A Curiosity marsjáró legújabb mérései alapján dán kutatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy folyékony víz lehet a Marson. Marten Bo Madsen a Koppenhágai egyetem docense, a Niels Bohr intézet marskutató csoportjának vezetője ismertette, hogy a talajban kalcium-perklorátot találtak, ami adszorbeálja (felszívja) a vízpárát a levegőből.
A levegőben lévő pára kicsapódik, és a talaj szintjén vékony jégréteget alkot. Itt a kalcium-perklorát kiváló adszorpciós képessége miatt sós oldat képződik, ami a jég megolvadását követően az amúgy porózus talajba, a felszín alá jut.
A Curiosity korábban olyan apró kavicsokat, köveket is talált, amelyek lekerekített formájából a tudósok egyértelműen korábbi víz jelenlétére következtettek. Sőt, megállapították, hogy az adott helyen mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy minimum egy méter mély vízfolyás lehetett.
Curiosity - Foto: Nasa
A Mars járó útban a Sharp hegy felé tavi üledékre utaló bizonyítékokat is talált. Marten Bo Madsen szerint ezen a területen, a Gale kráter egésze egy nagy tó volt. Sőt, a Marson a jelenleginél hat és félszer több víz lehetett, melyet a bolygó mágneses erejének elvesztését követően vesztett el.
Az élet a mi számunkra és egyáltalán a földi élőlények számára azonban továbbra sem elképzelhető a vörös bolygón, ugyanis túl hideg van, túl száraz minden, ráadásul a sugárzás olyan erős, hogy egy méter mélyre is behatol a talajba.
