Koppány, a vezér – ki volt ő valójában?

• 2023. augusztus 18., péntek •
Óh, mondd, te kit választanál?
Koppány, a vezér – ki volt ő valójában?

A nyolcvanas évek legendás rockoperája, az István, a király tagadhatatlanul erős érzelmeket vált ki a nézőből, de a színházi élmény mellett egy olyan történelmi kérdést hozott be a köztudatba, ami a mai napig megosztja az embereket: István vagy Koppány? De ki volt valójában

Koppány? Mi igaz a híres rockoperából? 

Igaz, hogy Koppány a seniorátus jogán formált jogot a trónra? 

Az egyik első dolog, amit az általános iskolában megtanítanak a keresztény királyság megalapítása kapcsán, az az, hogy a magyar uralkodói családban előbb a seniorátus, (a legidősebb férfi rokon örököl) majd a primogentura (a legidősebb fiú örököl) elve működött. De ez a kora Árpád-korban egyáltalán nem így volt.

A magyar uralkodó kijelölte az örökösét, aki egyáltalán nem biztos, hogy az elsőszülött fiú volt.

Hiszen Szent István is az unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, Pétert megfosztották a hatalomtól, Aba Sámuelt megölték, I. (Katolikus) Andrást a bátyja követte a trónön, (Bajnok) Bélát az unokaöccse, Salamont pedig az unokatestvére, Géza taszította le a trónról. Géza örököse sem a fia, hanem az öccse lett, Szent László. László pedig az fiatalabb unokaöccsét, Álmost nevezte meg örököséül,

így az első magyar király, akit az elsőszülött fia követett a trónon, Könyves Kálmán volt.

De az ő fia lemondott a trónról, és megint nem a primogenitura érvényesült. (Ők bizonyára nem hallották, hogy keresztény államban a primogenitura működik, mint ahogy azt a történelemkönyvek írják.) 

De mi a helyzet Koppánnyal? A történészek egy része úgy véli, hogy István unokatestvére volt,

így lehetséges, hogy kettejük közül tényleg Koppány volt az idősebb.

A latin nyelvű források dux-ként említik, ami herceget, illetve katonai vezetőt jelentett, és az Árpád-korban az uralkodói család minden férfi tagját ez a cím illette meg. A krónikakompozíció szerint Koppány Somogy hercege volt. (Somogy itt nem azonos a mai Somogy vármegyével, jóval nagyobb terület volt akkoriban.) 

Mit ír a krónika Koppányról? 

A 14. századi krónikakompozíció mindössze 6 dolgot árul el Koppányról: 

  • „Koppány pedig Szár Zerind fia volt, és már Szent István király atyja, Géza vezér életében vezérséget viselt (…)”
  • „Somogyi vezér volt.”
  • „Géza vezér halála után Koppány vezér Szent István király anyját vérfertőző házasságra kívánta (…)” A korabeli kútfők szerint Sarolt harcias és gyönyörű asszony volt. Koppány számára a leviátus hagyománya mellett még presztízst is jelenthetett elnyerni a kezét. 
  • „(Koppány) meg akarta ölni Szent Istvánt, hogy vezéri részét a maga hatalma alá hajtsa.”
  • Az is kiderül, hogy a Garam folyónál ütköztek meg, és hogy Koppány a harcban esett el. 

„Pogánynak tartanak, pedig Bizánc jelét magamra vettem.”

Az, hogy Koppány az Árpád-házhoz tartozik, egy másik kérdést is felvet. Hogyan tűrte meg Géza a családjában Koppányt, ha pogány volt?

Elképzelhető, hogy a saját biztonsága érdekében a somogyi vezérnek legalább látszatra fel kellett vennie a kereszténységet.

Az István- legenda szerint pogány volt, ám lehetséges, hogy ezzel pusztán befeketíteni akarták Koppányt. Koppány vallása így mindenesetre kétséges marad. Azonban az teljesen lehetetlen, hogy magára vette volna „Bizánc jelét”, már csak azért is, mert az egyházszakadás csak jóval később következett be, 1054-ben. (A Bizánc elnevezést pedig majd csak a reneszánsz idejétől kezdik el használni.) 

 „Csak az volt a cél, hogy szabadságunk megőrizzem.” De mitől is kellett az ország szabadságágát megvédeni? 

Az István, a király egyik modern átdolgozásában egy börtön rácsa ereszkedik le a színpadra Koppány legyőzése után. De tényleg börtön volt a keresztény királyság? Nos,

István törvényei valóban a frank és német mintát követték, ám első királyunk gondosan ügyelt arra, hogy ezt a magyar hagyományokkal ötvözze.

Az Intelmekben, amelyet Imre herceg számára íratott, szintén hangsúlyozza a nép szokásainak tiszteletét.

Az sem igaz, hogy Szent István a németek kegyéből lett király, mint ahogy azt a színpadi mű sugallja, hiszen ha olyan bizonytalan, vívódó jellem lett volna, mint a színpadon, 1030-ban nem mért volna megszégyenítő vereséget a német uralkodóra.

A sámánisztikus vallás felszámolása valóban nem volt mentes az erőszaktól, de szó sem volt arról, hogy mindenkit, aki a tüzet imádták, rögtön megvakíttattak volna. Ha megnézzük Szent István törvényeit, látjuk, hogy a korabeli állapotokhoz mérten korántsem volt annyira szigorú. A boszorkányokról például így rendelkezik: „Ha valami boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba, és adják át a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig menjen haza. Ha másodszor is ugyanabban a bűnben találják, hasonló vezeklésnek vessék alá, vezeklés után pedig az egyház kulcsát a mellére, homlokára és a vállai közé kereszt alakjában süssék rá, és menjen haza. Ha pedig harmadszor is, adják át a bíráknak.” A varázslókat pedig így szankcionálta: „adják át a varázslással megrontott kezeire vagy rokonai kezére, hogy azok akaratuk szerint ítélkezzenek fölötte. Ha pedig jóslással foglalkozókat találnak, amit a hamuban csinálnak hasonló módon, a püspökök ostorozással javítsák meg őket.” 

Amíg Szent István az egyik modern változatban német ruhát visel, addig a valódi István egyáltalán nem volt a németek bábja, és nem a németek kezéből nyerte el a hatalmát. A nép fennmaradása érdekében a németeknek behódoló István sokkal inkább egy mai üzenetet kíván átadni, de ellentmond a valóságnak. Gizella udvartartása nem hódította meg Magyarországot. 

De mi szól Szent István mellett? 

Untig ismételt érv, hogy a keresztény királyság kiépítésével az ország a Nyugathoz közeledett. De Istvánhoz kötődik a megyék rendszere, valamint a megyés püspökség létrehozása, amely több, mint 1000 év múlva is működik!

Mai gondolkodással talán nehéz felfogni, de az Árpádok presztízse épp a szent királyoknak és királylányoknak köszönhetően lett olyan nagy, hogy később a korabeli Európa vezető hatalmai kötöttek dinasztikus házasságokat a magyar királyi családdal,

például a Kelet – Római Birodalom vagy Franciaország és később Szicília. A magyar „szent dinasztia” (mert az Árpád-ház elnevezés jóval későbbi) pedig büszke volt az első, szent királyra, a nemesek pedig igyekezték bizonygatni, hogy birtokukat egyenesen Szent Istvántól nyerték. 

Színház vs történelem

Az ősi hit elhagyása biztosan komoly trauma lehetett a felmenőink számára, de ha a saját korunk gondolkodását vetítjük vissza a 11. századba, soha nem fogjuk megérteni a történelmet. Koppány motivációjáról semmit sem tudunk, de ahogy Mátyás királynak sem volt aranyszőrű báránya, úgy ő is csak a színpadon volt szabadságharcos és mártír. 

Koppányról csak azt lehet biztosan tudni, hogy egy olyan vezető volt, aki magának követelte a hatalmat, holtan akarta látni Istvánt, Sarolt kezére pályázott, harc közben esett el, a testét négy felé vágták, és a legenda szerint pogány volt. Minden más csak az írói fantázia szüleménye. Ezzel szemben pedig a tények szólnak, Szent István királyságának kiépülése, és erősödése, az, hogy Magyarország a térség vezető állama lett. Ha ezt végig gondoljuk, talán mégsem olyan nehéz a választás kettejük között. 

közösség

további frisss

lap tetejére