Dr. Constantin Tamás Facebook-oldalán jelent meg a Jakab Ferenc virológus professzorral folytatott beszélgetés, melyben a vakcinával szemben leggyakrabban felmerült kérdéseket igyekeztek megválaszolni. Néhány hónapja még az volt a legégetőbb kérdés, hogy lesz-e hatékony oltóanyag a Covid-19 ellen. Most, hogy ez a remény beigazolódni látszik, a védőoltásnak számtalan ellenzője akad. Ugyanakkor a két szakember kiemelte, hogy az emberiség már régóta együtt él a vakcinákkal, és a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos álhírekkel ellentétben, „génmódosításról” szó sincs.
Továbbra is vigyáznunk kell egymásra!
Az oltóanyag ígérete ősszel, a nagy bezárkózás idején érkezett, amikor az időjárás is elősegítette a vírus terjedését, és akkor válik elérhetővé, amikor a járvány második hulláma épp felszálló ágában vagyunk. Amikor még mindig hatalmas a terhelés a kórházakon. Ezért is fontos, hogy a vakcina megjelenése után is betartsuk a járványügyi szabályokat. Az, hogy az életünk lassanként visszatér a normális kerékvágásba, az a védőoltásoknak lesz köszönhető.
A vakcina-aggódók
Eddig is volt egy meglehetősen szűk, ám annál hangosabb oltásellenes réteg Magyarországon, amely mindenféle védőoltást ellenzett. Most azonban megjelent egy sokkal szélesebb kör, akiket a szakember vakcina-aggódóknak nevez. Ezek részben tudatos emberek, akik az elmúlt hónapok bizonytalanságából kifolyólag teljesen jogosan teszik fel a kérdést: hogyan fognak működni ezek a vakcinák, mi garantálja a biztonságunkat? Ezeket a kérdéseket azért is fontos a szakembereknek megválaszolniuk, mert a vírus elleni harcot nem a lélegeztetőgépek és kórházi ágyak fogják megnyerni nekünk, hanem a vakcináció, és annak a reális ígérete, hogy el fogjuk érni a nyájimmunitást. Számtalan hír érkezik arról, hogy tesztelések során bizonyították az oltóanyagok hatékonyságát. Azonban nem elég az, hogy rendelkezésünkre áll, nem elég a logisztika, az embereknek azt is érteniük kell, hogy miért fontos a védőoltás. Ezzel szemben egy reprezentatív kutatás kimutatta, hogy a lakosság 47%-a jelenleg nem adatná be magának a vakcinát. Míg a Föld lakosságának összesen 60%-a a védőoltások mellett áll, addig nálunk ez az arány 17%. A „bizonytalanok” csoportja a teljes populáció 36%-át teszi ki. Ami nem meglepő azok után, hogy mennyi profi kivitelezésű, áltudományos videó kering az interneten. Egy laikus számára szinte lehetetlen eldönteni, hogy a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos tartalmak közül melyik származik hiteles forrásból.
De mi is az a vakcina?
Jakab Ferenc virológus először is leszögezi: a vakcina nem terápia, nem is gyógyszer, hanem megelőzés, arra való, hogy ne kapjunk el bizonyos betegségeket. A gyógyszerfejlesztések ugyanakkor elengedhetetlenek, ugyanis vannak emberek, akik nem kaphatnak egyes vakcinákat. Nekik megvan az esélyük a fertőzésre, ezért őket gyógyítani kell.
A megelőzést szolgáló vakcinákkal, amióta világ a világ, együtt élünk, történetük egészen az ősi Kínáig nyúlik vissza. Számos betegséget legyőztünk már vakcinákkal. A legfontosabb, hogy nem kell félnünk tőlük! Rengeteg kutató és kutatóintézet dolgozik azon, hogy hatékony, megbízható és biztonságos vakcinákat állítson elő. Vakcina segítségével tudunk megszabadulni a sárgaláztól, a himlőtől, a poliótól, a kanyarótól, amelyek a Covid-19-nél sokkal drasztikusabban tizedelték az emberiséget. Ma már olyan modern technológiai vívmányok állnak rendelkezésünkre, amelyek az eddigi vakcinafejlesztéseket felülírják.
„Génmódosítás, RNS, örökítőanyag? Hagyják békén az én DNS-emet!”
A vakcinafejlesztésnek két módja van. Az első, a hagyományos módszer az inaktivált vagy legyengített vírusvakcinák előállítása. A legújabb projektek pedig már molekuláris biológiai módszereken és molekuláris biológiai technikákon alapulnak. Ezek a molekuláris biológiai mechanizmusok nem a sci-fik világába tartoznak, hanem jól alkalmazott, jól működő módszerek, amelyek normál laboratóriumi körülmények között is tökéletesen beváltak. A hagyományos eljárás során a vírus fertőzőképességét sorozatos oltásokkal, átoltásokkal gyengítik meg. A történelem első vakcinái is ilyenek voltak. Ennek a típusnak nyilván vannak hátulütői, ám a professzor szerint lassacskán kikopnak majd a használatból, de még mindig van, aki ilyen vakcinafejlésztésen dolgozik. A Covid-19 esetében is használják az inaktivált, azaz elölt vakcinát. Ez azt jelenti, hogy a vírust valamilyen kémiai szerrel inaktiválják, elölik a felszíni fehérjéket rajta. Ezáltal a vírus ugyan valamiféle immunstimulálást kivált, de nem fog tudni fertőzni, és nem képes betegséget kialakítani az ember szervezetében. Az inaktivált vakcina egyik típusa, azáltal, hogy immunstimulációt vált ki, beindítja az immunreakciót, így az immunitást is el tudjuk vele érni. Ezeket a fehérjéket is laboratóriumban, molekuláris biológiai technikákkal állítják elő. Az inaktivált vakcinák tehát immunválaszt, antitestreakciót váltanak ki, de semmiféle fertőzőképességet nem képesek előidézni, épp ellenkezőleg, nagyon jó hatásfokkal működnek. Ebben az esetben imitálják a vírust a szervezetnek, hogy valós támadás esetén ellen tudjon állni neki. Ezek mögött a furcsának tűnő, elvont fogalmak mögött valójában természetes folyamatok állnak.
A legújabb fejlesztések
Ezek a genetikai anyagokat tartalmazó mRNS-vakcinák, melyek a rákkutatásból erednek. Genetika, RNS, örökítőanyag. Nem csoda, ha egy laikusnak ezektől a szavaktól borsódzik a háta. Ezért érdemes megnézni, hogy ez mit is jelent? Dr. Constantin Tamás az emberi testet egy házként szemlélteti, melynek alaprajzát a DNS, azaz az örökítőanyag képezi. Ezt a szervezet és a sejtek elzárva tárolják és őrzik a sejtmagban. Amikor az építőmester kiadja az utasítást, hogy milyen fehérjékre van szükség, mindig csak a következő lépést közli, nem viszi ki a teljes tervrajzot az építkezésre. A vakcina beadását úgy illusztrálja, hogy felépült a házunk, és utólag szeretnénk beépíteni egy riasztórendszert, ami nem szerepel a tervdokumentációban. Tulajdonképpen az RNS vakcinával nem tesznek mást, mint egy ehhez hasonló üzenetet juttatnak be a szervezetbe, mely egy olyan protein előállítását váltja ki, amellyel kellő immunválaszt tudunk előállítani. Ez lesz az a riasztó, amely meg tud minket védeni a betörőktől. Ennek az üzenetnek nincsen köze a tervrajzhoz, és soha nem kerül interakcióba az emberi DNS-sel. Ez tehát nem génterápia, nem génmódosítás. Amikor pedig az örökítőanyagot említik, nos, akkor valójában a vírus örökítőanyagáról beszélnek, annak egy pici darabjáról, amellyel megtaníthatják a szervezetet arra, hogyan védekezzen. A koronavírus-vakcina tehát nem befolyásolja a genetikai állományunkat. Az RNS-vakcina nagyon hatékony, nagyon olcsó és nagyon gyorsan kiváltja a megfelelő immunválaszt. Az RNS-vakcina esetében annyi történik, hogy a szervezetünk megkapja az üzenetet, hogy gyártsa le a szükséges fehérjét. Egy másik változat az, hogy a már legyártott fehérjét adják be.
Milyen hatékony a vakcina?
Az amerikai Moderna RNS-vakcina 94%-os hatékonyságot mutat, ami kiemelkedően magas szám. (Egy átlagos vakcina kb. 60%-os hatékonysággal rendelkezik.) Hátrányuk azonban, hogy -70 fokon kell tárolni őket, tehát egy hűtési láncot igényel (hűtés nélkül 12 órán át őrzi meg hatékonyságát). A szintén amerikai Pfizer 95%-os hatékonysággal bír, és ami még fontosabb, az idősebb korosztálynál is kipróbálták, náluk 94%-ban kiváltotta a megfelelő immunválaszt, ami szintén kiugróan magas arány!
Jelen pillanatban közel 60 vakcina van klinikai tesztelés alatt, 87 fejlesztés pedig még nem jutott el a humán kísérletek szakaszába, tehát egereken és majmokon próbálják ki. Ha az állatkísérletek során bebizonyosodik, hogy a vakcina megfelelő immunválaszt generál és mellékhatásoktól mentes, akkor átlépnek a klinikai tesztelések szakaszába. Ilyenkor először csak néhány önkéntesnek adják be a vakcinát, és figyelik, hogy stimulálja-e az immunrendszert, van-e immunválasz. Ezután, a kettes vizsgálati státuszban már néhány száz tesztalanynak adják be a vakcinát, és szintén vizsgálják, hogy van-e megfelelő immunválasz. A kiterjesztett második fázisban már azt is figyelik, hogy gyermekek és idősek esetében is hatékony-e a vakcina. A harmadik fázisban már több ezer önkéntesen végzik a teszteléseket, és figyelik, hogy lépnek-e fel mellékhatások, és hogy kiváltja-e a megfelelő immunválaszt. Pozitív eredmények esetén a vakcina alkalmazható. Tehát 13 vakcinafejlesztés van jelenleg a célegyeneseben, ezek már a harmadik fázis végén járnak.
A Johnson & Johnson által készíttetett vakcina mellett szól, hogy az ebola ellen már hatékony védőoltást tudtak kifejleszteni, és ezt adaptálták most a koronavírusra.
Illusztráció: concordeblog.hu, egeszsegkalauz.hu
