Hogy kerül egy szombathelyi fiatalember a világ egyik legismertebb számítástechnikai vállalatához?

Frisss • 2016. december 01., csütörtök •
Egy modern-kori Csipkerózsika-történet, ami egykor egyszerű játéknak indult, mára szerelemmé vált.
Hogy kerül egy szombathelyi fiatalember a világ egyik legismertebb számítástechnikai vállalatához?

Gazsó Dániel is megszállott PC-játékos volt, amikor egy nap eldöntötte, hogy nemcsak a szórakozást, hanem a munkáját is a számítógépek, illetve a programok jelentik majd. Ha pedig megvan a cél és az elkötelezettség, akkor az eredmény sem várat magára. Gazsó Dániel több szűrős folyamat végén került Lengyelországba, ahol Cisco krakkói vállalatánál lett a legfiatalabb alkalmazott, alig 21 évesen.

Hogy lesz valakiből annyira jó IT-fenomén, hogy egészen Krakkóig menjen egy állás miatt?

A számítógépekkel való kapcsolatom egészen gyerekkoromig nyúlik vissza, az akkori technika vívmányaival korán megismerkedtem, igyekeztem feszegetni határokat. A pálya választásában meghatározó szerepe volt nagybátyámnak, s elmondhatom, hogy segítségével indultam el ezen az úton. Kezdetben, mint minden kis srác, időm meghatározó részét számítógép előtt töltöttem, persze nem tanulással! Pár iskolás év után rájöttem, hogy érdemes lenne komolyabban is foglalkozni a témával és letettem a PC játékokat. Nemsokára a szakma megszállottja lettem, időm jelentős részét önfejlesztésbe fektettem. 2014-ben mélyebben is megismerkedtem az informatikai hálózatokkal, ekkor döntöttem el, hogy karrieremet erre fogom építeni. Persze eleinte csak elméletet tanultam, hogy megszerezzem a biztos alapokat, majd rátértem a gyakorlatiasabb részekre. Amikor időm engedte különböző cégekhez jelentkeztem gyakorlati munkára. Helyi szervizekben kezdtem, majd kicsit emelve a szintet közép- és nagyvállalatoknál is pályáztam egy-egy állásra. Egyszerű, bevezető munkákkal kezdtem, később már IT hálózatépítő projektekbe is betekintést nyertem.

Akkor is hihetetlen, hogy egy kis szervizesből, hogy lesz hirtelen egy nemzetközi cég alkalmazottja!

Azért ez hosszabb folyamat volt! Tavaly szeptemberben határoztam el, hogy az elméletben már elsajátított ismereteimet szeretném a gyakorlatban is kamatoztatni, fejleszteni ezért kezdtem nemzetközi gyakornoki programok után böngészni. Ekkor bukkantam rá egy úgynevezett ‘Engineer Incubator’ programra, amit informatikai hálózatok témában érdekelt, fiatal tehetségek felkutatására szervezett egy piacvezető, hálózati eszközökkel foglalkozó cég. Az elejétől fogva éreztem, hogy remek lehetőségekkel kecsegtet és kellő energiával, kitartással több lehet ebből, mint egy egyszerű tréningsorozat. Bevallom hezitáltam a jelentkezésnél, de családom, illetve barátaim lelkesítő szavaira hallgatva beadtam az önéletrajzomat. Pár napon belül kaptam egy e-mail-t melyben meghívtak egy online elbeszélgetésre, melyet később egy telefonos interjú követett alkalmasságom felmérése céljából. Nagy örömömre sikerült ‘megmásznom’ az első lépcsőt és meghívtak egy személyes interjúra is. Budapestre kellett utaznom, hogy találkozhassak a cég krakkói képviselőivel. Angol nyelvű tesztek, illetve interjúk sorát követően motivációval és célokkal gazdagodva tértem haza. Két izgatottsággal teli hét után megkaptam a levelet, melyben értesítettek, hogy felvettek a programra. Ekkor még álmodni sem mertem krakkói munkavégzésről! Mai napig emlékszem a pillanatra, amikor egy fáradt reggelen ránéztem az email fiókomra és megpillantottam a levelet, elmondhatatlan érzés volt! A következő fél év online tréningek és budapesti konferenciák sorával telt. Megismerkedtem a legújabb hálózati technológiákkal, kicsit előrevetítve a jövő főbb irányvonalait is. Január közeledtével elkezdtem játszani a ‘Mi lenne ha…’ gondolatokkal jövőmet illetően, ekkor még nem is képzeltem mekkora kaland veszi majd kezdetét rövidesen. Az említett cég által szervezett felkészülést követően kitűzték a végső kiértékelés időpontját, mely során a 66 jelentkező közül 36-nak a féléves teljesítményt értékelve állást ajánlottak. Én is a sikeres jelentkezők között voltam - most már lekerülhet a lepel - így kerültem a CISCO egyik globális szolgáltató központjához, amely Krakkóban található.

