Mindenki hazudik, akkor is ha bevallja magának, akkor is ha nem. De mi van akkor amikor más akar átverni bennünket? Hogy lehet felismerni a hazugságot vagy a sokszor áratlannak tűnő füllentést, esetleges félrevezetést?
A test nem tud hazudni, vannak olyan nonverbális jelek, amiket ha dekódolunk, leleplezhető a hazugság. Az ember a szavaknak ura lehet, a mozdulatoknak azonban kevésbé. Persze nem kell vérszemet kapni, és minden mondatban a hazugságot keresni, de a jelekre figyelni, kötelező.
Valószínűleg hazudik, ...
- Ha a mondat közben picit, de hirtelen megrántja a fejét.
- Ha túl mereven áll. Bármilyen hihetetlen ez is a hazugságra vallhat.
- Ha beszéd közben kapkodja a levegőt és minden átmenet nélkül túl gyors beszédre vált.
- Ha babrál a kezeivel, játszik velük. Fontos az is, ha nem mutatja a tenyerét, akár maga mögé rejti, de hasonlóan árulkodó lehet, ha valaki csak zsebre tett kézzel beszél.
- Ha a kezét a szája elé teszi, ez az ún. szájőrzés. Ilyenkor a kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az archoz nyomódik, miközben az agy tudat alatt utasítja a kezet, hogy próbálja elfojtani az elhangzó valótlan szavakat.
- Ha a kezét a tarkójára, a nyakára vagy a fejére teszi, vakarózik, dörzsölgeti.
- Ha túl sokat mutogat és túlgesztikulál azt is jelentheti, hogy próbálja elterelni a figyelmet a mondandójáról.
- Ha harapdálja az ajkait, vagy nagyon összeszorítja azokat.
- Ha túl sokáig tart fent szemkontaktust, de az is annak számít, ha nem néz a szemébe.
- Húzogatja a gallérját, a póló nyakát. Egy hazug kijelentés bizsergető érzést kelt a hazudozó érzékeny arc- és nyakszöveteiben, amit kénytelen dörzsöléssel vagy vakarással megszüntetni.
- Ha túlságosan dörzsöli a szemét, vagy ha a földet nézi. A férfiak többnyire erősen dörzsölik szemüket és ha nagyot hazudnak, másfelé, rendszerint a földre néznek.
- Ha az orrát dörzsöli, vakarja. Az orrérintés gesztusa eredetének egyik magyarázata szerint, amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szája.
