Zöld, high-tech és versenyképes – Interjú Palkovics Lászlóval

• 2020. október 22., csütörtök •
„Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság a jövőben tovább növekedjen és egyúttal zöld, high-tech és versenyképes is legyen, erősíteni kell a magyar kis- és középvállalkozások innovációs képességét”, mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a pénteki GreenTech Zalaegerszeg Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia egyik védnöke és előadója.
Zöld, high-tech és versenyképes – Interjú Palkovics Lászlóval

– A konferencián tartandó előadásának címére utalva: lehet-e a 21. században zöld a gazdaság? Működhet-e együtt a környezetvédelem és a versenyképesség?

– A társadalmi felelősség normái között egyre növekvő súllyal jelennek meg a teremtett környezet védelmének követelményei. Éppen ezért a klíma- és természetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele a versenyképesség megerősítését biztosíthatja. A 21. században a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés céljait nem lehet szembeállítani egymással, a kétféle célt együtt kell elérni. Magyarország már bizonyította is, hogy ez lehetséges. Hazánk egyike annak a 21 országnak, amely az elmúlt években úgy volt képes gazdasági növekedésre, hogy közben szén-dioxid-kibocsátását is csökkentette. Magyarország mások mellett Ausztria, Hollandia és Németország teljesítményét is felülmúlva érte el ezt a jelentős eredményt. Azért, hogy a magyar gazdaság a jövőben tovább növekedjen, és egyúttal zöld, high-tech és versenyképes is legyen, erősíteni kell a magyar kis- és középvállalkozások innovációs képességét. Célunk, hogy fenntarthatóan működő, nemzetközileg is versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre. Ennek érdekében elindítottuk a magyar multi programot és a modern mintaüzem programot, de a szabad vállalkozói zónában működő kkv-k fejlesztésével is támogatjuk a célokat. A tiszta gazdaságba való átmenet konfliktusokkal jár majd, ezért törekedni fogunk az igazságos átmenet biztosítására. Alapvető igény, hogy az eddig is jól teljesítő országok eredményeit az uniós finanszírozásban is elismerjék, a tetemes költséggel járó átalakítás nem jelenthet többletterhet a magyar családok számára.

– Mit tapasztalnak: a magyar kkv-k esetében mennyire jellemző a zöld innováció? Van-e erre anyagi lehetőségük és indíttatásuk?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőképe szerint a sikeres gazdaság magyar, high-tech és zöld, azaz a szakpolitikában mindhárom tényező egyaránt fontos, és természeténél fogva egymást erősítve van jelen. A magyar családok jóléte szempontjából ugyanis legfontosabb feladatunk a magyar vállalkozások megerősítése, a hazai tulajdonú cégek támogatása. Ez csak akkor sikerülhet, ha a vállalkozások elmozdulnak a magasabb hozzáadott értékű termelés felé. Programjaink ezzel összhangban támogatják a digitalizációt, a technológiaadaptációt és az innovációt. A környezetbarát, zöld megoldások meghonosítása pedig amellett, hogy hozzájárul az életminőségünk növekedéséhez, a vállalkozások versenyképességét is növeli az erősödő nemzetközi versenyben. S úgy tűnik, a vállalkozások értik ennek jelentőségét. A májusban meghirdetett „szuperkonstrukciónk” 50 milliárd forintos keretösszegét a nagy érdeklődésre tekintettel néhány napon belül duplájára növeltük. Végül több mint 5400 pályázat érkezett, 128 milliárd forint támogatási igénnyel, közel 200 milliárd forint értékű hatékonyságnövelő és energiatakarékossági beruházás megvalósításához kérve forrást. Emellett kiemelt célcsoportunk a nagy növekedési potenciállal rendelkező, a zöldgazdasághoz és -iparhoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások technológiaváltást segítő fejlesztéseinek támogatása. A Zöld Nemzeti Bajnokok program ezen belül is négy területet határoz meg, az energiahatékonysági fejlesztéseket, a vízfelhasználás hatékonyságának növelését, az elektromobilitáshoz kapcsolódó vagy másodlagos forrásból származó alapanyagot felhasználó gyártók támogatását. A pályázat iránt több száz vállalkozás érdeklődött, végül a forráshoz jutás előfeltételének számító előminősítésre 131-en regisztráltak. Ez a 7,3 milliárd forint keretösszegű pályázat esetén 22,4 milliárdos támogatási igényt jelent, amely közel 46 milliárd forint beruházást tenne lehetővé. Önálló pályázati felhívás készül az egyszerhasználatos műanyagok kiváltásának támogatására további 10 milliárd forint értékben, hogy a forráshiány ne jelentsen akadályt a gazdaság zöldítését szolgáló programok megvalósítása során.

– A járműgyártásban mi jelentheti a zöld innovációt és a fenntartható fejlődést?

– A közlekedés zöldítése a Klíma- és természetvédelmi akcióterv sarkalatos pontja, a Magyarország által 2050-re vállalt karbonsemlegesség elengedhetetlen feltétele. A hazai üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel. A következő évtizedben a közlekedési szektorban várhatóan egyre hangsúlyosabbá válik az elektromobilitás és az elektromos meghajtás és az egyéb alternatív technológiák. A városi közlekedés zöldítésének jelentős szerepet kell betöltenie a következő évek dekarbonizációs stratégiájában, így az év végére elkészülő Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában is. Az viszont önmagában nem elegendő, hogy a különféle járművek elektromos meghajtásúak, az a legfontosabb, hogy a meghajtásukhoz előállított elektromos áram tiszta energiaforrásból (például nukleáris vagy napenergiából) származzon. A járműgyártásnak többek között ezen a téren lehet komoly fejlesztési szerepe, amellyel újabb lépést tehetünk a klímasemlegesség, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése felé.

– Hosszú távon milyen meghajtásé lehet a jövő? Alternatív vagy hagyományos? Elektromos vagy hibrid? A klímavédelem szempontjából melyik megoldás az üdvözlendő?

– Az innováció legfőbb ígérete, hogy hosszú távon bármilyen meghajtást versenyképessé és klímabaráttá tehetnek a fejlesztések. A klímavédelmi optimum megcélzása szempontjából minden hajtáslánc teljes értékláncát és annak teljes életciklusát szükséges elemezni. Tény, az elektromos hajtásban a városi levegőminőség javulása szempontjából óriási potenciál rejlik, azonban az elektromobilitás is csak az akkumulátor gyártásának, majd újrahasznosításának környezeti elemzésével, a villamosenergia-termelés károsanyag-kibocsátásának figyelembevételével tehető a komplex klímavédelem mérlegére. Hiszünk benne, hogy ezek folyamatosan és gyorsan javuló értékek lesznek. A hagyományos hajtásokban is van fejlődési lehetőség, hiszen a bio- és szintetikus üzemanyagok, a gázüzemű energiahordozók használata vagy épp a hibrid technológiák alkalmazása ígéretes terület. Várakozásunk, hogy a személyautók és a városi közlekedés területén a közeljövőben az elektromobilitás lesz az úttörő, a hosszú távú teherfuvarozás pedig a hidrogénhajtás fejlődésének ad jó táptalajt. A végeredmény vegyes kép lesz, a különböző hajtásláncok egyidejű jelenlétére számítunk. A mi feladatunk, hogy minden ígéretes technológiának zöld utat adjunk, és törekedjünk arra, hogy a klímavédelmet célzó innovatív technológiák fejlesztése, gyártása a magyar gazdaság számára is értékes munkahelyeket jelenthessen.

– Minek tudható be a zöld rendszámos autók számának gyors növekedése? Környezettudatosság? Vagy az azokra nyújtott állami támogatás?

