A klímaváltozás egyre több haszonnövényt veszélyeztet. Az avokádó és a világ népességének nagy része által kedvelt kávébab már korábban a veszélyeztetett növények közé került, amelyekhez immár a cukornád is csatlakozott - írja cikkében a vg.hu.

A cukor ára világszinten évtizedes magasságba szökött a cukortermelő országokat sújtó szárazság miatt, ami lecsökkentette a hozamot.

Aszály alakult ki Indiában és Thaiföldön is, ezek Brazília után a második és a harmadik legnagyobb cukorexportőrök. Bár az utóbbi már nem teljesen fedi az igazságot, amióta India leállította a kivitelt. Emiatt még nagyobb lett az igény a brazil árura, ott azonban a kikötők áteresztőképessége a szűk keresztmetszet.

Hogyan alakul a cukor ára?

A US Department of Agriculture szerint a cukor és az édességek ára 8,9 százalékkal nőtt tavaly, idén pedig 5,6 százalékos emelkedés várható. Ezek jóval meghaladják a történelmi átlagokat. A drágulás Magyarországon is megfigyelhető. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint novemberben átlagosan 49,7 százalékkal került többe egy kilogramm kristálycukor a magyar boltokban az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az élelmiszerek közül ennek emelkedett leginkább az ára, igaz, hogy 2023 közepéig az egykilós kiszerelésű kristálycukor is az árstopos termékek közé tartozott. Ugyanebben az időszakban a csokoládé és a kakaó ára emelkedett a második legnagyobb mértékben hazánkban, 19,1 százalékkal.

A kevesebb termény és az ellátási problémák miatti cukorár-emelkedés begyűrűzik az édességek piacára is.

A cukor ára szeptemberben tizenkét éves magasságba emelkedett.

Joseph Glauber, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a hiányt leginkább a fejlődő országok és a gazdálkodók fogják megszenvedni. Az is szomorú, ha a gazdag országok szegényebb rétegeinek többe kerül az élelmiszer, de azokban az államokban drámai lesz a hatás, ahol a jövedelmek 40 százalékát fordítják átlagosan élelmiszerre.

Átalakul a világ mezőgazdasága

Míg a felmelegedés következtében átalakuló hőmérséklet- és csapadékmintázatok a rizs, a kukorica, a kávébab, a kakaóbab és a cukornád terméshozamában nagyobb kilengéseket okoznak, addig más növények olyan területeken is megjelentek, ahol eddig még nem éltek meg.

A búza például már virágzik Oroszország és Kanada olyan területein is, amelyek korábban még túl hűvösek voltak a növénynek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elemzésében megállapította, hogy a 2023–2024-es termésidőszakban 2 százalékkal csökken a cukortermelés az előző idényhez képest, azaz az előrejelzés szerint 175,5 millió tonna cukor terem a korábbi 179,1 millió tonnához képest.

A csökkenés főként az indiai és a thaiföldi termőterületeken következik be.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a világ lakossága növekszik, így több szájra kevesebb cukor jut a következő hónapokban. A FAO kalkulációja szerint a világnak 178 millió tonnára lenne szüksége a következő évben.

A The Guardian az Európai Központi Bank egyik elemzése alapján azt írja, hogy a klímaváltozás a globális élelmiszer-inflációt éves szinten 3 százalékkal növelheti a következő évtizedben, hacsaknem alkalmazkodik jelentősen a gazdaság.

A cukorral kapcsolatos ársokk figyelmeztet, hogy az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos korábbi szokásokat át kell alakítani

– vélekedett Gernot Wagner, a University of Columbia közgazdásza, aki hozzátette, hogy az elmúlt tízezer év viszonylag stabil éghajlatát el kell felejteni.

Glauber szerint

a cukorárak mindaddig magasak maradnak, amíg az El Nino jelensége tapasztalható a világban.

Összességében pedig tudomásul kell vennünk, hogy a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása befolyásolja az élelmiszerek elérhetőségét és árát.