Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő szerint az online térben zajló állandó jutalmazás és az azonnali visszacsatolások soha nem látott mértékben stimulálják az agy jutalmazási rendszerét, főként a dopamintermelést. Ez a neurokémiai folyamat korábban a túlélés és a szociális kapcsolatok fenntartásának szolgálatában állt, ma viszont könnyen függőségekhez, figyelemzavarhoz és érzelmi kilengésekhez vezethet.

A cikkből kiderül, hogyan működik a dopamin, miért okoz komoly gondokat a túlzott képernyőhasználat, és milyen lépéseket tehetünk azért, hogy megóvjuk a következő generációk mentális egészségét.

Dopamin-csapdában – Hogyan hat a digitális világ az agyunk jutalmazási rendszerére?
Pöltl Ákos, családbiztonsági szakértő, kutató és a fiatal generációk mentális egészségének elkötelezett szószólója szerint a digitális világ nemcsak a szokásainkat, hanem az idegrendszerünk működését is gyökeresen átalakította. A podcastbeszélgetés során a dopamin – közismert nevén a boldogsághormon – működéséről és annak modern kori "túlpörgetéséről" beszélgettünk.
Mi is az a dopamin?
A dopamin egy neuromodulátor, amely az agy jutalmazási rendszerében játszik kulcsszerepet. Ákos elmagyarázta, hogy nemcsak a siker elérésének pillanatában emelkedik meg a szintje, hanem már a cél elérésére való törekvés során is aktiválódik. Ez teszi lehetővé, hogy lelkesedéssel álljunk neki egy feladatnak, és örömünket leljük a folyamatban is.

Digitális gyorsítósáv – természetes jutalmak helyett instant öröm
A 2010-es évek elejétől kezdve az okostelefonok és közösségi médiaplatformok térhódítása soha nem látott mértékű dopaminlöketet generál az agyban. A gyors jutalmak, mint a lájkok, üzenetek vagy játékbeli sikerélmények olyan dopaminfröccsöt okoznak, ami azonnal függőséget válthat ki. Ezzel párhuzamosan visszaszorulnak a természetes, lassú dopaminforrások: játék a szabadban, sport, zene, baráti beszélgetések – ezek háttérbe szorulnak.
Függőség a képernyőtől – miért veszélyes?
Ákos rámutat, hogy az idegrendszeri fejlődés során a gyerekek különösen érzékenyek ezekre az ingerekre. A frontális lebeny, ami a döntéshozatalért és az önkontrollért felel, csak 23–25 éves korra fejlődik ki teljesen. Addig viszont a digitális örömforrások túlingerlik a jutalmazási rendszert, és hosszú távon figyelemzavarhoz, szorongáshoz, sőt depresszióhoz vezethetnek.

A megoldás: késleltetés és tudatos szülői kontroll
A szakértő azt javasolja, hogy 14 éves kor alatt ne kapjanak a gyerekek okostelefont. Ehelyett használjanak egyszerű, internetmentes készülékeket. Az idősebb gyerekek esetében is szigorú szabályozásra van szükség. Az idegrendszernek szüksége van a valódi kapcsolatokból származó ingerekre, kreatív tevékenységekre, mozgásra és pihenésre. Ezek biztosítják a kiegyensúlyozott fejlődést.

Támogatónk: MINISZTERELNÖKSÉG ÉS BETHLEN GÁBOR ALAPKEZELŐ ZRT.
Támogatási azonosító: NEAE-KP-1-2024/1-000206
Kedvezményezett neve: Lokálpatrióta Egyesület
Támogatott projekt neve: Civilizációs Ártalmak Korában – 4 részes podcast sorozat

Podcast ide kattintva hallgatható meg.

Összegzés
Pöltl Ákos gondolatai egyre fontosabbá válnak egy olyan korban, ahol a digitális jelenlét már nem kivétel, hanem norma. A dopaminműködés megértése kulcs ahhoz, hogy felismerjük a digitális eszközök mentális egészségünkre gyakorolt hatását, és hogy tudatosan kialakítsuk a szükséges fékeket – magunk és gyermekeink védelmében.