Trianon sebe ma is vérzik

EB • 2012. június 04., hétfő •
A kommunizmus tette lehetetlenné, hogy Trianon sebeit begyógyítsuk. Ma azonban van lehetőségünk foglalkozni vele, és kell is- mondta Lazáry Viktor alpolgármester az Evangélikus Templomban rendezett emlékünnepségen, mely egyben a Trianon emlékhónap megnyitója is volt. Előtte emlékművet avattak a Zrínyi Iskolában, utána pedig dr. Puskás Tivadar polgármester emlékezett az első világháborús emlékmű lábánál.

1920. június 4. péntek… és megkondultak a harangok

1920. június 4-e Magyarország feketenapja. A nagyhatalmak egy tollvonással elintézték, hogy az ország területének kétharmada idegen kezekbe kerüljön, lakossága pedig 18 millióról nem egész 8-ra csökkenjen. Aztán beszélni sem lehetett róla. De tudjuk jól, a víz szalad, a kő marad… 2010-ben úgy határozott az Országgyűlés, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítják június 4.-t. Rá két esztendőre már város-és országszerte erre emlékeztek.

Mosolyog belülről az iskola

Ezekkel a szavakkal kezdte mondandóját Kis Gábor, az éppen 125 éves Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatója a Rákóczi úti épület udvarán tartott ünnepségen. Nagy fába vágta a fejszéjét, a Szent György lovagrend tagjaival karöltve ugyanis elhatározták, a nemzeti összetartozás napjára újjáépítik azt az Trianon oszlopot, melyen a régi magyar címer látható az elcsatolt területek jelképeivel.

Az igazgató hangsúlyozta, egy nemzet addig erős, amíg ápolja a hagyományait. A magyarság ereje az összefogásban és az összetartásban rejlik- fűzte hozzá.

Az ünnepségen Sági József, a Kulturális-és Sport Bizottság elnöke, valamint dr. Prugberger Emil, a körzet képviselője is tiszteletét tette. Prugberger Emil szintén a Trianon okozta gyászról beszélt, mely fájdalmat soha nem lehet feledni. Majd hozzátette: a nemzeti összetartozás napja sorsfordító pillanat, térben és időben is összekovácsolja a magyarokat.

Magyarnak lenni nehéz, de felemelő

A Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület szervezésében, az önkormányzat támogatásával június Trianon emlékhónap lesz Szombathelyen. Ennek első etapjaként az Evangélikus Templomban tartottak emlékműsort, a cserkészzászló megáldásával, a Székelyhimnusz eléneklésével versekkel, és a Reményik-Iskola diákjainak bemutatóműsorával.

Sátory Károly, az egyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: szenvedett a magyar nép tatártól, töröktől, de a Trianon ejtette sebek azok, amik a mai napig nem gyógyultak be. Lazáry Viktor alpolgármester szintén a mai napig vérző sebekről beszélt, felidézte a Trianont megelőző történelmet, és szót ejtett a Határtalanul elnevezésű programról is, melynek az a célja, hogy minden szombathelyi diák legalább egyszer járjon külhoni magyaroknál.

A nemzeti összetartozás napján szervezett megemlékezések este az első világháborús szobornál folytatódtak, ahol zuhogó esőben, de derűs lélekkel dr. Puskás Tivadar polgármester idézte fel a 92 évvel ezelőtti eseményeket. Nehéz sors magyarnak lenni, de büszke és felemelő- fogalmazott a polgármester. Nyolc országba kerültünk, miközben egy nemzet vagyunk- hangsúlyozta. Két évvel ezelőtt az Országgyűlés azonban  olyan döntést hozott, amelyre méltán lehetünk büszkék-folytatta. A jogszabályt már régen várták és vártuk, hiszem minden tragédia és szétszakítottság ellenére a a magyarság miden közössége része az egységes magyar nemzetnek. Nincsen határon kívüli és belüli magyar ügy. Egy magyar ügy van.  Ennek szellemében kell az új magyar államot megépíteni- fogalmazott dr. Puskás Tivadar polgármester.

Nem lehet feledni, nem, nem soha!

kapcsolódó galéria


TOP

közösség

további frisss

lap tetejére