemben.

A darab amúgy egy sokszor játszott előadás, amiből egy film is készült. Az utóbbira utalva Alföldi egy kicsit sem vette el a történet lényegét, maximum hozzá-hozzátoldott ezt-azt, amitől szellemesebb és korhűbb lett. A klasszikus történt körülbelül negyvenéves, de éppoly aktuális most is.

A sztori szerint van egy meleg pár Georges és Albin, akik egy színes és csillogó szórakozóhelyet vezetnek, ahol Albin Zaza néven az egyik legragyogóbb sztárja a műsornak. Georges-nak emellett van egy fia Jean-Michel, aki éppen nősülni készül. A jövendőbeli apja viszont pont az a keményvonalú „haza, család, erkölcs” szavakkal jellemzett párt alelnöke, akik a melegek fő ellenségei. Az eljegyzés után kötelező háztűznéző viszont nem várt bonyodalmakhoz vezet, leendő apósa felfedezi a titkot: kisgyerek kora óta Albin – aki ugye férfi!!!- neveli anyjaként. A több szempontból is komikusra figurázott jelenetektől a néző figyelme sosem lankad, vagy röhögünk, vagy ámulunk, de mindenekelőtt élvezzük.

Stohl András olyan profi transzvesztitát játszik, hogy csak nézünk, de a kedvenc akkor is Fehér Tibor volt, aki Albin személyi asszisztenseként maximálisra turbózta a homoszexualitás minden külső jellemzőjét. Na, és ott van Hevér Gábor, akinek három és fél órára voltunk a közönsége. Ki nem hagynánk a cuki Csobot Adélt vagy Mihályfi Balázst, aki szinte csak ordibál a jeleneteiben. Mindkettő adta a rá írt karaktereket, bár Adél csillaga ennyi remek színész mögött fakó maradt.


 
Musical révén nemcsak a szereplők tánctudásukra, hanem az énekhangjukra is szükség volt. De ez sem volt akadály, Stohlnak főleg, akibe jó adag tehetség szorult. Az Őrült Nők Ketrece az a hely, ahol mindenki önmaga lehet, vagy az, aki lenni akar. Ezen a helyen legalábbis ez működött.

 

kapcsolódó galéria


frisss

gazdit keresek

közösség

további frisss

lap tetejére