Kétéltűek veszélyben I. rész - a foltos szalamandra megóvása

Szponzorált tartalom • 2019. július 18., csütörtök •
Napjaink átalakuló éghajlata rendkívül kedvezőtlenül hat több kétéltűfaj számára is.
Kétéltűek veszélyben I. rész - a foltos szalamandra megóvása

A „kétéltűség” mind a farkos kétéltűek (Urodale), illetve a szalamandrafélék (Salamandridae, ide tartoznak a gőték is), mind a farkatlan kétéltűek (Anura), azaz a békák esetében azt jelenti, hogy életük első szakaszát vízben élik le, vízi alakban, kopoltyúval lélegezve, majd átalakulnak, tüdővel lélegző, szárazföldi alakká. Változó testhőmérsékletű állatok. Késő ősztől tavaszig fagymentes helyre húzódnak és nyugalmi (torpor) állapotban várják a számukra kedvező időszak beköszöntét. Valamennyi kétéltű védett állat!

Napjaink átalakuló éghajlata rendkívül kedvezőtlenül hat több kétéltűfaj számára is: a szaporodásukhoz szükséges víztestek ugyanis vagy létre sem jönnek, vagy idejekorán kiszáradnak. A Kőszegi-hegységben is tapasztalhatjuk, hogy apadnak el a források, s a ritkán használt erdei földutak keréknyomaiban sem gyűlik összes elegendő csapadékvíz, melyben az erdei béka, vagy a sárgahasú unka tudna szaporodni. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. ezért az egyik kőszegi forrásnál medencéket alakított ki, melyekben biztonságosan tud szaporodni a foltos szalamandra, és így lárváinak minden esélye meg lehet a szárazföldi alakká történő átalakulásra. E helyütt is kérjük azonban a medencéket esetleg felfedező kirándulókat, hogy a medencéket ne „takarítsák" ki, az azokban lévő köveknek és növényi anyagoknak létfontosságú szerepe van a szalamandra lárvák élete szempontjából. A medencék tehát nem rendetlenek, szemetesek, hanem így alkalmasak a szalamandrák és más állatok számára. A vízbe hullott növényi részekkel táplálkoznak ugyanis a bolharákok (Gammarus spp.), melyek a zsákmányállatai a szalamandralárváknak, a kövek pedig a búvóhelyet jelentik az állatok számára.

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra: A Kőszegi-hegység legjellegzetesebb kétéltűje, mely Vas megyében a Vend-vidéken fordul még elő. Hazánkban az Alpokalja mellett az Északi-középhegység lakója. 14-20 cm hosszú, robusztus testű állat. Tavasszal a nőstények lassan áramló vizű csermelyekhez, patakokhoz vonulnak, és a vízbe hátrálva eleven lárvákat hoznak világra, melyek előző nyáron-ősszel a testükben fejlődte ki. A lárvák már eléggé fejlettek ősz végére is, de a telet még anyjuk testének védelmében töltik. A világra jött kis szalamandrák 25-35 mm hosszúak, négylábúak, és 3 pár bojtos kopoltyújuk van. A lárvák azonnal ragadozó életmódot folytatnak, és apró rákokat, férgeket zsákmányolnak, majd 4-5 hónap alatt alakulnak át szárazföldi szalamandrává. A kifejlett állatok rovarokkal, gilisztákkal, meztelen csigákkal, pókokkal, százlábúakkal, ászkákkal és férgekkel táplálkoznak. Ivarérettségüket 4 év alatt érik el.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére