Az elmúlt két év összes egészségügyi ellátását figyelembe véve minden negyedik egészségügyi ellátás a magánszektorban történt, a 20–64 éves korosztály fele fordult legalább egyszer az elmúlt két évben a magánegészségügyi szolgáltatók valamelyikéhez – derül ki az NN Biztosító friss reprezentatív kutatásából.

Akik az elmúlt két évben legalább egy alkalommal jártak magánrendelésen, 43 százalékban fordulnak újból magánszolgáltatóhoz – állapították meg a 2023 szeptemberében és októberében 1100 fő részvételével történt online felmérés során.

Folyamatosan bővül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők aránya Magyarországon, mert nagyobb az elégedettség a magánellátást kínáló szolgáltatókkal, mint az állami egészségügyi rendszerrel.

Az emberek számára egyre nagyobb anyagi terhet jelent a saját egészségügyi ellátásuk finanszírozása, de terjed az öngondoskodás.

A magánellátás finanszírozására a lakosság egyre nagyobb arányban vesz igénybe saját vagy a munkahelye által fizetett egészségbiztosítást vagy egészségpénztári szolgáltatást

– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A magánegészségügyi ellátás elsődleges előnye a jobb elérhetősége és a gyorsasága az állami rendszerhez képest. Az állami szolgáltatásban szerzett rossz tapasztalat is sok beteget terel a magánszektorba. 

A kényelem és az esély a teljes körű diagnózisra pedig csak tovább növeli a magánellátó-rendszer vonzerejét. Ezért aztán nem meglepő, hogy 

a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy a következő egy-két évben szívesen venne igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.

Magasan a legkeresettebb magánegészségügyi ellátás a fogászat, a megkérdezettek 54 százaléka vette igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben. 

Generációs különbségek

Érdekesség, hogy a 20–34 éves korosztályba tartozók körében jóval magasabb, 37 százalék a laborvizsgálatot a magánszektorban igénybe vevők aránya, mint az idősebb korosztályban, ahol 24 százalék. A 20–34 évesek közül jóval többen, mintegy 15 százaléknyian járnak magánpszichológushoz, a 35–64 éves korcsoportba tartozók közül csupán 3 százalék. 

Ugyanez a generációs különbség érzékelhető az endokrinológiai vizsgálatot igénybe vevők arányában: míg a fiatalok 15 százaléka járt endokrinológusnál, addig az idősebb korcsoportokban ez az arány átlagosan 6 százalék.

Számít az iskolai végzettség is

Az arányok az iskolai végzettség szerint jócskán eltérnek: míg a felsőfokú végzettségűek esetében a magánszolgáltatást legalább egyszer használók aránya 64 százalék, addig az alapfokú iskolát végzettek körében 41 százalék. Legtöbben, a válaszadók 42 százaléka járóbeteg-ellátást, illetve majdnem minden tizedik egynapos ellátást vagy ambuláns műtétet vett igénybe magánszolgáltatónál.

Az egyik legköltségesebb ellátási formát, a többnapos kórházi ellátást a válaszadók 4 százaléka igényelte magánellátás keretében.

Az elégedetlen beteg a legdrágább

A hosszú várólisták, a nem betegbarát kommunikáció, a végeláthatatlan várakozás csak néhány azon közismert problémák közül, amelyekkel a magyar betegeknek szembe kell nézniük, ha valamilyen egészségügyi vizsgálaton szeretnének részt venni – összegezte a témában közzétett friss elemzésében a Positive Health & Care. 

Mint hangsúlyozták, még számtalan más ok is állhat amögött, ha 

• egy páciens elégedetlen, 
• rossz élménnyel távozik,
• lemondja a vizsgálati időpontját,
• vagy meg sem jelenik a vizsgálaton. 

Az elégedetlen beteg rengeteg pénzébe kerül az adott egészségügyi intézménynek,

az ebből eredő költségek minimalizálására külföldön már jól bevett gyakorlatok léteznek.

Csak az USA-ban évente körülbelül 3,6 millió páciens mondja le vagy rakatja át másik időpontra az orvosi vizsgálatának időpontját, netán meg sem jelenik, ami milliárd dollárokban mérhető költségeket okoz az egészségügyi intézményeknek. 

A lemondásnak számtalan oka lehet, de ahhoz, hogy az intézmények ezeket megismerjék, alaposan elemezni kell a saját folyamataikat és a páciens betegútját is. 

Magyarországon egyelőre kevés intézmény fektet energiát abba, hogy tudományos módszerrel javítsa az általa nyújtott páciensélményt.

Ezen kevesek közül jó néhány intézménynek a nagy arányú időpontlemondás és a betegek lemorzsolódása okoz sok millió forintos bevételkiesést.

Meglepően hatékony a páciensélmény-tervezés

Külföldön már évtizedek óta alkalmazzák a páciensélmény-tervezést az egészségügyben, sokszor egészen meglepő eredménnyel – mutatott rá a Positive Health & Care. 

Példaként a világ egyik vezető CT- és MRI-gyártójának, a Philipsnek a páciensélmény-tervezési módszerét említették, amivel 

sikerült számottevő mértékben csökkenteni a pácienseknek adott nyugtatók mennyiségét, és növelni a betegek elégedettségét

a szolgáltatással kapcsolatban a saját egészségügyi centereikben. Ez tetemes költségcsökkentéssel járt az intézményeknek.

Egy másik amerikai egészségügyi szolgáltató átfogó kutatást végzett a betegútra vonatkozóan: a kutatáshoz orvosi eredményeket, interjúkat és az intézményeikben található, betegek mozgását figyelő kamerák felvételeit is felhasználták. 

Az eredmények ismeretében újratervezték a teljes betegutat onnantól, hogy a páciens belép az ajtón: 

• átalakították a kórház belső tereit, 
• áthelyezték az egyes funkciókat

annak érdekében, hogy minimalizálják a betegek közti interakciókat. A változtatások eredményeképp minimalizálták a kórházi fertőzések számát, és a kórházban töltött idő is csökkent 10 százalékkal.

Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock