A matriarchális társadalom egyik főszereplője a Kínában fennmaradt Mosuo törzs. A mosuók nagy családokban élnek, ahol a vezető szerepét a mátriarka tölti be. Minden a női ágon öröklődik, így a rang és a földi javak is. A gyerekek az anya nevét viszik tovább, akik az üzleti ügyeket is kezelik. A nők kedvük szerint váltogatják a partnerüket: mindig annál a férfinál laknak, akivel éppen együtt élnek - írja a globoport.hu.

Szumátra szigetén élnek a Minangkabauk. Az öröklődés itt is anyáról lányra száll, előbbi pedig a társadalmuk legmegbecsültebb tagja. A férfiak itt politikai és spirituális vezetői szerepet is betölthetnek, így a hatalom egyenlő arányban oszlik meg a két nem tagjai között. A férfiak, miután együtt voltak a nőkkel, visszatérnek saját otthonukba, mert a két nem tagjai nem élnek együtt.

A ghánai akanok társadalmában a nők birtokolják a javakat, de a férfiak betölthetnek vezető pozíciókat. A férfiak gyakran nemcsak a saját családjukat támogatják, hanem az összes családhoz tartozó nőrokont is.

A Bribri közösség tagjai Costa Ricán élnek, klánokba szerveződve. A klánok több, nagyobb családot foglalnak magukba, ahol a nők öröklik a földeket, és nekik vannak jogaik a törzsi szertartások elvégzéséhez is.

A Garo törzs Indiában él, itt nincs tisztán nőuralom. Habár a legfiatalabb lány örökli a javakat, a férfiak betölthetnek különböző vezető pozíciókat. A férj a feleség házában él, de: ha a házasság nem működik, felbonthatják.

Az Új-Guineában élő Nagovisi törzsnél a nők és a férfiak találkoznak egymással, együtt alszanak, együtt művelik a földeket, de hivatalosan nem köti össze őket semmi.