Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

• 2021. február 20., szombat •
Minden szem Izraelre szegeződik, a kis közel-keleti ország ugyanis már majdnem a lakossága felét beoltotta. Ha Izraelben meredeken csökkennek az esetszámok, az azt jelenti, hogy a vakcinákkal valóban hatékonyan vissza tudjuk szorítani a járványt, ha viszont magas átoltottság mellett is lezárásokra lesz szükség, az a legrosszabb forgatókönyvet vetíti elénk. Bármilyen triviálisnak gondoljuk, a válasz cseppet sem egyszerű, és a jelenlegi adatok alapján nem is tudjuk megválaszolni pontosan, hogy mire elég 60-70%-os átoltottság. De annyit már most látunk, hogy jó okunk van reménykedni.
Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

Izrael minden országot maga mögé utasítva vezeti az átoltottsági rangsorokat, az országban a vakcinálási program nemzetközi összevetésben minden országnál gyorsabban halad (a miniállamokat leszámítva). Míg az EU-ban átlagosan 5,3 beadott vakcina jut 100 emberre, Izraelben ez a szám 75 körül van – egyébként ezzel az 5,3-mal az EU a világátlaghoz képest jól áll.

Azt fontos elmondani, hogy nem arról van szó, hogy Izrael már beoltotta a teljes lakosságát, mert a legtöbb oltási adatbázis jobb megoldás híján az összes beadott vakcinát vetíti 100 lakosra, amiben szükségszerűen benne vannak a második dózisok is. Izraelben jelenleg a teljes lakosságon belül 45% körüli azok aránya, akik megkapták az első vakcinát, és közülük kerül ki lakosságarányosan az a több mint 30%, akik már a második oltást is megkapták.

IZRAELBEN AZ OLTÁSOKKAL ELÉRT VÉDETTSÉG ARÁNYA TEHÁT JELENLEG 30% KÖRÜL VAN, ÉS MÉG KALKULÁLNI KELL AZZAL IS, HOGY A MÁSODIK OLTÁSTÓL SZÁMÍTVA NÉHÁNY HÉT MÚLVA LESZ A LEGHATÉKONYABB A VAKCINA.

Ami ennél fontosabb, az az, hogy a 60 év felettiek körében 90% feletti az átoltottság, bár közülük sokan még csak az első vakcinát kapták meg. Izraelben a magas átoltottság ellenére nem kötelező a vakcina, de magas az oltási hajlandóság, de azt még nyilván nem látjuk, hogy az oltási hajlandóság mekkora korlátot jelent az átoltottságnak. A fiatalok körében viszont jelenleg alacsony az átoltottság.

Az országban nincs is kidolgozott oltási terv, folyamatosan oltják a 16 év feletti lakosságot, ugyanis több adag vakcina áll rendelkezésre, mint amennyire egyébként a teljes lakosság számára szükség lenne. Izrael mindezt úgy érte el, hogy gyorsan, magas áron kötötte le a nyugati vakcinákat, és speciális szerződést kötött a gyártókkal. Az országban főleg a Pfizer-BionTech vakcinájával oltanak, de a Moderna vakcináját is használták. Előbbiből Izrael 23 eurós darabáron vásárolt, míg az EU 12 eurót fizetett egy vakcináért (mielőtt kritika fogalmazódna meg az EU felé, azt érdemes tudni, hogy az Unió 1,5 milliárd darab vakcinát kötött le összesen, ilyen tételben pedig már nem mindegy, mennyiért vásárolják meg a vakcinát). Emellett Izrael vállalta, hogy pontos adatokat szolgáltat a Pfizer számára a vakcinák hatékonyságáról és egyéb adatokról.