Pontosan mi a jelenlegi munkaköröd?

A nagyvállalatok (bankok, autógyárak, gyógyszergyárak stb...) informatikai hálózatainak javításával, karbantartásával foglalkozom. Munkám túlnyomórészt önálló hibaelhárításból áll, de gyakran találom magam szembe kritikus helyzetekkel, amikor csupán pár órája van a csapatnak megoldani az adott informatikai problémát (pl: korházak, repülőterek esetében) ezért elengedhetetlen a kifogástalan, zökkenőmentes együttműködés. Nagy meglepetésemre együtt dolgozhatok egy magyar kollégával is, akit egy téves, angol nyelvű bemutatkozás után ismerhettem meg. Érkezésemmel négyre bővítettem a magyar csapat tagjainak számát, a nemzetközi csapathoz pedig legfiatalabbként csatlakozhattam. A jelenlegi munkakörömről egyébként elmondhatom, hogy kihívásokban gazdag, eléggé sokrétű. Nem telik el úgy egy munkanap sem, hogy ne találkoznék valami újjal, valami korábban ismeretlennel. De hát ez az, ami mozgásban tartja az embert...

Milyen érzés ilyen nagynevű cégnél dolgozni?

Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy: felemelő! Egy új fejezet kezdődött meg szeptember elsején, hálás vagyok, hogy itt lehetek. A munkahelyi statisztika szerint a dolgozók 40%-a külföldi, 35 országból a világ minden részéről. Szinte hihetetlen milyen légkört alakít ki ez a sokszínű társaság. Mindenki a saját kultúrájának egy szeletét hozza magával és adja bele a közösbe. Rengeteg szokáshoz, személyiségtípushoz és kultúrához volt eddig szerencsém és remélem, hogy a jövőben tovább fog gyarapodni ez a mutató. Olyan csapathoz tartozhatok, melynek tagjai az IT hálózatok legnagyobb mesterei Európa-szerte. Egyfajta kiváltságnak érzem, hogy közvetlenül tőlük tanulhatok. A jelenlegi munkahelyemet idén Lengyelország legjobb munkahelyévé választották. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény is, hogy mindenkinek van lehetősége megosztani saját ötleteit csapatunkkal és cégünk pedig mindent biztosít a megvalósításhoz, legyen szó akár anyagi támogatásról, akár technikai háttérről. Magára a cégre, légkörre általánosságban jellemző a nyitottság, folyamatos fejlődés. Rendszeresen szervez a vezetőség tréningeket, hogy mindig naprakészek legyünk az aktuális technológiákat illetően.

Azért 21 évesen ilyen szép karrier ívét leírni nem semmi teljesítmény. Egyébként megszoktad Lengyelországot? Mivel töltöd azt a kevés szabadidőd?

Lengyelország csodás hely, tele felfedezésre váró városokkal, látványosságokkal. Már a harmadik hónapomat kezdtem Krakkóban és ennyi idő után is bátran állíthatom, hogy szívemhez nőtt ez az ország. Lenyűgözőnek találom Krakkó ritmusát és kulturális sokszínűségét. Az eddig eltelt időben igyekeztem főleg a helyi jellegzetességekre, étkekre fókuszálni, de nem áll távol tőlem az sem, hogy hétvégente átadjam magam a kulináris élvezeteknek és kipróbáljam más nemzetek konyháit is. A hétvégéket igyekszem utazással tölteni, legtöbbször lengyel nagyvárosokat látogatok, de a bakancslistámon szerepel még számos lengyel hegyi falucska is. Sok ismerősömnek, barátomnak úgy jellemzem ezt az országot, mint második hazámat, hiszen a lengyel-magyar barátságnak nincs párja és ez a szemlélet a helyiek mindennapjaiban is megjelenik, többnyire segítőkészség és vendégszeretet formájában. Végezetül pedig szeretném megragadni az alkalmat és köszönetet mondani családomnak, a barátnômnek, akik segítettek illetve támogattak ezen az úton.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére