Vámpírkirálynő, a hegy őrszeme, hírességek bölcsője - Legendás helyek Vas megyében (2.rész)

BP/sarvarvaros.hu/velem.hu/kirandulastippek.hu Fotó:classicahotel.hu/static.panoramio.com • 2016. október 30., vasárnap •
Bakancslista a hétvégi kiruccanáshoz.
Vámpírkirálynő, a hegy őrszeme, hírességek bölcsője - Legendás helyek Vas megyében (2.rész)

Az őszi, enyhe időjárás kedvez a túrázásnak, ezért összegyűjtjük nektek azokat a Vas megyei helyeket, amiket nem érdemes kihagyni egy napsugaras hétvégén. Legutóbb Vasvár, Bozsok és Gencsapáti környékén kalandoztunk, most ideje más tájakra is elnézni...

A város, ahol az „erős fekete bég” és a „Vámpírkirálynő ” is élt

Sárvár a magyarok egyik legkedveltebb pihenőhelye, nem is csoda, hiszen nem csak rengeteg látnivaló van itt, de még gyógyvízben is áztathatjuk magunkat.

A vár a település névadója, ami eredetileg egy mocsarakkal körülvett Árpád-kori földvár lehetett. A Sárvár nevű várat elsőként 1288-ban említette oklevél. Az épületet az idő során többször átalakították, bővítették. Olyan magyar nemesi családok tulajdonában volt, mint Kőszegiek, Ozorai Pipó, a Kanizsai és a Nádasdy-család vagy az Esterházy. Leghíresebb lakói sorában ott van a török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc és felesége Báthori Erzsébet is, akiről az a hír járta, hogy úgy akarta megőrizni fiatalságát, hogy szüzek vérében fürdött.

A vár a második világháború után pusztulni kezdett, de az 1960 - 70 – es években felújították. Jelenleg a Nádasdy – vár Művelődési Központ és Könyvtár mellett a Nádasdy Ferenc Múzeum működik falai között. A vár ad otthont a város kulturális rendezvényeinek. Az épületet egy hangulatos park öleli körbe, ami helyi jelentőségű védett természeti értéknek számít.

Ha épp templomlátogatós kedvünk van, akkor jó helyen járunk. Érdemes megnézni a középkori eredetű Szentháromság kápolnát, az Árpád-kori eredetű Szent Márk templomot, a neogótikus stílusú Szent Miklós katolikus templomot vagy a klasszicizmus jegyeit hordozó Evangélikus templomot.

A Szent László templom közelében áll a város első iskolája, amit Nádasdy Tamás nádor alapított 1535-ben. Az intézmény neves tanára volt a bibliafordító Sylvester János, akit a "magyar Luther"-ként is emlegetnek, de tanított itt Gárdonyi Géza az Egri csillagok írója is. Az épület jelenleg óvodaként üzemel.

Egy enyhébb napon kihagyhatatlan a Sárvári Arborétum, ami a Nádasdy-vár szomszédságában helyezkedik el. Ez országos jelentőségű védett természeti terület. Az Arborétum elődjét Nádasdy Tamás hozta létre, a 16. században zöldség és gyümölcstermesztés folyt itt. A kert országos hírnévnek örvendett, sőt, rendszeresen szállították terményeit a bécsi udvarba. A kert egyre szebb és különlegesebb lett, ugyanis később ritka virágokat és cserjéket is telepítettek ide, azonban egy idő után mégiscsak az enyészeté lett. A mai Arborétumot egy modenai uralkodó hozta létre. Ültettek ide például tiszafát, japánakácot és hársat, kelet-ázsiai magnóliákat és keleti tüskefát, rhododendronokat is. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj található.

Ha az arborétum bejárása után még mindig vágyunk egy kis természeti élményre, akkor érdemes járni egyet a sárvári Csótónál, ahol egy négy részből álló tórendszer található. Ezt öt híd és öt sziget teszi még hangulatosabbá. Sőt, nem kell visszafogunk magunkat akkor sem, hogy horgászni, csónakázni vagy télen korcsolyázni támad kedvünk.

Vas megye őrszeme

A kőszegi hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Szent Vid-hegy, illetve az ezen őrszemként magasodó fehérre meszelt, kápolna és környéke. A hely már a bronzkorban is nagyon népszerű volt, ugyanis egykor a Szent Vid-kápolna helyén egy város feküdt, aminek a házait a hegygerinc körüli mesterséges teraszokra építették. A Római Birodalom idejében egy őrtorony állt itt, de az Árpád-korban is erődített hely volt. Valószínűleg már akkor is olyan csodálatos volt innen a panoráma, mint most.

Fotó: static.panoramio.com

A Szent Vid-templomról, már a 17. századból is maradtak fenn források. Az egykori vár sarokbástyájára 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és kápolnát építtetett, ami a 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helye lett. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki.

Ha egy kicsit fejlesztenénk a borkultúrával kapcsolatos tudásunkat, akkor nem éri meg kihagyni a Pákó-dűlőben található pincéket és présházakat.

A falu, ami ontotta magából a hírességeket

Bucsu nevezetessége és egyben műemléke a 14. századi Szent Mihály római katolikus templom, ami a 18. században nyerte mai, barokk külsejét. A templom belsőben találunk középkori, barokk és copf stílusú részleteket is.

A település másik érdekessége a római kori vízvezeték rendszer helyreállított szakasza. Ezen a nyomvonalon érkezett a Kőszegi-hegységből, Bozsok felől a víz a római kori Savaria területére.

Fotó: keptar.oszk.hu

A a falu egyébként olyan híres embereket adott az országnak, mint Széll Kálmán miniszterelnök, Széll József belügyminisztert, valamint a Bucsuban született Hertelendy Anna is, akinek az unokája volt Deák Ferenc.[

 

 

 

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére