Hétfőtől a jövedelem nagyságához kötött, hogy kinek mekkora lehet a maximális havi törlesztőrészlete. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor az adós nem fixálja be hosszabb távra a hitel kamatát. Az intézkedés célja az, hogy ne adósodjon el a lakosság olyan mértékben, mint a devizahitelezéskor. Egy hirtelen kamatemelkedésnél ugyanis tízezrekkel emelkedhet a törlesztőrészlet. Ha valaki például húszéves futamidőre vesz fel lakáshitelt úgy, hogy csupán öt éven belüli időtartamra kér fix kamatozást, akkor az adós havi törlesztőrészlete nem haladhatja meg nettó jövedelmének 25 százalékát. Aki a 20 éves futamidőn belül 5 és 10 év közötti időszakra kér rögzített kamatozást, annál ez az arány 35 százalék. A tízévesnél hosszabb, állandó kamatozású futamidő esetén a szabályok nem változnak, azaz a jövedelem 50 százaléka lehet, 600 ezer forintos nettó bevételnél pedig még ennél is több, a jövedelem 60 százaléka.