Megtudtuk, hogy a szombathelyi parancsnokságon három csoportban hetvenegy tűzoltó dolgozik összesen. Napi szolgálatban tizenhatan vannak. Reggel 8-tól 13 óráig képzéseken vesznek részt (hétköznap), majd különböző feladatokat és gyakorlatokat teljesítenek. Utóbbi havonta egyszer van például iskolákban, kórházakban. Ha riasztás érkezik, akkor a képzést abbahagyják. Miután a jelzett helyszínen végeztek, folytatják. Tehát a lánglovagok sosem unatkoznak! 

Először a szertárat néztük meg a laktanyában. Amikor értesítést kapnak egy tűzesetről, balesetről, innen indulnak el. Bent állnak a járművek, a ruhák pedig már elő vannak készítve. A tűzoltóknak a jelzéstől számítva két percük van arra, hogy felkészüljenek, majd induljanak.

A hálókörletekben - ahol alszanak - négyágyas szobák vannak. Ha riasztást kapnak, akkor egy rúdon keresztül jutnak le a szertárba:

A 24 órás, készenléti szolgálatot teljesítő tűzoltóknak van külön konyhájuk, mosdójuk és még mosógépük is. A konyhában főzik például az ünnepi ebédet karácsonykor azok, akik szolgálatot teljesítenek, ezért nem lehetnek otthon.

Mindenkinek van egy szekrénye, ahol a személyes dolgait tárolhatja.

Híradóügyelet is működik a laktanyában: innen indítják a riasztásokat, és itt kezelik a jelzéseket.

Kis ismertető a szombathelyi laktanya történelméből:

A tűzoltóság új épületének megépítése 1934-ben vetődött fel, amikor is az akkori Széna téren, a tűzoltó hősi emlékmű mellett helyezték el a laktanya alapkövét. Sajnos ez az Ady téri buszállomás kialakításával az ’50-es években eltűnt. Az első tűzoltó őrtanya a mai 14 emeletes épület és a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár helyén állt. Itt helyezték el a Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. A lánglovagok innét 1954-ben költöztek át mai helyükre.

Az új laktanya megvalósítása nagyon eltolódott. Amikor 1948-tól államosították a tűzoltóságokat, már állami feladattá vált elhelyezésük is. Így került ismét előtérbe a tűzoltólaktanya megépítése, aminek megtervezésével Körner József építészt bízták meg. Az intézmény kivitelezési munkái 1953-54-ben zajlottak párhuzamosan a veszprémi, a békéscsabai és a salgótarjáni tűzoltó-parancsnokság építésével. A külső részeket tekintve csak a ’70-es években, a szertár udvar irányú bővítésével történt olyan átalakítás, ami megváltoztatta az alapterületet. Erre a tűzoltó gépjárművek számának gyarapodása miatt volt szükség.

A cserépfedéses tetőszerkezet palafedésesre váltása a ’80-as évek műve volt, melyet az állandó beázások miatt a 2009-es esztendőben ismét cserépfedésre cseréltek. A külső nyílászárókat 2005-ben újították fel, ezzel az épület hőtechnikája is javult.