A magyar kormány elismeri és megbecsüli a nemzetiségeket, ennek egyik jeles példája, hogy míg 2010-ben valamivel több mint hárommilliárd forintot fordított ilyen célokra, addig az idei költségvetésben majdnem megháromszorozódott ez az összeg: több mint nyolcmilliárd forintot kapnak a hazai nemzetiségek.
A 13 hazai nemzetiség évszázadok óta velünk él, a Vas megyei horvátok például a török elöl menekültek ide a 16-17. században, és nyugodtan mondhatom, kis földi paradicsomot teremtettek ide: igényes portáikon vigyázzba áll minden fűszál és mindent beborítanak a virágok. Ezek az emberek nagyon szorgalmasak, rendkívül sokat dolgoznak, büszkék lehetünk, hogy velük élhetünk – fogalmazott Hende Csaba országgyűlési képviselő. Hozzátette: e közösségek tagjai értéket képviselnek. Egyrészt őrzik és ápolják a saját nyelvüket, kultúrájukat, másrészt elismerendő az a híd, amit betöltenek az anyaország és Magyarország között.
A képviselő emlékeztetett: Trianon óta a magyarság jó része is kisebbségi sorban él, sokszor nagyon kemény elnyomás volt az osztályrészük a 20. században, és még ma sem sikerült a környező államok mindegyikével elérni, hogy tisztességesen bánjanak a magyarokkal. Miután szétdarabolták hazánkat és nemzetünk egyharmadát elcsatoltak tőlünk, Reményik Sándor, a nagy erdélyi költő egy híres versében arra intette a kisebbségbe szorult magyarokat, hogy két dologra ügyeljenek, az oktatási rendszerükre és a hitükre. Úgy fogalmazott: „Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”.
Hende Csaba hozzátette: ez nemcsak a magyar, hanem minden kisebbségre igaz. A németeket például kifejezetten elismerés övezi hazánkban, mégis veszélybe vannak, hiszen asszimilációs nyomás nehezedik rájuk, a magyar környezet szinte ösztökéli őket arra, hogy ha másból nem, kényelemből hagyják el a régi nyelvet, a régi szokást. Ez ellen erővel kell küzdeni és ennek a küzdelemnek a színterei a templom és az oktatási rendszer, az óvodát is beleértve. A németek lélekszáma azt is megengedi, hogy külön egyetemi szintű, saját nyelvű intézményük legyen az Andrássy-egyetem formájában.
A hazai horvátok lélekszáma kisebb, de nagyon összetartó, nagyon megbecsült közösség. A Vas megyeiek egy óvodát szerettek volna, ami tizenöt fővel szeptember elsején meg is nyitotta kapuit. - Ez nemcsak nekik, hanem nekünk is nagy öröm. Büszke vagyok rá, hogy több horvát falu is tartozik a választókerületemhez – fogalmazott Hende Csaba. A képviselő emlékeztetett: Trianon után, az 1920-as évek elején, amikor ezeket a falvakat Sopronnal együtt átcsatolták Ausztriához, egy sajátos mozgalom indult meg az ott élő horvátok, németek részéről: magyar hazafias érzelemtől és a magyar haza iránti hűségtől vezérelve visszakérték magukat Magyarországhoz. Nagyon kemény küzdelem volt, mégis kitartottak az elnyomás, a fenyegetés, az ütlegelés ellenére, és így joggal váltak méltóvá a leghűségesebb falvak címre. Ezért sem meglepő, hogy Hende Csaba, Ágh Péter és Gyopáros Aladár indítványára az Országgyűlés egyhangúan a leghűségesebb falu címet adományozta az érintett településeknek.
- Ha a jövőben a horvátok az óvodát bővítenék, vagy esetleg iskolát szeretnének, a mi támogatásunkra biztosan számíthatnak. Amiként 1998-2002 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt felügyelő államtitkárként segítettem őket, most és a jövőben is minden tőlem telhetőt megteszek a boldogulásukért – hangsúlyozta Hende Csaba országgyűlési képviselő.
