A farsang sztárja: a fánk!

• 2021. január 20., szerda •
A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége, s egyben étele a fánk. Alighanem még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Ilyenkor bizony fánkot kell enni, sőt otthon is illik elkészíteni! De honnan is származik ez a méltán népszerű édesség? Ennek jártunk egy kicsit utána.
A farsang sztárja: a fánk!

Ókori eredet

Bármennyire is furcsának tűnhet, de a fánkot már az ókorban, több vallás kultikus süteményeként megtalálhatjuk. A zsidó ünnepek gasztronómiai szokásaiban a Hanuka ünnep ideje alatt fogyasztott fánknak régi történelmi háttere van. Kr.e. 168-ban IV. Antiókhosz Epiphanész, szeleukida uralkodó a jeruzsálemi szentélyben, Izrael legszentebb helyén oltárt emelt Zeusznak és egy disznót áldozott fel rajta. Izrael népe ezt a szentségtörést nem nézte tétlenül. Matatiás főpap és fia, Makkabi Júdás vezetésével felkelés tört ki. A harcok három és fél éven át, Antiókhosz haláláig tartottak. Jeruzsálemet fél évvel hamarabb, december környékén sikerült visszafoglalni. A Törvény előírta a megszentségtelenített Templom megtisztítását, ami nyolc napig tartott. Ehhez azonban rituálisan tiszta olajra volt szükség, hogy nyolc napig táplálni tudják vele a lámpások lángját. Felkutatták az egész Templomot, de csak egy napra való olajmennyiséget találtak. Nem tudtak mit tenni, feltöltötték vele a lámpásokat. A hagyomány szerint az olaj – csoda folytán – kitartott a nyolcadik nap végéig. Erről a csodáról emlékeznek meg az izraeliták az olajban sült fánk fogyasztásakor.

Utcáról a királyi udvarba

A fánk európai elterjedésének történetéről több, híres legenda él a köztudatban.

Az egyik, a francia beignets nevű sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg. A királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütőt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérőételévé vált.

Krapfenné rosszul célzott…

Egy másik forrás szerint a fánk bécsi eredetű édesség.
Egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vitte tovább. Ugyan nem volt könnyű az özvegy Frau Krapfen  élete, de továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek.
Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott, mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni.

Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.”

Beatrice öröksége?

Más források szerint Itáliából származik, egyes feltételezések szerint Beatrice királyné közvetítésével került be Hunyadi Mátyás király udvarára. Ám Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el igazán széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel. Maga a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság. Így vagy úgy a fánk meghódította az egész világot, ma már számos változata létezik szerte a földtekén. Ebből adjuk mi most közre a klasszikus szalagos farsangi fánk receptjét!

Szalagos farsangi fánk

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 1,5 citrom leve, 10,5 dkg vaj, 6 db tojás, 4,5 dkg élesztő, 1 dl tej, só, mazsola, 1 dl rum

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét felverjük és félretesszük. A sárgákat a vajjal és a cukorral habosra keverjük. Egy másik tálba a lisztet elkeverjük egy kevés sóval. Az élesztőt kevés cukorral és a tejjel felfuttatjuk. Ezután a tojásos masszához a lisztet folyamatosan hozzáadjuk. Beletesszük az élesztőt és a felvert tojásfehérjét is alaposan, hólyagosra dagasztjuk, közben a mazsolát is belekeverjük. Letakarjuk és meleg helyen (ez fontos!) egy órát kelesztjük. Eztán egy nagy deszkáén kb. 1,5 cm vastagra kinyújtjuk, és kiszaggatjuk a fánkokat. Így is kelesztjük még fél órát. Ezután egy mélyebb lábasban, bő olajban,amihez hozzáadtuk a rumot is  ( ettől lesz szép színe) vagy fritőzben 160-170 fokon az alábbi módon sütjük ki. A fánkok közepébe mutatóujjunkkal egy lyukat nyomunk és ez lefelé fordítva tesszük a forró olajba. A lábasra fedőt teszünk és egy percig így sütjük. Ekkor levesszük a fedőt, megfordítjuk a fánkokat és a másik felüket már fedő nélkül sütjük meg. Amikor kész, akkor papírtörlőre kiszedve lecsepegtetjük. A fánkjaink akkor lesznek szalagosak, ha a hőmérsékletet végig egyenletesen tartjuk. A fánkot baracklekvárral vagy csokoládéöntettel kínáljuk.

Néhány jótanács:

  • Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.
  •  Fontos, hogy a tésztát meleg helyen kelesszük.
  • A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek.
  • Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg.
  • Érdemes próbasütést végezni.
  • Ne hagyjuk felügyelet nélkül a fánkokat sütés közben.
     

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére