Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

SzR-HCs • 2015. július 09., csütörtök •
Ha valaki a közösség szolgálatát tartja a hivatásának, akkor annak végig ki kell tartani emellett – ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter jelentette ki azon a csütörtöki tudományos konferencián, melyet II. Rákóczi Ferenc halálának 280. évfordulója alkalmából az Őrvidék Házban tartottak.
Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

A köszöntő és megnyitó beszédeket mondó prominensek aláhúzták, hogy a magyar történelemben II. Rákóczi Ferenc (a fejedelemről bővebben ITT olvashat - a szerk.) az egyik legismertebb és legelismertebb személyiség, hiszen a fejedelem a nemzet összetartozásának máig vitathatatlan jelképe. 
Az Őrvidék Ház második, történelmi jelentőségű konferenciájának célja az volt, hogy méltó módon tisztelegjen a nagyságos fejedelem élete előtt. A kiváló államférfi teljesítette saját kora elvárásait, szellemi örökséget és politikai testamentumot hagyott ránk. 

A fejedelem emlékezete segít megérteni a múltat és építeni a jövőt
A Nemzetstratégiai Kutató Intézet (NSKI) elnökhelyettese, Fráter Olivér köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte: amikor egy politikai és katonai vezető karizmatikus életútját vizsgáljuk, felmerül a kérdés, hogy megtudjuk-e helyesen ítélni reálisan az ő értékeit. A válasz, igen, hiszen a nagyságos fejedelem emlékezete segít megérteni a múltat és építeni a jövőt.


Szász Jenő, a székely magyarság nagy vezetője, az NSKI elnöke azt hangsúlyozta, hogy az első rendezvény sikere alapján jogos igény mutatkozott a történelmi konferenciák sorozatának folytatására. 
Amikor a hazaszeretetet II. Rákóczi Ferenc nevével példázzuk, tudjuk, hogy ő a nemzet egyik legelismertebb történelmi személyisége. Széles európai műveltséggel, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett és kockára téve saját egzisztenciáját, a szabadságharc élére állt. Bár nem érte el célját, megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg birodalomba. Eszméje mindig egységbe kovácsolta a magyar nemzetet – tette hozzá az NSKI elnöke. 


Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára miután köszönetet mondott az NSKI-nak, hogy megszervezte a fejedelem emlékének és kultuszának ápolását szolgáló konferenciát, aláhúzta: mintegy 21 ezer tagunkból 8 ezer a kárpát-medencei középiskolások száma. A fejedelem neve alatt évente mintegy 10 ezer középiskolás utaztatunk. A nagyságos fejedelem ma is vonzó és igazi példakép. Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért)

A közösség szolgálója
Az esemény fővédnökeként felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter beszéde elején köszönetét fejezte ki Szász Jenőnek, hogy minden segítséget megad az örökség ápolásában, a tudományos konferenciák és közösségek fenntartásában, majd az Őrvidák Ház eddigi rendezvényeit elevenítette fel. 
A honvédelmi tárca vezetője a Rákóczi-szabadságharc Vas megyei vonatkozásairól szóló előadása közben azt nyomatékosította, hogy ,,ha valaki a közösség szolgálatát tartja a hivatásának, akkor annak végig ki kell tartani emellett, és ez a mentalitás jó példa minden magyar ember számára.” 


A térség országgyűlési képviselője szólt Rákóczi kiváló politikai érzékéről, arról, hogy minden magyar Rákóczitól várta a megoldást, de arról is hallhattunk, hogy Kőszeg, Sárvár, és Vasvár átállása után Szombathely 1704. január 15-én hozott határozatot, és ez a város is hasonlóan cselekedett, védelem alá helyezte önmagát. 
A miniszter az 1705. november 5-i, Győrvár és Egervár közötti csatáról, a kurucok nagy diadaláról is beszélt, de arról is értesülhettünk, hogy 1707 telén Bottyán generális Szombathelyen rendezte be a főhadiszállását és újjászervezte seregét. A történelem lapjainak felelevenítését Hende Csaba azzal folytatta, hogy ,,az 1708-as trencsényi csata megsemmisítette Rákóczi seregét, ami után fegyverszünet következett. 1709 augusztusában elfoglalták Szombathelyt, majd felolvasták I. Ferenc József rendeletét. 1709-ben pedig 2000 lélektől fosztotta meg a várost a pestis, a fekete halál. 
A honvédelmi miniszter hozzátette: amikor Rákóczi kibontatta, az ,,Istennel a hazáért és a szabadságért” (Cum Deo pro Patria et Libertate) zászlaját, egy ország állt mellé. 
Az előadó a konklúziót is levonta: a győztesek és a vesztesek józan kompromisszumával zárult a Rákóczi szabadságharc, jó feltételekkel kötöttek békét a felek. Ha nem is mindent, de nagyon sok sérelmet orvosoltak. A szabadságharc nem tudta létrehozni a modern magyar államot, a Habsburgok és a magyarok 450 éves történelme a levert szabadságharcok és kiegyezések sorozata lett. Vasvár megyére ezután a béke és az újjáépítés ideje következett és a következő 100 évben, egészen 1809-ig nem is volt katonai hadjárat Vasvár megyében. 

Szekcióülések
Ezt követően szekcióülésekben folytatódott a konferencia. Az első szekció javarészt helytörténettel foglalkozott. A vasi vonatkozások után szó volt Sárospatakról, a Confessio peccatorisról, és Rákóczi helyéről a XIX-XXI. századi magyar nemzeti emlékezetről.  
A második szekció a hadtörténelmet helyezte a fókuszába. Itt előadásokat hallhattak az érdeklődők Veszprém 1704. május 31-i végezetes napjáról, a szabadságharc idejéből származó tüzérségi szakkönyvekről, valamint a kor kézifegyvereiről is.  
A harmadik szekció pedig a felvidéki Rákóczi kultuszról és leghűségesebb Rákóczi követőkről szólt. Itt hangzott dr. Vígh Kálmán történész a ,,Gens fidelissima”, azaz a leghűségesebb nap – Rákóczi és ruszinok című előadása, de a felvidéki Rákóczi-kultuszról és Béri Balogh Ádámról, a fejedelem leghűségesebb katonájáról is sok érdekességet hallhatott, aki részt vett az Őrvidék Ház július 9-i szakmai konferenciáján. 

kapcsolódó galéria


TOP

közösség

további frisss

lap tetejére