A két politikussal Horváth Zoltán (HZ), az SzTv szerkesztő-műsorvezetője beszélgetett a Herényiek Házában. Németh Szilárd (NSz) és Hende Csaba (HCs) is a miniszterelnökre utalt, amikor megfogalmazták, hogy hazánknak olyan ,,új nemzeti politikára” van szüksége, amelynek 5 súlyos problémát kell orvosolnia.
HZ: A migráció örök témává vált, napjainkban pedig az ad különös aktualitást ennek, hogy Brüsszel nagyon sok témát, így még a rezsicsökkentés kérdését is maga alá akarja vonni…
NSz: A rezsicsökkentés sikertörténet, azon túl, hogy megmertük tenni, meg mertük lépni, a társadalmi támogatottság is fennáll, most ezt akarják kicsavarni a kezünkből. A piac soha nem törte le az árakat. A németek, amikor elhatározták, hogy zöld energiát használnak, háromszorosára emelkedett az áram ára.
A migráció nem más, mint megszállás, ami hazánkat is érintette, valóban alapjaiban változtatta meg életünket. A parlament döntése értelmében megépítettük a kerítést, határőrizeti feladatot adtunk a katonáknak. Intézkedéseink ellenére sem tett le Brüsszel a bevándorláspolitikáról, az embercsempészbandák sajnos továbbra is folyamatosan üzemelnek. Elhatároztuk és ennek érvényt is szereztünk, hogy országunkba senki nem jöhet be úgy, hogy ne tudnánk róla, senki nem jöhet be úgy, hogy nem tudnánk, kicsoda, hová tart, mit akar. Egyértelművé tettük, hogy nekünk kell eldöntenünk, hogy kivel akarunk együtt élni. Meg kell védenünk hazánkat, meg kell védenünk Európát. Megtörtént a jogi megerősítés, a katonák továbbképzése, az új határvadász egységek létrehozatala, mindez azért, hogy schengeni kötelességünknek eleget tehessünk.
HCs: Amikor a migrációról beszélünk, ki kell jelentenünk, hogy mind a 2015-ös nemzeti konzultáció, mind a 2016-os népszavazás azt bizonyítja, hogy érvényt szereztünk a magyarok akaratának. Büszkék vagyunk rá, hogy a térségünkben vettek részt a legtöbben a népszavazáson, Herényben is kiemelkedő volt ez az arány, közel volt a 60%-hoz a szavazók részvételi hányada, a megyeszékhelyek között a 2. hely lett a szombathelyieké. Az itt élő emberek józan esze arról tanúskodik, hogy az osztrák-magyar határ belső határ maradjon, nyitva legyen. Ez a határ addig lehet nyitott, amíg a déli határ zárva marad. Az osztrák határ lezárása katasztrofális következménnyel járna az ingázókra nézve. Honfitársaink a betevő kenyeret, rajta vajjal ott szerzik be.
HZ: Öt területen – a migráció, a rezsicsökkentés, az adópolitika, a munkahelyteremtés és a civilek ügyében is harcot kell vívni a brüsszeli adminisztrációval...
NSz: Nagyon sokan támadják hazánkat, folyamatosan feljelentenek bennünket, egyesek minősíthetetlen dolgokat művelnek. Ezek az emberek az illegális bevándorlással kapcsolatos doktrínákat semmisnek tekintik. A határt törvénytelenül átlépőket pénzelik, ami egészen hihetetlen. Mi döntjük el, hogyan éljünk, és mi tudjuk, hogy nem szeretnénk párhuzamos társadalmakat létrehozni. Persze önállóan nem tudnák ezt csinálni, Soros György fizeti őket. Ezek a szervezetek soha nem méretik meg magukat, közben Soros megmondja, hová támadjanak, még köztársasági elnökjelöltet is állított. Úgy gondolom, hogy érdemes ezekkel a szervezetekkel foglalkozni egy kicsit, illetve utánanézni, hogy miből is élnek, kiknek az érdekeit szolgálják.
HCS: Úgy gondolom, hogy léteznek olyan ügyeink, amelyek messze felette állnak a pártpolitikának. Demokratikus jogállam a mi hazánk, ahol tudják az emberek, hogy melyik szájból mi hallatszik, és azt is tudjuk, hogy, aki fizet, az muzsikáltat. Elmondható, hogy a magyar nemzet szándékaival ellentétesek ezek a szervezetek, biztosak lehetünk abban, hogy idegen érdekek, vendégfinanszírozás jelenik meg. Tiszta vizet kell önteni a pohárba, meg kell tudni, hogy ki beszél, miért mondja azt, amit, és milyen érdekeket szolgál, közben pedig kitől mennyi forrást kap.
