Az atomenergiával korábban megtakarítható földgáz mennyiségét most a lakossági fűtéstől vonnák el. A magyarnemzet.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint az atomellenes energiapolitikájával Németország szinte egyedül marad az országok sorában. A svédek is váltottak, már új atomerőművet szeretnének építeni.

– Németország illetékes minisztériumai a kezdetektől fogva tisztában voltak azzal, hogy hibás döntés az utolsó három atomerőművi egység leállítása, ám

szakmai helyett politikai hitvita mentén döntöttek.

Holott szakértők, Nobel-díjasok, reálisan gondolkodó politikusok szólaltak fel az atomerőművek bezárása ellen, mindhiába – mondta Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Jelezte: nemrég a Bild napilap egy belső, titkos e-mail-váltást szivárogtatott ki, amely a környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium sajtóirodái közötti levelezést tartalmazta. Az egyértelműen azt támasztotta alá, miszerint

az utóbbi minisztérium is a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, hogy az atomerőművek további üzemeltetése esetén földgázt lehetett volna megtakarítani, olcsóbb lett volna a villamos energia és növelni lehetett volna az ellátásbiztonságot is.

A szakértő szerint láthatóan a német nagypolitika sokkal inkább a saját érdekeit képviseli az emberek és a német ipar alapvető érdekei helyett. Nem számítanak a toronymagas háztartási- és ipariáram-árak, az ellátásbiztonsági kockázatok, a szénbányák terjeszkedése, a falu- és templomrombolások és a növekvő szén-dioxid-kibocsátás sem. Sokatmondó, hogy

a németek az utolsó atomerőművi egységek leállítása óta masszív áramimportra szorulnak a környező országokból,

a legtöbb Franciaországból, Belgiumból és Csehországból érkezik. Ezekben az országokban atomerőművek is üzemelnek, tehát a németek végeredményben atomerőművekből származó villamos energiát használnak fel. Úgy is fogalmazhatunk a szakértő szerint, hogy a szomszéd atomenergiája „zöldebb és jobb, mintha azt otthon kellene megtermelni”.

De nem csupán az áramtermelés miatt tévút a német energiapolitika. Azzal, hogy leállították az atomerőműveket, helyüket a klímavédelmi szempontból káros szén- és gázerőművek veszik át, ami miatt növekszik a kibocsátás. A földgázt pedig, amelyet atomenergia segítségével lehetett volna megtakarítani, a lakosságtól „veszik el”. A szakértő emlékeztetett: szeptemberben megszavazták az új fűtési törvényt, amely többek között klímabarát fűtési rendszerek beépítésére kötelezi a lakásépítőket a klímavédelem jegyében. Ezzel azonban több probléma van. Egyrészt már jelenleg sem lehet számos területen műszaki és egyéb problémák miatt például hőszivattyús rendszereket kiépíteni, másrészt a rendszerek ára folyamatosan növekszik, és az állami támogatás nem elégséges. E törvény kapcsán megírtuk, rendkívül költséges és körülményes lényegében néhány év alatt felszámolni a gázalapú fűtést.

A hőszivattyús rendszerek telepítésével növekszik a villamosenergia-igény is, amit biztosítani szükséges olyan időszakokban, amikor a nap- és szélerőművi kapacitások kismértékben állnak csak rendelkezésre.

Az áramtermeléshez valójában klímaellenes módon a már említett szénerőműveket (is) használják.

Hárfás Zsolt szerint Németország az atomellenes energiapolitikájával szinte egyedül marad az unióban, hiszen egyre több tagállam kívánja meghosszabbítani a jelenleg üzemelő atomerőművi egységei üzemidejét, illetve újabb és újabb egységeket akarnak építeni. Egész egyszerűen azért, mert

az egyes áramtermelési módok közül az atomerőművekkel lehet egyszerre télen-nyáron, éjjel -nappal ellátásbiztonságot, olcsó és klímabarát villamos energiát, valamint árstabilitást biztosítani. 

Kiváló példa erre Svédország, ahol néhány éve a nagypolitika be akarta zárni az összes atomerőművet, ám jött a fordulat. Most a svéd kormány egy új masszív atomenergia-útitervet mutatott be, amely 2035-ig legalább két nagy méretű atomerőművi egység megépítését irányozza elő, de 2045-ig akár tíz újabb is épülhet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)