Izrael példája megmutatja, mi vár ránk

A világ szeme most Izraelen van: a 9 milliós közel-keleti ország ugyanis először érheti majd el a vakcináknak köszönhetően a koronavírussal szembeni társadalmi immunitást (a miniállamokat nem számolva), így néhány héten belül a példájukon keresztül választ kaphatunk azokra a mindenkit kínzó kérdésekre, amelyek már a társadalmunk életminőségének kilátásait változtathatják meg gyökeresen:

- Pontosan látni fogjuk, hogy Izraelben mennyire voltak hatásosak az egyes vakcinák, miután tömegeken használták őket. A tömeges mintán látni fogjuk a mellékhatásokat is.
- Megtudjuk, mire elég X arányú (60,70, esetleg 80%-os) átoltottság – megismerhetjük, nagyjából milyen szintet kell elérnünk a nyájimmunitáshoz.
- Azt is látni fogjuk, hogy a beoltott személyek meg tudnak-e fertőzni másokat, erre ugyanis még nem tudunk pontost választ adni.
- Ha hatásosnak bizonyulnak a vakcinák, látni fogjuk, milyen mértéket ölt a járvány azok között, akik nem oltották be magukat. Mennyi lesz, ha lesz, a többlethalálozás a koronavírus előtti évekhez képest, hogy birkózik meg az egészségügy.
- Ebből következően azt is látjuk majd, hogy kell-e valamilyen intézkedéseket hozni a kormánynak, vagy a társadalom magas átoltottsági aránya mellett Izraelben pár hónapon belül a vírus előtti állapotok jöhetnek.
- És a legfontosabb kérdés, amit az izraeli példán tanulhatunk: mire elegendőek a jelenlegi vakcinák a már megjelent vírusokkal szemben, amelyek szinte biztosan elérik majd az országot előbb-utóbb.

Természetesen nem szép dolog a páratlan izraeli sikert egyfajta társadalmi-egészségügyi kísérletként láttatni, de a vakcinagyártókkal kötött szerződésben az ország maga vállalata ezt (persze ezt megelőzte az ország részéről a bizalom a sokszorosan ellenőrzött és széles körben engedélyezett vakcinák iránt). A fenti kérdéseket még nem tudjuk megválaszolni, mert az átoltottság szintje és az eltelt idő ehhez kevés. Vannak viszont már részeredmények, amelyek egészen biztató jövőképet festenek.

Nézzük a járványügyi mutatókat

A járvány terjedéséről a legfőbb mutató a napi új esetek száma, célszerű ezzel kezdeni a vizsgálódást. Izraelben decemberben kezdődött az oltási program, ennek ellenére a járvány meredeken emelkedett év végén, a hullám januárban tetőzött. Akkor sokan megkérdőjelezték a vakcina hatékonyságát, pedig nagyon korai volt ilyen kijelentéseket tenni. Először is az átoltottság január elején még rendkívül alacsony volt, másrészt sokan az első oltást megkapva hamis biztonságérzetet kaptak, hiszen a vakcinák a második dózis beadása után válnak igazán hatékonnyá. A gyors átoltottság melletti aggasztó január helyzetet az izraeli tisztifőorvos is úgy kommentálta, hogy a vakcina első dózisa kevésbé hatékony, csak 52%-os védettséget ad.

Csakhogy már akkor is azt mondta a szakember, hogy a második vakcina hatékonysági rátája 92%, de akkor még nagyon kevés embert oltottak be ahhoz, hogy a csökkenés kimutatható legyen. Azóta viszont az esetszámok egyértelmű csökkenésbe kezdtek, a járvány visszaszorulóban van.

Szemlátomást csökkentek a halálozási adatok is, amelyek Izraelben a járvány tetőpontján is alacsonyak voltak lakosságarányosan (sokan a magas minőségű egészségügyi ellátással magyarázzák ezt). A trendtörés az alábbi ábrán egyértelmű:

Természetesen a fenti adatokról nem állíthatjuk, hogy kizárólag a vakcinák eredménye a csökkenés. Volt egy másik ok is, ami a járvány visszaszorulását okozhatta, ez pedig a szigorítások. Izrael egyébként is kifejezetten szigorú intézkedésekkel kezelte a járvány korábban, és decemberben is elrendelték ezt, az esetszámok csökkenése látható is.

CSAKHOGY A VAKCINÁLÁSI PROGRAM FELFUTÁSA ÓTA IZRAEL AZ ENYHÍTÉS IRÁNYÁBA MOZDULT, AZ ESETSZÁMOK PEDIG ENNEK ELLENÉRE ESNEK.

A decemberi teljes lezáráshoz képest mára kinyitottak a boltok és egyes szolgáltatóegységek részleges kapacitáson, újra megengedett az országon belüli utazás, az iskolákat is újranyitották. Az általunk gyakran idézett Oxfordi Egyetem adatbázisában jól láthatjuk, hogy az izraeli szigor januárban meghaladta a jelenlegi magyar szintet is, februárban viszont lényegesen enyhítettek rajta.

Végül egy dolgot fontos elmondani az adatok kapcsán – a fenti esetszámcsökkenés látványos, de azért még mindig bőven 50% felett van azok aránya, akik megfertőződhetnek, körükben könnyebben terjedhet a vírus, valamint az első oltást kapók is megfertőződhetnek.

Nézzük a kutatásokat

Az esetszámok csökkenése az oltás felfutásával egy időben fontos mutató, de nem tudunk pontosan következtetni arra, hogy az oltás milyen mértékben járult hozzá ehhez, valamint arra sem, hogy az oltás mennyire hatékony. Szerencsére Izrael tömegesen gyűjti ezeket a statitsztikákat (a digitalizáció foka rendkívül magas az egészségügyben), így már több kimutatás is készülhetett, amelyek a vakcina hatékonyságáról árulkodnak.

- Az egyik izraeli egészségbiztosító, a Calit 600 ezer beoltott és ugyanennyi nem beoltott ember adatait követte, és ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Pfizer vakcinája egy héttel a második dózis beadása után 94%-os hatékonysággal óvta meg az embereket olyan megfertőződéstől, ahol tünetek is jelentkeztek. Mindezek az adatok két-három héttel a vakcina beadása után még kedvezőbbek lehetnek.
- Egy másik, február 11-én publikált kutatás 523 ezer személyt vizsgált, akik megkapták a második dózist, ebből mindössze 554-en fertőződtek meg. Közülük 15-en kerültek kórházba, és senki nem halt meg. A 628 ezres kontrollcsoportból, akik nem kaptak vakcinát, 18 425 ember betegedett meg.
- Az izraeli egészségügyi minisztérium saját kutatása még biztatóbb képet mutat: 750 ezer beoltott emberből mindössze 531 60 év feletti fertőződött meg, ez pedig 0,07%-os arány. Bár ez a kutatás nem tartalmaz kontrollcsoportot, így is látható a magas hatékonyság.

HA EGYBEVETJÜK A KUTATÁSOKAT, NAGYON HASONLÓ EREDMÉNYT KAPUNK: NAGY MINTÁN IS LÁTSZIK, HOGY A PFIZER VAKCINÁJÁVAL BEOLTOTTAK 92-93%-A NEM FOGJA ELKAPNI A BETEGSÉGET, ÉS ELHANYAGOLHATÓ AZ ESÉLYE ANNAK, HOGY A BEOLTOTTAK KÖZÜL MEGHAL VALAKI.

Buktatók mindenesetre így is vannak, mert bár a teljes 60 év feletti lakosság körében egy hónap alatt felére csökkent a fertőzések száma, a 60 év alattiak körében – ahol csak 30-40% az első oltást megkapók aránya – mindez csak 12%-kal csökkent. Azt sem tudjuk még biztosan, hogy a vakcinák hogyan tudnak majd védeni a dél-afrikai mutánssal szemben, és bármikor megjelenhetnek új mutánsok, valamint az előzetes adatok szerint a beoltottak nem tudják átadni a vírust a nem beoltottaknak, még ez is végső megerősítésre vár.

A jelenlegi helyzet fényében viszont Izrael eddigi példáját látva egy betonbiztos megállapítást már tehetünk: ha egy ország eléri a szükséges átoltottságot, akkor radikális mértékben vissza tudja szorítani a járványt. Ebbe persze bezavarhatnak a jelenlegi (főleg a dél-afrikai) mutánsok, és újak is kialakulhatnak, de azért nem ez az alapforgatókönyv.


Forrás: portfolio.hu
Kép: mortons.hu

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére