Mik a legfőbb tudnivalók az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban?

Tavaly novemberben jelent meg a kormányrendelet, amely szerint az otthonfelújításra felhasznált összeg felét, legfeljebb 3 millió forintot a megadott feltételekkel az állam visszatéríti a Magyar Államkincstár útján. Ellentétben más támogatási formákkal, nincs felső határa a keretnek, időkorlát azonban van. Ez azt jelenti, hogy 2022. december 31-éig kell megvalósítani a beruházást, illetve igényelni a támogatást. Nagyon kedvező, hogy amíg a csoknál a feltételek között kifejezetten eltartott gyermek szerepelt,

itt a gyermek 25 éves koráig kitolták a határt, és akár jövedelemmel is rendelkezhet,

nem kell eltartottnak lennie, csak az adott lakcímen kell élnie. Mindezzel meghatványozódott a támogatásra jogosultak köre. Tegyük hozzá, nemcsak házaspároknak, hanem élettársi kapcsolatban élőknek, illetve a gyermeküket egyedül nevelőknek is jár. Feltétel azonban az egyéves tb-jogviszony és a köztartozás-mentesség, tehát a munkavállalókat támogatja a kormány.

Létezik már felmérés arra vonatkozóan, hogy kik tervezik igénybe venni?

Kettő is. Ezekből kiderül, hogy a háztartások hét százaléka, mintegy 290 ezer család biztosan igényelni fogja a támogatást, és további 17 százalék gondolkodik rajta, ez plusz 700 ezer család.

Elmondhatjuk, hogy milliókat érint ez az intézkedés.

Ha azt vesszük, hogy tavaly a KSH adatai szerint Magyarországon 180 ezer lakásfelújítás történt, várható, hogy ennek a többszöröse valósul meg a következő két évben. Azt is kiderítették a felméréssel, hogy akik belevágnak, azoknak egyharmada a teljes összeggel számol, tehát 6 millió forintos munka után 3 millió forint visszaigénylését tervezi.

Milyen ingatlanra vehető igénybe a támogatás? És legfőképpen milyen munkákra?

Lakóház és lakás is lehet, a felmérésből azonban az olvasható ki, hogy elsősorban a házban élők tervezik a felújítást. Nem kifejezetten nyugat-dunántúli ingatlantípus, de ez a lehetőség most a tanyán élők számára is nyitott, ami - tekintve, hogy jellemzően rossz állapotú épületekről van szó - nagy segítség lehet. Hogy milyen munkálatokat lehet elvégeztetni ebből a pénzből, a rendelet tételesen felsorolja. Minden klasszikus felújítás, például festés, parkettázás, fürdőszoba-felújítás mellett idetartoznak az energiahatékonyságot célzó beruházások is, mint amilyen a nyílászárócsere vagy napelemrendszer kiépítése. Néhány kivétel van csupán, ilyen a tetőtér-beépítés, hiszen ez esetben új lakótér kialakításáról lenne szó. Érdekesség viszont, hogy ha valaki egy mobil garázst szeretne az udvarán építeni, arra például igénybe vehető a támogatás. Az említett felmérés kitért rá: hogy a felújítást tervezők elsősorban a fürdőszobájukat szeretnék rendbe hozni, második helyen a nyílászárócsere, harmadikon a fűtéskorszerűsítés áll, és a negyedik fő cél a szigetelés. Nem árt tudni, hogy csak egyszer lehet élni ezzel a lehetőséggel a két év alatt, ez persze egy elhúzódó munkafolyamat is lehet. Ha például valaki idén tavasszal nekiáll, de csak jövő márciusban végez, az utolsó számla átutalásától számított hatvan napon belül kell beadnia a kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, hiszen utófinanszírozásról van szó. Figyelni kell rá, hogy a számlák csak 2021. január elseje után kiállítottak lehetnek, korábbit nem fogadnak el. Ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el a kincstár vonatkozó oldalán a tudnivalókat, részletes és közérthető. Még vállalkozói szerződés mintát is talál, akinek szüksége van rá. Jó tudni, hogy az államkincstár fél évig ellenőrizheti, hogy minden munka megvalósult-e, tehát nem érdemes úgy gondolkodni, hogy valaki két legyet üt egy csapásra, és a lakással együtt a balatoni nyaralót is felújíttatja…

Igaz, hogy csak az juthat hozzá a támogatáshoz, akinek eleve van pénze?

Valójában nem. Tény, hogy 50 százalék önerővel kell rendelkezni, és az is tény, hogy a támogatás utólag érkezik, azonban most februártól minden saját fillér kiváltható egy speciálisan erre a programra kitalált, államilag támogatott hitellel, amelynek fix, teljes futamidőre szólóan 3 százalékos a kamata.

Ez nagyon kedvező, és azt a kört segíti, amelynek gyakorlatilag nulla forintja van.

Mindez úgy történik, hogy ha mondjuk valaki 6 millió forintos munkát tervez, felveszi egy kereskedelmi banknál ezt az összeget kedvezményes kamatozású hitelként, kifizeti belőle a vállalkozót, megigényli a támogatást, és a felét a kincstár kiutalja – de nem neki, hanem a banknak. Ez így egy díjmentes előtörlesztésnek számít, a tartozása tehát a felére csökken, a maradékot pedig tíz év alatt visszafizeti. Hozzáteszem, a havi törlesztőrészlet az átlagjövedelmet tekintve egy vállalható teher. Így már mindenki nyugodt szívvel belevághat egy értéknövelő beruházásba.

A megbízott vállalkozó személyében van valami kikötés?

Közeli hozzátartozó nem lehet, csupán ennyi.  A normál áfás cégeken kívül a katás kivitelezővel is lehet szerződni. Természetesen a különböző munkákkal más-más vállalkozót is meg lehet bízni. Arra kell figyelni, hogy a teljes összeg legalább 25 százalékának munkadíjnak kell lennie.

Mi mindenre lesz hatással ez a program?

Amellett, hogy rengeteg ingatlan értékét megnöveli, élénkíti az építőipart. Ha megélénkül az ágazat, akkor

új munkahelyek jönnek létre, amire ebben a pandémiás időszakban nagy szükség is van.

Ráadásul mivel csak számlák alapján történhet az elszámolás, a szürke- és feketegazdaság ellen is hat. Felmerülhet sokakban, hogy vajon nem éri meg jobban számla nélkül dolgoztatni? Ha józan paraszti ésszel gondolkodunk, akkor egy több milliós beruházásról érdemes számlát kérni, hiszen lehet, hogy enélkül minden egy kicsit olcsóbb, de elveszítjük a garancia jogát. Számla nélkül ugyanis nem lehet senkit számonkérni.

Ha rázúdul az építőiparra ez a sok munka, lesz, aki elvállalja? Így is szakemberhiány van…

Éppen ezért tart a program egy helyett két évig: a döntéshozók így szeretnék elérni, hogy a felmerülő igényeket ki lehessen elégíteni, és minden munka beleférjen akkor is, ha lesz, akinek várnia kell. Ugyanakkor lesz egy verseny a vállalkozók között, már most látszik, hogy a cégek mást sem csinálnak, mint árajánlatokat készítenek. Egy jótanács: nem biztos, hogy az első ajánlattevővel kell szerződést kötni, érdemes az ügyeskedőket elkerülni.

Illusztráció: freepik.com, Jim Bourg/Reuters, propertyguru.com