Tyukász Péter a labdarúgás alapjaival még Budapesten ismerkedett meg. Az egykori nagypályás játékos aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve állt be a kapuba, majd sportágat és várost is váltott. Ennek eredményeként pedig kétszeres bronzérmes futsalossá vált.

Neked mi a történeted, hogy kerültél be a kapuba?

Tizenkét évesen nagypályán fociztam és mindig a mezőnyben játszottam. Aztán volt egy pillanat, amikor úgy éreztem, szeretnék beállni a kapuba. Odamentem az edzőhöz, aki természetesen rázta a fejét, hogy nem lehet. A szezon végeztével aztán kijelentettem, hogy elég volt a mezőnymunkából és az új évadot már a kapuban kezdtem meg.

Mennyire különbözik portásként a nagypályás labdarúgás és a teremfoci?

Nagyon eltérő! A futsal leginkább a kézilabdához hasonlít, ha csak a kapusokat nézzük. A variációk és védések tekintetében is. Nagypályán vetődnek, mi a teremben kicsúszunk, mert gyorsabban érünk le egy lapos lövésre és kisebb felületet kell lefednünk.

Kapusok tekintetében nem áll rosszul a Haladás. Te is így gondolod?

Nagyon jó társak vannak, akikkel dolgozhatunk. Ha viszont a formámra gondoltál, akkor sajnos cáfolnom kell. Ahogy a csapatnak, úgy nekem sem ment úgy, mint szerettem volna. Együtt nyerünk és együtt vesztünk. Viszont most már nagyon szeretnénk visszatalálni ahhoz a formához, amelynek eredményeként kétszer is bronzérmet tudtunk szerezni.

Kiket kellene megelőzni, illetve kikkel vagytok egy súlycsoportban?

Szerintem a Nyírgyulaj és az Aramis keretével biztosan egy szinten vagyunk és őket előznünk is kellene. Ha csak a minőséget nézzük, akkor pedig legalább a 4-5. hely elérése lehet a cél, mert ennyi minimum bennünk van.

Mit gondolsz, mitől van ennyire jól összerakva a Győr?

Leginkább azért, mert több válogatott és légiós erősíti keretüket. Hetente 8-10 edzésük van, csak profi játékosok alkotják a csapatot és ebből élnek. A többi egyesület ezzel nem igazán tud versenyezni. Persze az a cél, hogy megszorítsák az ETO-t, majd esetleg trónfosztásra is sor kerülhet.

"Egy jó kapus mindig zárja a szöget"

Mennyire szoktad meg a vasi megyeszékhelyet?

Nagyon furcsa volt, amikor közel 3 éve ideigazoltam. A fővárosi gyerek egy kisebb városban próbált érvényesülni. Különös volt számomra, hogy nincs olyan sok ember az utcán, rendszerint összefuthatok ugyanazokkal az arcokkal. Ettől sokkal családiasabb is ez a város. Nagyon megszerettem Szombathelyt és reményeim szerint sokáig maradhatok itt.

Azért is, mert úgy tudom, egyetemre jársz…

Igen, ez így van, a Nyugat-magyarországi Egyetemre járok sportszervezői szakra. Egyéni órarendem van, az edzések és meccsek mellett így leginkább tanulok. Persze szüleimet és szeretteimet azért meg szoktam látogatni, kéthetente hazalátogatok Pestre.