Beültünk egy szelleműzésre – Démonok között 2 kritika

Tóth Eszter-Farkas Beni • 2016. június 19., vasárnap •
Szellemek, démonok, öreg ház, gyerekek és ördögűzés. Unalomig ismételt sablonoknak tűnnek, de James Wan, a horrorfilmek nagymestere tudta, hogy nyúljon ehhez a témához úgy, hogy ne egy közhelyes kliséhalmazt, hanem 145 percnyi félelmet és borzongást kapjunk.
Beültünk egy szelleműzésre – Démonok között 2 kritika

A film főszereplője az első részből már megismert, ám jelenleg már visszavonulni kívánó Warren család, akik még egy utolsó ügyet elvállalnak. Angliába utaznak, hogy megtisztítsák egy rossz anyagi körülmények között élő család házát az őket sanyargató gonosz entitástól. A történet valós eseményeket dolgoz fel, az enfieldi kopogószellem története annak idején ugyanúgy bejárta a világsajtót, mint az első részből megismert Amityville-i mészárlás. A szelleműzésből élő házaspárhoz a valóságban még rengeteg különös és jól dokumentált eset köthető, így azon sem lepődnénk meg, ha viszontlátnánk őket Wan valamelyik következő alkotásában.      

Azonban mivel nem dokumentum, hanem horrorfilmről beszélünk, nem teljesen hű a valósághoz a mozi, de ez így is van rendjén. A Warren család kap egy saját szálat (és egy saját démont), így nem csak a négy gyermekét egyedül nevelő anya, hanem a szelleműzők életébe is kapunk egy kis betekintést. Számomra ez a két vonal kicsit zavaros volt, mindkettő túl sok érdekességet és kérdést vetett fel ahhoz, hogy fele-fele arányban osztozniuk kelljen a játékidőn. Épp vártam volna az egyik szál folytatását, de közben váltottunk a másikra, így egyikre sem igazán sikerült ráhangolódnom. Ettől függetlenül a sztori szépen összeállt, nem voltak üresjáratok és lassan, de biztosan felépítette a végkifejletet.

A film gyönyörű, a korabeli díszletekre semmi panasz nem lehet, a kameramozgás modern, mégis kölcsönöz egy kis retro jelleget a filmnek. Az esős és mindig szürke angliai időjárás és az ódon ház pedig csak rátesz az egészre egy lapáttal. A démonok és szellemek jól összerakottak és kellőképp ijesztőek ahhoz, hogy akár már sziluettjük is ránk hozzá a frászt. A rendező okosan bánt a jumpscare-ekkel is, nem ugrik elő minden sötét lyukból vagy bokor mögül egy rémséges pofa, így folyamatosan sikerül fenntartania a közönségben a feszültséget.

Nem mondom, hogy eget rengetően nagy újdonság a Démonok között 2, jó iparosmunka, azonban a keményvonalas horror rajongóknak egy kellemes borzongáson kívül nem tud túl sok újat mutatni.

Mint tudjuk, egy vélemény nem vélemény, így megkérdeztünk egy fanatikus mozimániást is, mit gondol a filmről:

2004-ben James Wan egy okos és elképesztően fordulatos horrorral jelentkezett, ez volt a Fűrész. Sajna a folytatások meg sem közelítették az első film színvonalát, viszont a Fűrész sorozat anyagi sikere megreformálta a horror műfajt. Az elmúlt egy évtizedben a horror filmek egyet jelentettek azzal, hogy vödör szám öntötték a nézőkre a vért és az emberi belsőségeket. Ez viszont a legkevésbé sem félelmet, hanem inkább undort, viszolygást váltott ki. Szerencsére James Wan nem hiába a horror mestere, a Démonok közöttel visszahozta a mozivászonra a rettegést és bebizonyította, hogy nem kell tucatszám legyilkolni a színészeket válogatott módszerekkel, sokkal félelmetesebb lehet az, ha az ember zsigeri félelmeire játszik egy adott film. Ezt teszi a Démonok között második része is. A folytatás sokkal hosszabb, sokkal bonyolultabb és sokkal drámaibb, mint az első rész. Tele van hátborzongató pillanatokkal, lenyűgöző látványú képkockákkal és idegtépő hanghatásokkal, amit csak fokozni tud az, ha az ember a filmet az AGORA Savaria Filmszínház hatalmas vásznára vetítve, a tök sötétben, párszáz másik nézővel él át. Aki egy kellemes borzongásra vágyik, az jól jár ezzel a filmmel. Csak utána ne lepődjön meg, ha más szemmel néz az apácákra.

Ha kedvet kaptatok hozzá, a moziműsort itt találjátok.

közösség

további frisss

lap tetejére