Az ELTE nagyon erős lába lehet a szombathelyi kampusz!

Szita Róbert - Fotó: Hornyák Emőke • 2016. július 07., csütörtök •
Fő törekvésünk, hogy Szombathely vezetésével együttműködve építsük fel az ELTE újabb, nagyon erős lábát – ezt Prof. dr. Mezey Barna, az ELTE rektora nyilatkozta honlapunknak.
Az ELTE nagyon erős lába lehet a szombathelyi kampusz!

Ismeretes, hogy a múlt héten a felsőoktatásért felelős államtitkár, bejelentette, hogy 2017. január 1-től integrálódik az ELTE és a NyME-SEK.  Akkor megírtuk a szombathelyi felsőoktatás számára miért lehet jó ez a beolvadás, most az ELTE szempontjaira voltunk kíváncsiak. 
Mielőtt a szenátus elé állt a rektor és a kancellár, azt vizsgálták, hogy az ELTE oldaláról vajon mi az értelme az integrációnak – tudtuk meg interjúnk elején a mintegy 28 ezer hallgatóval rendelkező nagy múltú egyetem rektorától. 

Rektor Úr! Nyertes lehet Szombathely és nyertes lehet az ELTE is? 
Azt szeretnénk, ha mindenki nyertes volna. Az egyik oldalon ott a küldetés, mert tudvalévő, hogy Magyarország első számú pedagógusképző intézményeként egy olyan legendát, mint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, talán feléleszthetünk. Persze nem csak elvi utakon mozogtunk, meg kellett néznünk azokat a szinergiákat, amelyek által mindenki nyertesként jöhet ki. Ebben három olyan pontot találtunk, amelyek közül az első a műszaki képzés területe, ahol mi nemrég szerződéses megállapodást kötöttünk a Bosch-sal, illetve az MTA-val és a Műszaki Egyetemmel az intelligens autóképzés vagy autófejlesztés kérdésében. Ez tökéletesen illeszkedett ahhoz a fejlesztéshez, képzéshez, ami az itteni gépészmérnök-képzésből levezethető autófejlesztési elgondolásokkal függ össze.
A másik nagy terület a sport és a rekreáció volt, amelynek egy teljesen más, kiegészíthető területét műveljük. 

A szombathelyi kampusz miként fejleszthető az ELTE céljaival összhangban? Az ELTE folyamatosan abban gondolkodik, hogy a szombathelyi kampusz milyen módon fejleszthető összhangban az ELTE céljaival. Nem szeretném, ha álságosak lennénk, az ELTE számára az is egy lényeges kérdés, hogy a konvergencia régióban a pályázati konstrukcióit hogyan tudja megvalósítani. Ugyanakkor azt is jelezni szeretném, hogy nem lehet úgy pályázni, hogy az ember nem itt használja fel a pénzt. Az egyetemnek tehát helyben kell a fejlesztéseket végrehajtani, így az ELTE mindig abban gondolkodik, hogy a helyi kampusz milyen módon fejleszthető az ELTE céljaival. 
Nem szabad megfeledkeznünk a nemzetközi kapcsolatrendszerről sem, az ELTE rendkívül határozottan jelen van a nemzetközi térben, de, ahogy a kollégákat és az elképzeléseket is megismerhettük Szombathelyen, itt is nagyon dinamikus nemzetközi terjeszkedésre van lehetőség. Az sem titok, hogy szeretnénk bevonni a kapcsolatrendszerünkbe a szombathelyi tudományos és kutatási erőket is.

Más ELTE képzések is megjelenhetnek a térségben?
Hosszú távon bármi elképzelhető, hiszen még jelenleg is vizsgáljuk az integráció, az egyesülés feltételeit. A közgazdasági és jogi képzésekben még nem gondolkodtunk, de több dékán kolléga is azon elmélkedett, hogy áthozza-e képzéseit ide. Egy biztos, a gyógypedagógiai képzést Szombathelyre telepítjük.

Milyen döntések szükségesek még az integrációhoz?
Amíg az egyetemek szenátusai nem döntöttek, nem juthattunk hozzá hivatalos információkhoz, léteznek nem hivatalos adataink, most azonban már megkezdhetjük azokat az egyeztetéseket, amelyekkel összeilleszthetőek a képzések. 
Azonos vagy hasonló képzési struktúrák esetén is meg kell vizsgálni, hogy ezekhez hogyan igazodik az ELTE. Eltérően a helyiektől, nálunk nagyon magas minőségi követelmények léteznek. Ezért meg kell vizsgálni, hogyan hozhatóak ezek összhangba, hogyan tudjuk a minőséget garantálni Szombathelyen is, hogyan tudjuk a minősítettek, a habilitáltak számát növelni, a professzori kart megerősíteni. Azon is gondolkodunk, hogyan tudjuk a doktori képzéseket megerősíteni itt, adott esetben végig kell gondolni milyen szervezeti döntéseket igényelnek mindezek. Arról is egyeztetnünk kell, milyen kapcsolódási pontok léteznek, mely karok esetében lehet az együttműködést létrehozni. illetve fejleszteni, szakokat találkoztatni, példának okáért a szlavisztika és a szlovén képzést biztosan összhangba hozzuk. Eldöntjük hamarosan, hol működik a beolvadás, hol lesz fejlesztés. 
   

A rektorral történő beszélgetésünkből is kirajzolódik az ELTE fő törekvése, hogy Szombathely vezetésével együttműködve az ELTE egy újabb, nagyon erős lábát kell felépíteni. A tervek szerint ugyanis a NymE SEK valamennyi kara, képzése integrálódik az ELTE-hez. A beolvadás pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy Budapesten folytatódik az adott szak.

 

közösség

további frisss

lap tetejére