– A zöld rendszám intézménye kuriózum a jogszabályban biztosított adókedvezményekkel s az önkormányzatok által nyújtott parkolási díjmentességgel. A támogató környezet megmutatkozik a bővülés ütemében is, tavaly januárban feleannyi zöld rendszámos autó futott a hazai utakon, mint most, számuk másfél év alatt nőtt 20 ezer fölé. Természetesen növekszik a vállalatok és a magánszemélyek környezettudatossága is, ugyanakkor a fő vonzerőt a pályázati támogatások jelentik, amint azt jelzi idén meghirdetett programunk várakozásokon felüli eredményessége. Az eredetileg 5 milliárdos keret­összeg villámgyorsan gazdára talált, így a pályázat lezárásáig még befutott érvényes igénylésekre újabb 882 milliót biztosítottunk.

– Miniszter úr korábban bejelentette: a fokozott érdeklődésre tekintettel újabb hasonló programot terveznek. Ez mikor indulhat, mekkora kerettel, milyen feltételekkel, mire lehet igénybe venni?

– Az idei támogatás egyfajta kísérlet volt, melynek során egy pályázaton belül három célcsoportot szólítottunk meg: az általános elektromos autózáson túl a személyszállítási, taxis vállalkozások és a robogós futárok is pályázhattak. A jövőben e csoportokat külön-külön tervezzük támogatni: 2021 és 2022 tavaszán az általános elektromos autók és a robogók beszerzésére, ugyanezen két év őszén pedig a taxik vásárlására lesz támogatási program. Emellett most indítunk az elektromos kerékpárokra támogatási programot, az elektromos buszok támogatása pedig a Zöld busz programon keresztül már zajlik.

– A kormány milyen módon ösztönzi még az elektromobilitás és az alternatív megoldások terjedését?

– Intézkedéseink eredményeként 2020-ban a közlekedési szektor megújulóenergia-használatának aránya 10 százalékos lesz, amelyből több mint 8 százalékot a bioüzemanyagok tesznek majd ki, a maradék közel kettőt pedig az elektromobilitás és a kötöttpályás közlekedés által felhasznált megújuló villamosenergia adja. Keveset beszélünk róla, de a hazai gyártású bioüzemanyagoknak jogszabályi úton teremtett állandó kereslet óriási jelentőségű anyagi biztonságot garantál és további fejlesztési lehetőségeket teremt a hazai mezőgazdaság számára. Említettem már a Zöld busz programot, melynek keretében Zalaegerszegen is lesz elektromos autóbusz demonstrációs céllal, s reményeink szerint folyamatosan áll majd át a nagyvárosok közösségi közlekedése az elektromos autóbuszokra. Emellett energetikai innovációs pályázatokkal támogatjuk a hidrogéntechnológia megjelenését is.

– A kormány dekarbonizációs stratégiája szerint 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-re pedig teljesen klímasemlegessé válik a magyar gazdaság. Ez hogyan, mivel, milyen úton érhető el?

– A villamosenergia-termelés dekarbonizációja fontos lépés afelé, hogy Magyarország nettó karbonsemlegessé váljon. A 90 százalékban szén-dioxid-mentes termeléshez elengedhetetlen az atomerőművi kapacitások fenntartása. A nukleáris termelés mellett megújuló energiaforrások segítségével érjük el a 90 százalékos arányt. A megújulók közül elsősorban a napenergiának van létjogosultsága az alacsony költségek és Magyarország magas napenergia-potenciálja miatt. A klímavédelemről szóló törvényben is vállalt 2050-es klímasemlegességi célt elérhetőnek tartjuk. Azt is látni kell azonban, hogy ehhez további technológiai fejlődésre és nagy erőfeszítésekre lesz szükség. 2020 januárjában a kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezetét. A végleges változat szé­leskörű társadalmi egyeztetés mellett készül. Közösen, összefogva tisztíthatjuk meg Magyarországot, őrizhetjük meg páratlan természeti értékeit a következő generációk számára.

Forrás: zaol.hu
Fotó: ZH-Archívum

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére