Hol tanuljon tovább a gyerek? – Ösztöndíj, átjárhatóság, avagy a szakképzés erőfeszítései

Haitzmann Ágnes • 2021. január 08., péntek •
Ahhoz képest, hogy mekkora horderejű változások léptek életbe a szakképzésben ebben a tanévben, nem állítható, hogy túl hangos lett volna tőle a sajtó. Közben nyakunkon a pályaválasztási időszak, a járvány miatt pedig nyílt napok sincsenek. Hogyan nyeri ilyen körülmények között vissza a presztízsét a kétkezi munka, a szakmatanulás? Még mindig olyan távol áll-e egymástól az iskola és a valóság, mint néhány évtizede? Rettegi Attilát, a Vas Megyei Szakképzési Centrum főigazgatóját kérdeztük minderről.
Hol tanuljon tovább a gyerek? – Ösztöndíj, átjárhatóság, avagy a szakképzés erőfeszítései

Nincs döntéskényszer

 

Szeptemberben sok minden megváltozott az amúgy is régóta formálódó szakképzésben. Mik voltak ezek?

A szakgimnáziumok szerepét a technikumok vették át, és ezzel a tanulók szempontjából előnyös változások történtek. Hozzáteszem, ezek felmenő rendszerben lépnek életbe, tehát egyelőre csak a jelenlegi 9. osztályos diákokat érintik. Talán a legfontosabb, hogy az első két évben csak ágazati alapoktatás folyik, és a szakma végleges kiválasztása a 11. évfolyam előtti időszakra tolódik. Nyilvánvalóan így is bizonyos szakmák felé orientálódnak a fiatalok, de mivel ágazaton belül két évig teljesen ugyanazt tanulják, semmi akadálya nincs annak, hogy valaki 11.-től másik szakmát tanuljon, mint amit eredetileg tervezett, vagyis kialakult egyfajta átjárhatóság.
Fontos új elem még, hogy a szakképzésben tanuló diák ösztöndíjra, egyszeri pályakezdési juttatásra, valamint rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

Nem mindegy, hogy 14 vagy 16 évesen kell dönteniük a gyerekeknek…

Hát nem. Ennek azért van nagy jelentősége, mert korábban a szakgimnáziumban erre nemigen volt lehetőség. Komoly különbözeti vizsgát kellett tenni, esetleg évfolyamismétlésre volt szükség, ha valaki időközben szakmát váltott. Régebben ez volt az egyik legfőbb kritika, ami a szakképzést érte: azaz hogy túl korán kényszerített döntésre. Ez most már nincs így. A másik változás az, hogy a tanulói terheket egyenletesebben osztjuk el: amíg korábban a szakgimnáziumokban a szakmai tárgyakból kötelezően érettségit kellett tenni, majd a képzés végén ugyanazokból vizsgáztak a szakmai vizsgán is, addig a technikumban már nincs ilyen duplikáció. A folyamatok egyébként azt a célt is szolgálják, hogy könnyebb legyen a szakirányú továbbtanulás a technikumból.

Mennyire van könnyű vagy nehéz helyzetben az, aki innen egyetemre készül?

Azt kell mondanom, hogy általában jobban megállják később a helyüket azok, akik már jártasak az adott területen. Ami pedig a pontszámítást illeti: a szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít, ez is előnyös a tanuló számára. Az érettségi után megszerzett technikus szakképzettséggel a tanulók megerősített tudással, többletpontokkal, vagy az okleveles technikus képzésben akár már megszerzett kreditekkel indulhatnak a felsőoktatásba.

Pénz, presztízs – mi kell még?

 

Ennyit a technikumról. Mi változott a szakképző iskoláknál?

A hároméves képzés ideje alatt szintén biztosított a szakmák közötti átjárás. Az ágazati alapoktatás ebben az esetben egy év, ezután van lehetőség korrekcióra.

Mi a tapasztalat, befolyásoló tényező lehet-e, hogy van iskolatípus, ahol ösztöndíjat kap a gyerek?

Lehetnek olyan családok, ahol ez valóban motiváló, de azt gondolom, hogy nem is annyira az összeg, mint inkább maga az intézkedés a fontos, amellyel a szakmatanulás rangját, megbecsültségét lehet javítani. A diákok persze örülnek az ösztöndíjnak. Visszatérve a változásokhoz általánosan: összességében rugalmasabb oktatásszervezési megoldásokra van lehetőség, különösen a felnőttek szakmai oktatásában, ahol például egyszerűbb lett a korábbi képzési idő beszámítása egy új szakma tanulásakor. Itt jegyezném meg, hogy ezentúl ingyenes a második szakma elsajátítása nemcsak felnőtteknél, hanem nappali tagozaton is.

Ez azt jelenti, hogy szakmaszerzés után az iskolában lehet maradni nappalin, új szakmát tanulni?

Igen, sőt, vannak iskoláink, amelyek eleve így terveznek. Vegyünk példának egy kozmetikus technikust: miután végzett, további egy év alatt – hiszen beszámítják a korábbi közös tantárgyakat – megszerezheti a kéz- és lábápoló technikus végzettséget teljesen ingyen. Hasonló lehetőségek más ágazatokban is léteznek.

 

A piac az igazi megrendelő

 

A diákok kedvében akar járni a szakképzési rendszer, logikus. Közben pedig a valós gazdasági élethez is igazodni kell…

Így van. A szakképzési centrumok számára a gazdasági élet szereplői a „legfontosabb megrendelők”. A mi feladatunk az, hogy a munkaerőpiacra képezzünk embereket, a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt. Ehhez persze pontosan ismernünk kell a piac igényeit, és azokra lehetőleg gyorsan reagálnunk is kell tudni. Mondok egy példát: amikor az új szakmajegyzék megjelent, szinte másnap bejelentkezett hozzánk az öt vezető Vas megyei munkáltató, és azt kérte, hogy indítsunk ipari szerviztechnikus képzést a Gépipari iskolában, mert ilyen szakemberekre van szükségük. Örömmel jelentem, hogy egy évvel később, szeptemberben, ez el is indult, sőt bővíteni szeretnénk a létszámot.

Ilyen rövid idő alatt reagálni tud a szakképzés a piaci változásokra?

Felnőttek oktatása esetén még ennél is gyorsabban. Hozzáteszem, hogy az oktatóink tudása megvan, a képzés pedig duális, tehát a képzőhelyekkel együttműködünk, így a diákok azokat az ismereteket sajátítják el az új szakmán belül, ami a piacon valós igényként jelentkezik. Mondok egy még frissebb példát: ismert, hogy az iparban komoly technológiai váltás zajlik, az automatizálásnak, a robottechnikának egyre nagyobb a szerepe. Ehhez igazodva hirdettük most meg az ipari informatikai technikus szakmát, amelynek keretében már olyan programozási ismereteket is tanulnak majd a fiatalok, amelyek az új rendszerek vezérléséhez szükségesek. Ez a képzés 2021 szeptemberében indulhat, ugyancsak a Gépipariban. Hasonló indíttatásból szerveztük meg a Savariában a vasútijármű-szerelő képzést annak ellenére, hogy itt csak kis létszámú csoportot tudtunk szervezni, szakemberekre viszont ezen a területen is égető szükség van.

Mi a helyzet az építőiparral? Ez az ágazat is munkaerőhiánnyal küzd.

Szeretnénk az építőipari szakmák presztízsét javítani: meg kell ismertetnünk a pályaválasztás előtt állókkal ennek a területnek a szépségeit, és fel kell hívnunk a figyelmet az ágazat fontosságára, ez az első és egyik legfontosabb feladatunk. Főként a felnőttoktatásban a jelenlegi szakmakínálat bővítését tervezzük. Együttműködést kezdtünk a megyei kamara építőipari munkacsoportjával is.

Nem pusztán a képzési kínálattal van tehát baj, hanem egyszerűen nem akarnak építőipari szakmunkásnak tanulni a gyerekek?

Így van, sajnos nem jelentkeznek elegen. Még az út elején vagyunk, de már kijelöltük az irányokat. A gazdaság szereplőivel együtt tudunk csak pozitív változást elérni, ez jól látható.

Divat- kontra hiányszakmák

 

Minden meghirdetett képzésnek van felvevőpiaca ma a megyében?

Igen. 14 iskola tartozik hozzánk, és azt látom, hogy a végzettekre szükség van. Nyilván akad olyan szakma, ami inkább divatos, mint hiányszakma, de nem jellemző, hogy egyik-másik területen túl sok szakembert képeznénk. A szépészet ágazat ma is vonzó a tanulni vágyók körében, de még itt sem mondhatjuk, hogy túlkínálat lett. A végzett diákok zömében a szakmájukban maradtak, mert elbírja őket a piac. Népszerűek még a vendéglátás szakmái is, ez nem változott, és felfutott a turizmus ágazat is az elmúlt években-évtizedekben.

Apropó, vendéglátás! Mennyiben befolyásolja a képzést a járványhelyzet?

Ez egy átmeneti állapot, nem hiszem, hogy a pályaválasztókat eltántorítaná a járvány ettől a területtől. A szállodák, éttermek ki fognak nyitni, és szükség lesz szakképzett munkaerőre. Ráadásul a turizmus-vendéglátás ágazat az, ahol alacsonyabb és magasabb szinten is lehet tanulmányokat folytatni, azaz lehet valaki szakmunkás, de lehet technikus is mint szakács, cukrász, pincér. Utóbbiak például magasabb óraszámban tanulnak nyelveket, amellett persze, hogy érettségijük is lesz.

A járványnál maradva… hogyan oldották meg az intézmények a gyakorlati képzéseket ebben a helyzetben?

A szabályok megengedik, hogy jelenléti formában oldjuk meg a gyakorlati képzést, és mindig a duális partnerrel egyeztetve dőlt el, hogy ki, mikor és hogyan teljesíti ezt a kötelezettségét. Természetesen a gyakorlati oktatás során a hatályos járványügyi előírások szigorúan betartásra kerültek. Van, ahol az elméleti és gyakorlati órákat átütemeztük, de olyan is akad, ahol digitális formában is megoldható, ez szakmánként eltérő. Jelenleg nem tartunk ott, hogy a szakmai gyakorlat miatt bárkinek veszélyben lenne a vizsgája, mindenhol találtunk megoldást.

Mit tanácsol a pályaválasztás előtt állóknak?

Az már most látszik, hogy a változások hosszú távon eredményesek lehetnek, hiszen már most szeptemberben is többen jelentkeztek a szakképzésbe, mint egy évvel korábban. Azt javaslom, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok ne csak kényelmes megfontolásból válasszanak iskolát, inkább legyenek bátrak, és kezdjenek valami újba, ami érdekli őket, és a képességeiknek is megfelel. Tájékozódjanak a lehetőségekről, ez persze most nehéz, hiszen nincs mód a személyes bemutatókra, találkozásokra. Marad az online felület, ezt érdemes tanulmányozni, honlapunkon, a www.vmszc.hu honlapon egy helyen megtalálható mind a 14 iskolánk kínálata és minden lényeges információ a lehetőségekről.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére