Meghalt Vitézy László

• 2024. február 02., péntek •
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező 83 éves korában, péntek hajnalban hunyt el.
Meghalt Vitézy László

„Édesapám, Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező 83 éves korában ma hajnalban elhunyt” – közölte Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár a Facebook-oldalán. 

Köszönök mindent, Papa!

– búcsúzott. 

Vitézy László Balázs Béla-díjas magyar producer, forgatókönyvíró, filmrendező, valamint érdemes és kiváló művész Budapesten született, 1940. május 17-én. Családját a kommunizmus alatt osztályidegennek minősítették, vagyonát elvették - írja az Index.

Húszas évei elején a Budapest Filmstúdiónál és a Mafilmnél dolgozott műszaki segédként, majd 1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és televíziórendező szakon. Az 1970-es, 1980-as években a Budapesti Iskola rendezői csoporttal a filmgyárat megújítva, új műfajokat megteremtve, egyszerű dokumentarista és játékfilmes eszközökkel készített filmeket a magyar szocializmus valóságáról. A kommunizmust a saját bőrén is megtapasztaló filmrendező számos alkotásában aprólékosan és könyörtelenül megmutatta a valóságot: a játszmákat, a kiégéseket, a megoldatlan és megoldhatatlan sorsokat. Forgatott tévéfilmeket, dokumentumfilmeket, az 1979-ben készült Békeidő, amely egy elnéptelenedő falu termelőszövetkezeti elnökének küzdelméről szólt a hatalmát védő felső vezetéssel szemben, a kádárizmus éles kritikáját adta és cenzúrán átcsúszva másfél millió emberhez jutott el.

Ezután a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, majd a Híradó- és Dokumentumfilmstúdió rövidfilmrendezője, ezután a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője lett. 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója lesz. 1990–93-ig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője. Ezen évek alatt a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában is vállalt időszakosan rendezői munkát és készített dokumentumfilmeket. Családja és házasságai révén több szálon kötődik a politikai elit rendszerváltás előtti és utáni köreihez.

Játékfilmjeiben főként a kommunizmus ideje alatt játszódó történeteket dolgoz fel. Tévéfilmjeit előszeretettel készíti Móricz Zsigmond novellái alapján.

Jelentősebb filmjei: Békeidő (1980), melyért a mannheimi filmfesztivál nagydíját és Balázs Béla-díjat kapott. 1982-ben készült a Filmszemle-díjas Vörös föld, Pillangó (2012), A galamb papné (2013). 2022-ben Az énekesnő című dokumentum jellegű játékfilmmel zárul a sor. Sára-Csoóri Életműdíjat kapott 2021-ben – olvasható a Mafabon. 

(Borítókép: Vitézy László 2021. november 19-én. Fotó: Cseke Csilla / MTI)
Forrás: index.hu

közösség

további frisss

lap tetejére