A legtöbb kapcsolatban előbb-utóbb felmerül a „csábíts el” kérés a férfiak részéről, mégis, a nők számára ez inkább kellemetlen óhaj, mintsem egy megvalósítható vágy. A nők teljesen máshonnan közelítik meg a témát, nekik ez nyűg és olyan gondolatokat hoz azonnal felszínre, minthogy „több kiló felesleg van rajtam, így nem tudom”, „túl fáradt vagyok hozzá”, „nem akarom, hogy lásson” és hasonlók. Közben a férfiak meg csak egy apróságról beszélnek, egy rövid, de számukra nagyon is izgató, hatásos mozdulatról, ami azonnal „hangulatba” hozza őket. Kinek van igaza?
Tény, hogy a nők többsége nem elégedett saját testével, ezért nem érzi magát megfelelőnek a csábításhoz. Leggyakrabban a súly okoz problémát, a nem teljesen lapos has, de sokaknál mellük mérete, formája, fenekük nagysága, vagy akár combjuk vastagsága is jelentheti azt a pszichés akadályt, ami miatt nem tudják magukat rávenni, hogy elcsábítsák partnerüket. Meg vannak róla győződve, hogy ők erre, a jelenlegi állapotukban alkalmatlanok.
Nem beszélve a másik leggyakoribb kifogásról, ami nagyjából úgy szól, hogy „túl fáradt vagyok most hozzá”. A női reakcióban tehát az elcsábítás egy komoly, hosszadalmas, sok energiát követelő dolog, amihez tényleg nem érzik magukat esténként elég frissnek.
Így, vagy úgy, jön az elutasítás, ami gyakori ismétlődés esetén a férfiakban értetlenséget, a nőkben pedig frusztráltságot eredményez. A nők nem értik, miért nyúzzák őket állandóan ezzel a „marhasággal”, a férfiaknak meg az „felfoghatatlan”, hogy miért nem lehet ezt a pár pillanatig tartó dolgot értük megtenni. Tényleg csak pár pillanatról van szó?
A férfi agyában a csábítás egyáltalán nem egy hosszadalmas folyamat. Nekik elég, ha például előttük vetkőzik le a nő. Vagy nem úgy jön be a fürdőszobából, mint a többi alkalommal, hanem már látszik, érződik rajta, mire vágyik az elkövetkezendőkben. De elég lehet annyi is, hogy érzékien beleülnek az ölükbe és mondjuk megcsókolják őket. A sort még lehetne folytatni, hiszen mindenkire más „pillanat” hat őrjítően, de a közös pont mégis az, hogy számukra a csábítás az nem „egy nagy ügy”, ezért nem értik, miért kell „annyira” felfújni. Ők csak azt szeretnék látni partnerükön, hogy van kedve a szexhez, sőt, esetleg már rá is van hangolódva annyira, hogy ő csábítsa el a férfit.
Merthogy manapság már természetessé vált mindkét nem számára, hogy a kezdeményező fél a legtöbbször a férfi, de ettől még ők is vágyhatnak néha arra, hogy – legalább egy-egy pillanatra – előzze meg a női izgalom az övékét. És ha egy pasi elmondja – akár naponta – párjának, hogy neki ő az izgató, úgy, ahogy van, azaz nem a reklámokban látható modell kinézetű nőtől indulnak be, akkor ezt a nőknek érdemes komolyan is venniük. Mert bár lehet, hogy egy dögös kinézetű csajt megnéz magának a teremtés koronája az utcán, ám ettől még otthon nagyon is beindulhat a saját – kevésbé tökéletesnek mondott – kinézetű párjától.
Érdemes tehát megpróbálni a kérést átgondolni, elhinni a férfiaknak, ha párjukat tartják és mondják vonzónak, végeredményben pedig megpróbálkozni egy-egy aprósággal, hátha a hatás mindkét fél számára igazolni fogja a befektetett energiát.