Simon-ügy: Nemzetbiztonsági szálak is lehetnek

fidesz.hu • 2014. március 16., vasárnap •
A nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi Németh Szilárd az MSZP volt elnökhelyettesének ügyében március 19-re. Ez a példátlan bűncselekmény-sorozat újabbnál újabb láncszemekkel bővül – utalt a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes politikus a Simon Gábor ügyében napvilágra került újabb információkra.
Simon-ügy: Nemzetbiztonsági szálak is lehetnek

Csütörtökön az adócsalás mellett az útlevél hamisítással kapcsolatban is többrendbeli bűncselekményre derült fény, ma pedig kiderült, hogy Mesterházy Attila bukott helyettese nemcsak az Országgyűlés mentelmi bizottságát, az adóhatóságokat és a közvéleményt verte át, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is gátlástalanul hazudott – közölte a fideszes képviselő, hozzátéve, hogy már három gyanúsított van az ügyben.

Az eredetileg magánokirat hamisítással meggyanúsított szocialista politikus ügye egyre terebélyesedik mind minőségben, mind mennyiségben – utalt Németh Szilár arra, hogy ma már közokirat hamisítással, adócsalással gyanúsítható, továbbá joggal feltételezhető, hogy a pénzintézeti törvényt is súlyosan megsértette Simon Gábor. Hozzátette: „így érkeztünk el a nemzetbiztonsági szálhoz”.

A Gyurcsány és Bajnai-kormány államtitkáraként két esettben is C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, 2008-ban és 2009-ben – tájékoztatott a részletekről a kormánypárti politikus, megjegyezve, hogy Simon Gábor mindkét esetben hamis nyilatkozatokat adott a titkosszolgálatoknak, melyben szintén eltitkolta – a legfrissebb hírek szerint –, 500 millió forintot meghaladó vagyonát. Németh Szilárd szerint felvetődik a kérdés, hogy miért vállalt Mesterházy bukott helyettese ekkora kockázatot.
A nemzetbiztonsági vizsgálat kapcsán a kormánypárti politikus kifejtette, hogy az átvilágítás egy önbevalláson alapul, amit a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőriznek. Ez szavai szerint felveti a szolgálatok akkori vezetésének személyi felelősségét is. Megjegyezte azt is, hogy a körülmények alapján egyre kevésbé hihető, hogy Simon Gábor magánvagyonát rejtegette. „Gyakorlatilag, nincs mára Btk-nak olyan szakasza, amit Simon Gábor meg ne sértett volna közszereplőként e tekintetben” – fogalmazott.

Újabb kérdés Németh Szilárd szerint, hogy munkaügyi államtitkárként komoly közpénzek felett diszponált Simon Gábor, mégis most derül fény arra, hogy a volt szocialista politikus valótlanságot közölt a nemzetbiztonsági szolgálattal is.

A nemzetbiztonsági vizsgálat kapcsán a kormánypárti politikus kifejtette, hogy az átvilágítás egy önbevalláson alapul, amit a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőriznek. Ez szavai szerint felveti a szolgálatok akkori vezetésének személyi felelősségét is.
Németh Szilárd tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén szeretnék meghallgatni az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori és jelenlegi vezetőit, és el kell dönteniük azt is, hogy tudták-e, kicsoda Simon Gábor, vagy nem volt információjuk a volt képviselő kétes ügyeiről. A fideszes politikus szerint mindkét esetben baj van, ugyanis, ha nem tudtak róla, akkor alkalmatlanok voltak feladatuk elvégzésére, ha pedig tudtak róla, akkor pedig felmerül annak a gyanúja, hogy falaztak neki. „Valaki utasította őket arra, hogy engedjék el Simon Gábort” – mutatott rá.

Ebben az időben az NBH-t Laborc Sándor, majd Balajti László vezette – közölte Németh Szilárd. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Laborc neve a kémbotrányból és a Portikkal összehozott titkos találkozók kapcsán lehet ismerős. De Laborc vezetése alatt tűnt el az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeit vizsgáló nyomozás iratainak egy része is – fűzte hozzá.
A szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter pedig ebben az időben Szilvásy György, később Ficsor Ádám, majd Juhász Gábor volt – utalt a rendszer pártkötődéseire Németh Szilárd. „Vajon Simon Gábor ügyét is intézhették-e elvtársi körben?” – tette fel a kérdést.

Amennyiben szükséges, az iratbekérésen túl az említett urak meghallgatását is kezdeményezzük – jelentette be a kormánypárti képviselő.

Kérdésre válaszolva Németh Szilárd elmondta: a C típusú vizsgálat szabályozását pontosan azért változtatták meg, hogy az ehhez hasonló ügyek elkerülhetőek legyenek. Mint mondta, a korábbi szabályozás egy statikus képet adott a vizsgált személyekről, míg jelenleg folyamatos vizsgálatról van szó.

közösség

további frisss

lap tetejére