„A gravitációs hullámok az univerzum titkos sarkaiból hoznak híreket” – Kiss L. László csillagásszal beszélgettünk

kg Fotó: Hornyák Emőke, technokrata.hu, minap.hu • 2016. április 18., hétfő •
Mi is az a gravitációs hullám, vagy mit jelent a tér-idő torzulása? Ezekre is kerestük a választ!
„A gravitációs hullámok az univerzum titkos sarkaiból hoznak híreket” – Kiss L. László csillagásszal beszélgettünk

Dr. Kiss L. László akadémikus, csillagász pénteken Szombathelyen járt, a Vas Megyei TIT Egyesületben tartott előadást. Előtte megkérdeztük, mi a jelentősége a gravitációs hullámoknak, és hogyan derítették ki az új tényeket.

„A gravitációs egy új ablakot nyitott a csillagászat számára” - így kezdte a szakember. Megszületett a feketelyuk-asztrofizika, hiszen már nemcsak látunk, hanem hallunk is. Amikor a fénnyel vizsgálódunk, akkor látunk, amikor pedig a gravitációs hullámokkal, akkor hallunk olyan jelenségekről, amelyek nagyon távol, nagyon régen történtek. Ez által a fizika, mint elméleti tudomány beigazolta Albert Einstein általános relativitás-elméletének százéves jóslatát a tér-idő fodrozódásainak terjedéséről.

Maga a vizsgálat, hogy mit is tudnak ezek a hullámok, egy több mint húsz éves, kísérleti előkészítős folyamat volt. Magyarországról az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gravitációs hullám kutatói, a Szegedi Tudományegyetem és a debreceni Atommagkutató Intézet szakemberei vettek részt. A teljes csapat több mint ezer főből állt. A vizsgálatokat az Egyesült Államok tudományos kutatást finanszírozó alapja támogatta. Nemzetközi együttműködéssel valósult meg, nagyjából egymilliárd dollárból.

Két rendkívül érzékeny lézeres berendezést használtak, az emberiség legprecízebb, legpontosabb mérőberendezését sikerült megépíteni. Ezek segítségével kimutatták, hogy körülbelül másfél milliárd fényév távolságban összeolvadó feketelyuk kettős által keltett tértorzulások futottak át a Földön 2015. szeptember 14-én. Ez egy hosszú előkésztést igénylő, bonyolult kísérlet volt.

A jelenlegi fejlesztéseknek az a célja, hogy a most két helyen működő gravitációs hullám-detektorok mellé legalább egy állomás megépüljön bolygónk különböző pontjain. (A két hely: az Egyesült Államok északnyugati sarka és délkeleti sarka.) A detektorok által úgymond halljuk a jelet, a gravitációs hullámot, de nem tudjuk pontosan, hogy milyen irányból, honnan érkezik. Ezért kellene egy időben több helyről végezni a méréseket, és akkor meg lehetne állapítani.

Azt, hogy halljuk a hangot, csak képletesen kell érteni, mert valójában a tér-idő (amiben élünk) finom torzulásaiként kell elképzelni. A gravitációs hullámok mindenen áthaladnak. Az univerzum olyan eldugott sarkaiból hoznak híreket, mint például a feketelyukak és a galaxismagok belseje. Nem lehet őket leárnyékolni, mert torzul a tér, amelyben vagyunk.

A csillagásztól azt is megtudtuk, hogy a saját kutatásaiban a legaktuálisabb az űrcsillagászat, azon belül a más csillagok körül keringő bolygók megfigyelése, jellemzése. Érdekesség, hogy jelenleg egy űrtávcsövet építenek egy svájci vezetésű európai konzorciumon belül, amelyet 2018 elején bocsátanak Föld körüli pályára, ezzel vizsgálják majd a más csillagok körül keringő bolygókat.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére