A parlament már dolgozik azon a törvényen, amely lehetővé tenné az iszlám köztársaság kilépését a több mint 50 éve létező egyezményből. A lépés hátterében az egyre feszültebb iráni-izraeli viszony és az Egyesült Államokkal való, évek óta húzódó konfliktus áll.
Bár a külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baqaei azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy „Irán továbbra sem törekszik tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére”, ez a kijelentés aligha elég megnyugtató azok után, hogy műholdfelvételek robbanások nyomait mutatták az iráni atomlétesítmények környékén.
Ráadásul nem ez az egyetlen fejlemény, ami aggasztja a világot:
Irán legfőbb bírói vezetője, Gholamhossein Mohseni Ejei bejelentette, hogy a háborús helyzetre való tekintettel gyorsított eljárással ítélik el azokat, akiket az izraeli Moszaddal való együttműködéssel gyanúsítanak. A bűnösökre kemény és gyors büntetés vár – mondta.
Az iráni rezsim 2015-ben még együttműködött a nemzetközi közösséggel az atomalku keretében, de Donald Trump 2018-as kilépése az egyezményből új pályára állította az eseményeket. Irán egyre kevésbé tartotta be vállalásait, és most eljött az a pillanat, amikor végleg hátat fordíthat a nukleáris korlátozásoknak.
A helyzet egyre forróbb: ha Irán valóban kilép az NPT-ből, elindulhat a nukleáris dominó, és ez felforgathatja a teljes közel-keleti erőegyensúlyt. Szakértők szerint „ez lehet az elmúlt évtized egyik legveszélyesebb geopolitikai fordulata”.