HZ: Nagyon sok helyi embert érdekel a közlekedés, a vasút, a közút fejlesztése az osztrák-magyar viszonylatban. Mire számíthatunk?
HCS: A határ túloldalán sokkal magasabbak a bérek, aki rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekkel ott érvényesülhet, az természetes, hogy odamegy dolgozni. A két világháború között is rendkívül kedvező volt a két ország közötti árucsere, a Monarchia megszűnése anyagi romlást, válságot okozott, a történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy IV. Károly éppen Szombathelyre érkezett és hatalmas tömeg köszöntötte a Püspökvár előtti téren. A kölcsönös előnyök kihasználása mindig is fellendítette a környéket, mi a nyitott és egységes Európa hívei vagyunk. Ha a mi kötelességünk megvédeni az európai határt, akkor mi védjük meg. Aki a határon kopogtat, akkor menekült, ha a biztonságát veszély fenyegeti.
HZ: Az elmúlt időszakban a munkahelyteremtő-támogatások kérdése is középpontba került. Szombathelyen már több szakmában is munkáskézre lenne szükség.
NSz: Amikor nálunk megtörtént a rendszerváltás, a privatizáció nagyobb teret kapott, mint kellett volna. Ugyanekkor az összes nemzeti vállalatot megerősítették Európában. A munkahely-teremtő politikánkat szeretnénk folytatni, ugyanakkor ezért brutális erővel támadnak bennünket.
HCs: A munkanélküliség csökkent, a reálbérek emelkedtek. Az öröklött lemaradást sikerült behozni. A vasi átlagkeresetek még mindig az országos átlag alatt vannak, pedig a GDP szinte kétszeresére nőtt. Sokáig borzasztóan alacsonyak voltak a bérek és nemcsak a budapesti, de az országos átlaghoz képest is. Úgy gondolom, hogy a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelése hatalmas lökést adott. Az emberek lassan-lassan, de biztosan megkapják munkájuk ellenértékét.
HZ: A szociális intézkedéseinkbe, az adópolitikánkba is szeretnének beavatkozni, de még azt is ők akarják megmondani, mekkora legyen a nyugdíjunk...
NSz: A legfontosabb az, hogy ki akarják csavarni a kezünkből a hazai adópolitikát, ezzel pedig a nemzetközi nagytőkét segítenék. A társasági adót hihetetlen alacsonyra szorítottuk, ezzel idecsalogattuk a vállalkozásokat. Mi azt valljuk, ha már idecsalogattuk, akkor nem vesszük el tőlük a pénzt. Nemzeti adópolitikánk a közös teherviselésen alapul. Brüsszelben nem szép lelkek ülnek, hanem kőkemény érdekcsata zajlik.
HCS: Nálunk már példátlanul alacsony a munkanélküliségi ráta, a kimutatott munkanélküli 2%, csak az nem dolgozik, aki nem akar. A németek azt hitték, hogy a migránsok fele pár éven belül munkába áll, nem így történik. Ha nincs munkaerő, akkor a német gazdaság elveszítheti vezető szerepét a világgazdasági erősorrendben. Azt már csak én kérdezem, hogy miért nem a spanyol vagy a portugál munkanélkülieket hívták be? Miért kell végigvándoroltatni emberek millióit, írni és olvasni sem tudó embereket hoztak ide, és ma már szét akarják osztani a migránsokat, akiket nem tudnak használni. Ha a németek nem tudnak velük mit kezdeni, akkor mi vajon mit tudnánk hasznosítani belőlük?
HZ: Lesz tehát feladat bőven a következő időszakban is…
NSz: Ahogy a miniszterelnök megfogalmazta az új nemzetpolitika lényegét 5 téma adja, mind az 5 kérdésben elindítjuk a nemzeti konzultációt, mert az emberek támogatása nélkül nem tudjuk megvalósítani törekvéseinket. Várjuk a szombathelyiek véleményét is.
HCs: Mindent elkövetünk, hogy lehetőséget nyújtsunk a találkozásokra, konzultációs ívek aláírására, ahogy eddig is tettük.
