Hatvan és húsz: hatvan éve zajlott a forradalom, húsz éve jött létre a Vas Megyei Mérnöki Kamara

Szita Róbert - Fotó: Bodorkós Máté • 2016. november 26., szombat •
Az 1996-os törvény sorsfordító volt, mert esélyt adott a mérnököknek, létrejöhettek a mérnöki kamarák, mert a szervezettség már maga is esélyt teremtett – hangzott el péntek este az ŐrvidékHázban megrendezett jubileumi ünnepségen, ahol természetes módon a gépészmérnök-képzést is szóba hozták.
Hatvan és húsz: hatvan éve zajlott a forradalom, húsz éve jött létre a Vas Megyei Mérnöki Kamara

Hatvan és húsz: két eseményt ünneplünk ma, az 1956-os forradalmat, és a percre pontosan 20 éve megalakult mérnöki kamarát – kezdte köszöntőjét Nádor István, a Vas megyei Mérnöki Kamara elnöke, aki a megjelent ünneplők között mutatta be dr. Hajtó Ödönt, az esemény díszvendégét, a Magyar Mérnöki Kamara alapító elnökét, az 1956-os műegyetemi emlékbizottság elnökét, aki elsőéves hallgató volt akkoriban.

Megjelent dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, Harangozó Bertalan kormánymegbízott, Puskás Tivadar polgármester, Balázsy Péter megyei jegyző, Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a WSSZ igazgatója, valamint a társkamarák elnökei is. 

Az 1996-os törvény sorsfordító volt, mert esélyt adott a mérnököknek, létrejöhettek a mérnöki kamarák, mert a szervezettség már maga is esélyt teremtett. Az ország feladatot adott a mérnökeinek, a mérnökök pedig fejlődési potenciált adtak. 1956 elérte a célját, mert megbukott az a rendszer, ami idegen volt az emberektől, a kamara pedig teszi a dolgát, szervezi a képzéseket, de a célokat messze nem érték még el – folytatta Nádor István, aki szerint a haladás kétségtelen, hiszen már az nagy elismerés, hogy a megye és a város vezetői jelen vannak a mostani ünnepségen is. 

Minden pillanatban szembesülünk a mérnöki teljesítményekkel, legyenek azok utak, hidak, orvosi segédeszközök, vagy éppen árvízi vízbiztonság és az internet. Külön öröm ez, hogy olyan városban ünnepelhetünk, mely mérnökképző várossá fejlődött. A kamaránk ahol tud, segít, hiszen a jövő mérnökeiről van szó – zárta gondolatait a megyei kamara elnöke. 

A mérnökök java része a műegyetemen végzett, és innen indult a forradalom. Ez azért fontos, mert ezt követően filmkockák segítségével gondoltak vissza 1956-ra. Egy mérnökhallgató a műegyetemről, dr. Hajtó Ödön emlékezett vissza a többi között arra, hogy oldalkocsikat állítottak ki az utak szélére, hogy a műegyetemisták vonulhassanak. Diákfelkelésként, diáklázadásként indult az 1956-os forradalom, mondta Hajtó Ödön, aki az egyetemisták által megfogalmazott 16 pontról is beszélt, majd Jordán Tamás előadásában meg is hallgathattuk ezeket a követeléseket. 


A 16 pontot eredetben a ,,Jövő Mérnöke” című egyetemi lap közölte, érdekesség, hogy a lap azóta is létezik. Pár reprint példányt ki is osztottak a jelenlévők között. 

Ezt követően Weöres Sándor ,,Rapszódia a kivívott szabadságról” című versét olvasta fel Jordán Tamás, majd elhangzott, hogy a magyar mérnöktársadalom is nagy szerencsétlenséget szenvedett el, hiszen rengetegen elhagyták az országot. Az emlékező a vasi mérnököket, majd Mosonyi Emil építőmérnököt, a vízépítés professzorát, tanszékvezető egyetemi tanárt, akadémikust is felelevenítette. 


Harangozó Bertalan kormánymegbízott köszöntőjében meghatottan mondta el, hogy csak szülőfalujából, Szentpéterfáról mintegy háromszázan hagyták el az országot. Kérésére a jelenlévők lélekben fejet hajtottak az akkori hősök helytállása előtt, akiknek a mai szabad ország is köszönhető. 
A mérnököknek minden lehetősége megvan arra, hogy a világot jobbá tegyék. A mérnöktársadalom a gazdaság motorja, mellyel a világot jobbá teheti. Hazánk korszakhatárhoz ért, a bérmegállapodás aláírásának másnapján, 61 évesen újra nagy reménnyel tekintek a jövőbe. Arra buzdítom a mérnököket, hogy fogjanak össze, mert akkor tudnak erőt felmutatni, ha szövetkeznek a társkamarákkal, mindazokkal, akik a magyar gazdaság motorjai lehetnek – tette hozzá Harangozó Bertalan.  

Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy számára is meglepetésként hatott az 1956-os forradalom és a 20 éves mérnöki kamarára történő együttes emlékezés. 
Minden értelmiséginek egyedül kell kigondolnia a munkájával, jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, ezért az érdekérvényesítés miatt egy közös egyesületre, együtt gondolkodásra lenne szükség. Minden mérnöknek nagy tisztelettel adózom és megköszönöm a város nevében, hogy Szombathelyen művelik sokan ezt a csodálatos hivatást – tette hozzá a polgármester, aki  emléklapot adott át a mérnöki kamara elnökének. 

Dr. Balázsy Péter, a Vas megyei Önkormányzat jegyzője is köszöntötte a megjelenteket. 
A mérnökök köztudottan precíz emberek, nem késnek el, ha megígérnek valamit, az úgy is történik. Közben utakat, házakat, hidakat, gátakat terveznek, építenek, közben a gépészmérnökök képzése is megkezdődött Szombathelyen, és már a 2. évfolyamot indítottuk el, országosan a 3. helyen álló képzési formát teremtettünk, az ELTE megjelenésével pedig a képzettek száma is megsokszorozódhat – fogalmazott a jegyző, aki elismerő oklevelet adományozott a mérnöki kamara elnökének. 

Barsiné Pataki Etelka a Magyar Mérnöki Kamara országos elnöke videóüzenetet küldött, melyben a minőségi mérnöki munkát hangsúlyozta, majd a Vas megyei mérnököknek a korábbi elnökön, Németh Istvánon és a jelenlegi vezetőn, Nádor Istvánon keresztül is köszönetet mondott.

Barsiné országos szoborállításnak nevezte, hogy támogatja a vasi mérnököket abban, hogy Hollán Ernőnek szobrot állítsanak. Az esemény végén Jordán Tamás aranydiplomás geodéta mérnök egyszerre tudott beszélni az 1956-os eseményekről és a mérnöki munkáról is, hiszen 2 évet dolgozott mérnökként is a neves színművész-rendező, aki. Hátrametszés című könyvéről, de 1956-ról is beszélt, amiről azt mondta, ,,akkor és ott az igazság kézzel fogható volt” – így emlékezett a Sztálin-szobor ledöntésére.

A jubileumi ünnepség végén Németh István tiszteletbeli elnök is köszöntötte a megjelenteket.  

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére