Módszeresen ösztönzik a fogyasztást a gyártók azzal, hogy szándékosan beépítenek a készülékekbe gyenge pontokat, és így idő előtt  tönkremennek. Legyen szó hajszárítóról, nyomtatóról, kézi mixerről vagy mosógépről – írja a Bild.

A „tervezett elavulás" azt takarja, hogy a termék fejlesztése közben olyan alkatrészeket választanak, amelyek gyorsan elkopnak vagy gyenge pontként javíthatatlan károsodást okoznak.

Vannak olyan készülékek, például mixerek, amelyekbe gyenge minőségű műanyag-fogaskerekek lettek beépítve, amik gyorsabban elhasználódnak, legfeljebb három év után elkopnak. Ezek az alkatrészek nem cserélhetők, sőt legtöbbször nem is derül ki, hogy ez a probléma, annál is inkább, mert például az elektromos fogkeféket és a mobiltelefonok nagy részét szét sem lehet szerelni. Ugyanez vonatkozik a hajszárítókra, a kenyérpirítókra vagy a cipzárokra. A mosógépekbe egyre gyakrabban építenek be gyengébb teljesítményű fűtőszálakat, amelyek dupla annyiba kerülnek, mint a régiek, de csak fele annyi ideig tartanak.

Persze a fogyasztók többsége inkább vesz egy új készüléket, mert a javítás legtöbbször szinte ugyanannyiba kerülne. Az egyik ismert német környezetvédő szerint „disznóság, hogy előre beépítenek gyenge pontokat a készülékekbe – például fémalkatrész helyett olcsó műanyagot használva."

Olyan gyenge pontokat, mint a fejhallgatóknál a vezetéktörést vagy a laptopok burkolatánál a ragasztást, amelyeket lehetetlen megjavítani, szinte minden gyártónál találni.

A világon az első „tervezett elavulás", azaz a vevők becsapása 1924-ben volt, amikoris összebeszéltek a nagy villanykörte-gyártók, hogy az izzók csak 1000 óráig világítsanak.