Frisss.hu: Sikerült elérni az első évre kitűzött célokat?

Harangozó Bertalan: A törvényalkotó célja az volt, hogy a területi államigazgatásban végrehajtott változtatások után ügyfélközpontú és költséghatékony, no és persze lehetőleg gyors ügyfélszolgálat jöjjön létre. Ezzel megszűnne az a szétforgácsolt rendszer, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy integrált szervezetbe kerültek a korábbi önálló főhatóságok.

Költséghatékonyabb lett a rendszer?

Igen, ezt teljes határozottsággal kijelenthetjük.  Találtunk például olyan költségeket, amelyekre az egyik szervezetnél hatszor annyit költöttek, mint a másiknál. Ilyenkor el kell gondolkodni, hogy ér-e annyit az a szolgáltatás lehet-e érte hatszoros árat fizetni.

Egyszerűbb lett az ügyfélszolgálat?

A kormányhivatali szervezet megteremtésével létrejöttek a kormányablakok. Ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amelynek során a kormány megteremti azokat a feltételeket, hogy ilyen ügyfélszolgálatokon történnek. Ez lehet az egyablakos ügyintézés, amikor minél több ügycsoportot egy helyen kapjon információt vagy kezdeményezzen eljárást. Amiben egyediek ezek az irodák, hogy itt olyan munkatársak dolgoznak, akik az államigazgatás legtöbb ügyével kapcsolatban kiképzést kaptak, ezért széles körű tájékoztatást vagy konkrét segítséget nyújtanak az elintéznivalók dzsungelében.

Mik a tapasztalatok, az emberek mennyire ismerték meg illetve használják a kormányablakot itt Vas megyében?

Ha őszintén akarok válaszolni, akkor egyelőre nem annyian, amennyien szeretnénk, de remélem, hogy egyre többen. Ennek talán az az oka, hogy most költséghatékonysági okokból a szűken vett centrumon kívül nyitottuk meg a kormányablakot. De törekszünk arra, hogy legközelebb egy kedvezőbb helyszínen, például a Kossuth Lajos utcában vagy a Fő téren hozzuk létre a kormányablakot. A nyitva tartás különösen ügyfélbarát, reggel nyolctól este nyolcig fogadjuk az ügyfeleket.

A kormányhivatal vagyonkezeléssel is foglalkozik?

A tevékenységünk döntő mértékben az államigazgatásban tevékenykedik.

Akkor a hivatal nem tudja átvenni a megyei önkormányzat szerepét?

Nem is szeretnénk átvenni. Azt gondolom, hogy a megyei önkormányzatnak is megvan a maga szerepe és helye, bár ez most jelentős változásokon megy át. Részben módosítanom is kell az előző válaszomat, hiszen január elsejétől átvesszük az intézményeket. Erre most egy új szervezet jön létre, a megyei intézmény-fenntartási központ. A mostani átszervezéssel a megyétől elkerülő intézmények egyébként eddig is állami feladatokat láttak el, korábban nem is tartoztak megyei fenntartás alá. Így a kormányhivatalnak közvetlenül továbbra sem lesznek vagyonkezelői feladatai, de az új szervezetnek lesznek.

Mennyi ellentétet szül ez az átszervezés a helyi önkormányzatokkal?

A változások nem érintenek olyan területeket, amelyek érintenék a helyi önkormányzatokat, feszültségforrások tehát nincsenek. A kormányhivatal megalakulásakor kifejeztem együttműködési szándékomat, de a közös cél és a közös feladat egyébként is együttműködésre ítél bennünket a helyi hatóságokkal.  A megyei önkormányzattal kapcsolatban talán más a helyzet, hiszen a vagyonátadás nem kis feladat, ráadásul gyorsan kellett végrehajtani. Minden változás nehézségekkel jár. Ez egy húsz éves időszakot lezáró változás, ami emberileg és szervezetileg is okozhat nehézségeket; de én úgy vélem, hogy mindent megtettünk a problémák megoldása érdekében és ezt elmondhatom a megyei vezetésről is. 28 intézményt kell átvennünk, 1400 közalkalmazottat (részben köztisztviselőt) ez nem kis munka.

Mi lesz ezekkel a munkavállalókkal?

A feladatokat ugyanúgy el kell végezni, csak most költséghatékonyabban. Remélem, hogy emellett sikerül ezt a rendszert a maga összetettségében és változatosságában fenntartani.

A munkavállalók mit vesznek majd észre a változásokból?

Biztos, hogy sok mindent, de azt gondolom, hogy a napi munkavégzés helyszínei és keretei nem kell, hogy megváltozzanak.

Nézzünk egy konkrét példát: az MMIK-val mi lesz?

Remélem, hogy az MMIK-nak a városi kultúrház szerepe, ha nem is maradéktalanul, de megőrizhető. Az általános gazdasági helyzetre való tekintettel azért lehet bennünk aggodalom, ezért biztos, hogy át kell tekinteni a szombathelyi kulturális rendszert és annak a fenntarthatóságát. Azt hiszem, hogy az eddig, a megyei-városi közös fenntartású intézményeknél kialakult feszültséget nem tudjuk megspórolni. De megkeressük a kompromisszumos megoldásokat.

Bőven belementünk a jövő kérdéseibe, folytassuk azzal, hogy miként folytatódik a közigazgatás átalakítása?

Jelenleg az önkormányzatok jegyzői gyakorolnak több száz államigazgatási hatáskört. A cél az, hogy az államszervezet hatékonyabb legyen. Mindenki azt a feladatot hajtsa végre, ami a hatásköre. Le kell tisztázni a jegyzői és állami feladatokat. Előttünk van az oktatási rendszer átalakítása. És a járási rendszer kialakítása. A magyar közigazgatás 1984-ig járási szerkezettel működött. Az elmúlt évtizedekben pótolni kellett ezeket a szervezeti egységeket különböző kistérségi és többcélú társulásokkal.

Ezek az új szervezetek nem működtek jól?

Én nem mondom azt, hogy nem jó, de nem illeszkednek a magyar közigazgatás tradicionális rendszerébe. A települési és a megyei szint között indokolt egy átmeneti szint létrehozása. A regionalizálás zsákutcáján is túltette magát a hazai igazgatás, hiszen most a kormányhivatalok is megyei hatáskörrel működnek. A járások határainál a törvény figyelembe veszik majd a történelmi szempontok mellett a vidékfejlesztési érdekeket is.

Mit kell tennie Önnek e célok eléréséhez? Politizál, vagy inkább szervezőként dolgozik?

Politizálni kell, aki a közügyekről beszél, az politizál. Az ügy mellé meg kell nyerni a résztvevőket és a lakosságot is. Ha nem megfelelő az egyetértés, akkor a változások sem lesznek hatékonyak és a végeredmény sem lesz kielégítő. Mi hiszünk abban, hogy jó irányba mozdítjuk el a dolgokat, nem saját magunkért, hanem az állampolgárok boldogulásáért.