Ezzel egyidejűleg a kormány jelentős forrást biztosított arra, hogy ne legyen anyagi korlátja az elvégezhető operációknak: 2014 és 2016 között összesen 12,2 milliárd forintot költöttek a legnagyobb várakozási idejű műtétek felgyorsítására. A várólista-csökkentési program pluszforrásokat biztosított mind a kórházi ellátásra, mind a megelőző járóbeteg-szakellátási vizsgálatokra, és támogatási lehetőséget adott arra is, hogy a szabad kapacitással bíró szolgáltatók más szolgáltatók listájáról átvállaljanak betegeket.

A programra idén ötmilliárd forintot különítettek el, és jövőre szintén ekkora forrással lehet számolni – tájékoztatta a Magyar Időket az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kórházak jövőre is tíz százalékkal magasabb térítési díjra számíthatnak az ilyen beavatkozások esetében.

Az intézmények jelenleg 13 műtétnél vezetnek kötelezően várólistát (ezek közé tartozik a szürkehályog-, valamint a térd- és csípőprotézis-operáció), emellett 21 olyan, úgynevezett kapacitáshiányos ellátásnál is időpontot adnak, amelyeket csak hatvan napon túl tudnak vállalni (ilyenek a sérv- vagy a nagyobb fül-orr-gégészeti műtétek nem daganatos betegeknél). Összesen 123 intézet vezet várólistát, ezekben éves szinten megközelítőleg 190 ezer várólistás operációt végeznek.

Öt éve indult a várólista-csökkentési program, akkor, 2012 júniusában mintegy 70 ezren szerepeltek a különböző várólistákon, ez a szám 2017 decemberére valamivel több mint 27 500-ra csökkent. A várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve öt év alatt átlag 61 napról 40 napra csökkent, miközben több beteget láttak el. Kevesebb mint húsz nap alatt elvégzik ugyanakkor például az orrmelléküreg-, a mandula-, a prosztata- és a nőgyógyászati műtéteket.