Tizenkétmillió forint értékű energetikai célú épületfelújítás után négymillió forintnyi áfa, szja, társadalombiztosítási járulék, szocho és társasági adó folyna vissza az állami kasszába, ezáltal a központi költségvetés számára nullszaldós lenne az a lakossági felújítási támogatási program, amelyre a napokban tett javaslatot a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – tudta meg a Világgazdaság.

Ismét napirendre került az a rezsicsökkentő javaslat, amely a lakóépületek teljes termikus burkának kiépítésével tenné lehetővé az épületek fűtési és hűtési költségének nagyarányú lefaragását. Az ÉVOSZ friss számításai szerint

• a homlokzati hőszigetelés 5 millió forint,
• a homlokzati nyílászárók cseréje 4 millió forint,
• a födém hőszigetelése 2 millió forint,

ennek alapján a termikus burok kiépítésének teljes költsége 11 millió forintból megvalósítható.

Mindezt az állami energetikai felújítási program a lakosságnak 3 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítené, és további egymillió forint vissza nem térítendő támogatást kapnának a gépészeti felújításra vállalkozók.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Lakáspolitika Fejlesztéséért Felelős Főosztályának megküldött javaslat konkrét számításokkal támasztja alá, hogy a vállalkozási ár egyharmada visszakerül a költségvetésbe, ami 12 millió forintos felújítási költséggel kalkulálva éppen 4 milliós adó- és járulékbevétel.

Az állami bevétel számításakor a felújításnál a következő tételekkel számolnak:

• az anyagoknál  27 százalék áfa, 
• a munkadíjnál a munkáltatótól 13 százalék szocho,
• a munkavállalótól pedig 15 százalék személyi jövedelemadó  és 
• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék,
• valamint a vállalkozások eredményéből 9 százalék társasági adó.

Ez összességében  pontosan annyi, mint amennyi vissza nem térítendő támogatás összege.

A modell szerint a felújítás bekerülési összegének maximum 50 százalékáig támogatná az állam a lakosságot. 

A felújításoknál ökölszabály, hogy az összes költségen belül 40 százalék a felhasznált építési termékek aránya, és 60 százalék  az élőmunka, vagyis a munkadíj.

A jelenlegi piaci körülmények között a verseny erősödésével a vállalkozók 5–10 százalék közötti árbevételarányos nyereségre törekednek. Így lett a várható megrendelői költség együttesen 12 millió forint, amelynek az önrészét zömében kamattámogatott hitellel tudnák előteremteni a pályázók, ha zöld utat kap az ÉVOSZ javaslata.

A kedvezményes felújítási célú hitel maximum 5 millió forintig évi 5 százalékos kamatlábbal segítené a felújításokat.

Ez a számítás arról szól, hogy a lakásfelújítás élénkítése hogyan lehet nullszalldós a költségvetésnek

– magyarázta a Világgazdaságnak Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Hatalmas lépés lenne, ha még a nyáron megszületne a támogató döntés,

hogy legalább a kisebb felújításokat még a fűtési szezon előtt el lehessen végezni – szögezte le a szakember.

A lakossági felújítási piacon is jelentősen csökkent a megrendelésállomány. Az ideálisnak tartott évi 250 ezer helyett

idén legfeljebb 180 ezer háztartásban végeznek valamilyen mértékű korszerűsítést,

ezek egy része még a korábbi évek támogatásaiból megvalósuló lakásfelújítás. Az építőipar teljes megrendelésállománya 30 százalékkal, az új rendelésállomány 37 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, az ágazati munkák 20 százalékát a lakásépítések és -felújítások teszik ki. 

Az energiafelhasználás csökkentését szolgáló lakossági felújítás támogatási program egyszerre szolgálná a lakosság, az építőipari ágazat és az állam érdekeit, ezért a javaslattevő szakszövetség nagyon bizakodó, hogy a nullszaldós modell meggyőző lesz a kormányzat számára is.

Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu