Jogállamiság - a szó, amit az Unió előszeretettel hangoztat Magyarországgal szemben

• 2020. november 25., szerda •
Talán azok sem tudják mit is jelent pontosan, akik ezzel a kifejezéssel dobálóznak. Brüsszel rendszerint így próbálja bizonygatni, hogy hazánkban diktatúra van, mert nem úgy ugrál a magyar, ahogy a nemzetközi liberális baloldal fütyül.
Jogállamiság - a szó, amit az Unió előszeretettel hangoztat Magyarországgal szemben

- A jogállamiság egy olyan gyűjtőfogalom, amelynek pontos definíciója abban az értelemben, hogy azt mondhassuk, van egy általános zsinórmérték, ami általánosan mindenkire érvényes, nincsen. Mert mindenütt a történelmi fejlődés alakította ki azokat az államszervezési vagy politikai működési modelleket, amelyek összességében mégis jogállaminak minősülnek - magyarázta Hende Csaba a PestiTV-ben Manninger Beátával folytatott beszélgetése során.  

Szombathely országgyűlési képviselője példákon keresztül érzékeltette miről is van szó pontosan. Mindezek előtt azonban emlékeztetett a francia felvilágosodás nagy alakjának, Montesquieunek az államhatalmi elvére, amely szerint csak az tekinthető jogállamnak, ahol élesen elválik egymástól a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.  
- Vegyük például Nagy-Britanniát, a maga sok évszázados demokráciájával, ahol a kormánynak van egy olyan tagja, akit úgy hívnak, hogy lordkancellár. Ez az illető látja el az igazságügyminiszteri tisztséget, azaz része a végrehajtói hatalomnak, de ugyanakkor elnököl a Lordok Házának ülésein is, amely meghatározó szerepet tölt be a törvényhozásban és emellett még része a bírói hatalomnak is. De ott van például Hollandia is, ahol a 19. század közepétől a polgármestereket nem választják, hanem kinevezik. Minden egyes polgármester a Belügyminisztérium javaslatára az uralkodó által kinevezett köztisztviselő. Mondta valaki valaha is, hogy ettől még ne volna Hollandia egy demokratikusan működő jogállam? - tette fel a kérdést Hende Csaba, aki még Finnországot is felhozta pédaként, hiszen a skandináv országban egyáltalán nem működik Alkotmánybíróság. Ennek ellenére soha senki nem kérdőjelezte meg Finnország jogállamiságát.    

- Nyilván vannak bizonyos alapvető emberi jogok, ezeknek vannak európai és ENSZ-egyezségokmányai, amelyeknek a betartását - általában a szólás-, a sajtó, a gyülekezési-, az egyesülési szabadságot és hasonlókat - szoktuk a jogállamiság fogalma alá vonni. Ami most zajlik az Európai Unióban, az egy politikai bunkósbot forgatása anélkül, hogy a magyar jogrendszer vagy államélet működésének bármely pontját alappal kifogásolni tudnák. Hiszen az összes kötelességszegési eljárásban megállapodtunk és egyezségre jutottunk az Unióval. Megjegyzem, Magyarország ellen folyt talán a legkevesebb kötelességszegési eljárás a többi tagállamhoz képest, a németek például nagyságrenddel több kérdésben sértették meg úgymond az Unió jogát, de mi minden egyes kérdésben megállapodtunk, és kiigazítottuk a jogrendszerünket. Nincs semmi konkrét kifogás a magyar jogállamisággal kapcsolatban, csak úgy általában nem tetszik bizonyos baloldali európai parlamenti és bizottsági köröknek, hogy a magyar kormány saját felfogása szerint, a választóitól kapott felhatalmazás alapján, csak és kizárólag a magyar nemzeti érdek alapján politizál. Mi nem akarunk megfelelni senkinek, semmilyen külső hatalomnak. Emlékszünk mi még a szovjet időkre, amikor Moszkva fújta a passzátszelet. Egy szerződést írtunk alá, amikor beléptünk az Európai Unióba, amelynek alapítói nem egy nemzetek fölötti szuperállamot akartak létrehozni, hanem szerették volna az évszázados német-francia ellenségeskedést feloldva Európát a világ gazdaságában versenyképes helyzetbe hozni úgy, hogy közben megfelelő mederbe terelik a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Mi ehhez csatlakoztunk, és vállaltuk, hogy a jogállamiság elveit és normáit maradéktalanul betartjuk és ezeket jelenleg is betű szerint betartjuk - szögezte le az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére