Egy Haladás játékos, aki remek pedagógiai érzékkel van megáldva

PCS - fotó: Bodorkós Máté, Hornyák Emőke • 2017. március 09., csütörtök •
Guttyán Adrienn a Haladás VSE kézilabda együttesének szélsője szíve szerint világutazó lenne, ha nem az ellenfél védőinek életét keserítené meg.
Egy Haladás játékos, aki remek pedagógiai érzékkel van megáldva

Mindig elszánt és nem ismeri a lehetetlent – mondják róla a szurkolók. Guttyán Adrienn valóban csapata egyik kulcsjátékosának számít. Küzd az utolsó pillanatig és a gólszerzésből ugyanúgy kiveszi a részét, mint a védekezésből. A tehetséges szélsővel egy üdítő mellett beszélgettünk és az interjú ideje alatt világossá vált, hogy igazi sportemberrel van dolgunk.

Céltudatos vagy a pályán, azon kívül is annak tartod magad?

Igen, szerintem ez kell, ha sportolóként éli az életét az ember. Mindent háttérbe szorítok a siker érdekében.

Neveltetés kérdése szerinted, vagy menet közben váltál ennyire tudatos sportolóvá?

Mindig is örökmozgó voltam. Apukám és anyukám szintén sportoltak, de civil foglalkozásuk van. Viszont a testvérem focizott, így egyszer elkísértem és a fiúk között rúgtam a bőrt. Nagyon élveztem, hogy felvettem velük a versenyt. Aztán az egyik barátnőm unszolására elmentem egy kézilabdaedzésre is. Magával ragadott az a miliő, ami ott körbevett. Nem csoda, hogy iskola után aztán két tréningre jártam. Először a teremben, majd a futballpályán edzettem.

Ladánybenén nőttél fel, Lajosmizsén pedig a kézilabda alapjaival ismerkedtél meg. Mégsem ott váltál felnőtt játékossá. Miért?

Az akkori csapatommal részt vettünk egy országos elődöntőn, amit az 1997-ben születtek számára írtak ki. A tornán felfigyeltek rám és megkerestek a Győri ETO vezetőségétől, hogy szívesen leigazolnának. Sokat tépelődtem, de úgy véltem ez egy remek lehetőség. Szüleim egyetértésével tizenkét évesen átutaztam az országot és váltottam.

Hosszú éveket húztál le az ETO színeiben. Miért döntöttél úgy, hogy a Haladás kedvéért elhagyod a második otthonod?

Nagyon szép időszakot töltöttem Győrött, de úgy éreztem, hogy új kihívás kell. Ekkor kopogtattak be az ajtón a szombathelyiek. Jól esett, hogy megkerestek és ez remek szakmai kihívás egy játékosnak, amikor a semmiből kell felépíteni valamit.

Korábban is nagy sikereket értél el…

Ha a korosztályos válogatottra gondolsz, akkor igazad van. Németh Helga, korábbi világklasszis átlövőből lett edző is felfigyelt a tudásomra. Az ő meghívására lettem korosztályos válogatott. A legszebb emlékem a hollandiai ifjúsági olimpia volt, erre a tornára mindig szívesen gondolok vissza.

Sikerült berendezkedned a vasi megyeszékhelyen?

Persze, hiszen szeretettel fogadtak a társak és a vezetők is. Ráadásul hasonló korosztályt képviselünk, így az edzések után is szívesen töltjük egymás társaságában az időt. Nagyon gördülékenyen ment a beilleszkedés, megszerettem a várost is, bár az edzések és a mérkőzések miatt sok időm nem volt még felfedezni a környéket.

Mennyire szereted a kézilabdát?

Annyira, hogy akár edzőként is szívesen dolgoznék egyszer. Van még egy dédelgetett álmom, hogy egyszer pedagógus leszek. Szívesen foglalkoznék gyerekekkel. Persze ez még a jövő zenéje.

Azt mondják rólad, hogy nem ismered azt a szót, hogy lehetetlen. Keményen küzdesz az utolsó pillanatig.

Csak így van értelme sportolni. Ha félvállról venném az edzéseket, mérkőzéseket, akkor a többiekkel szúrnék ki. Szeretném kihozni magamból a maximumot, hogy elérjük a közös célunkat és az élvonalban is együtt játszhassunk Szombathelyen.

Ha nem a kézilabdapályán keresnéd a boldogságod, mivel töltenéd az időd?

Valószínű bejárnám a világot, mert nagyon érdekel a világ. Annyi rejtett szépség van, amit még nem láttam és szívesen felfedezném. Mondjuk ez a terv még nincs elvetve, csak tolódik a kézilabda miatt. Remélhetőleg sokáig…

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére