Mi az a paleolit?

A paleolit táplálkozás egy étrend, amely rekonstruálta a paleolitikumban élő ősemberek és a ma élő környezeti népek táplálkozását és életmódját. Abból az evolúciós megfontolásból merít, hogy a földművelés által bevezetett tápanyagokhoz az emberi szervezet nem tudott adaptálódni. A mai ember (Homo sapiens) genetikailag megegyezik a 2,5 millió évvel ezelőtt kifejlődött Homo nemmel. A modern paleolit a paleolit kori táplálkozás és életmód újra felfedezése és beillesztése a 21. századba.

(Fotó: origo.hu)

Mik a szabályok?

Az élelmiszer-energiabevitel aránya 56-65%-ban állati eredetű és 36-45%-ban növényi eredetű. Az étrend jellemzője a magas fehérje tartalom (19-35%), zsírtartalom (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalom (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek.

(Fotó: biobolt.e.tar.hu)

Mit lehet enni:

A paleloit étrendben sok minden megengedett: gyümölcsök, zöldségek, állati húsok, zsírok, halfélék, tenger gyümölcsei,Tojás, Olajos magvak/csonthéjas gyümölcsök (mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye, stb.) Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír) Gombák

Mit nem lehet enni:

Kizárják a nagy glikémiás indexű és glikémiás telítettségű ételeket, melyek az un. gyorsan felszívódó szénhidrátok:

• Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.)

• Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai mogyoró, stb.)

• Tej és tejtermékek

• Keményítő tartalmú zöldségek (burgonyafélék)

• Növényi olajok (hidrogénezett növényi olaj, transzzsír, margarin)

• Cukorfélék (répacukor, nádcukor, fruktóz)

• Készételek

(Fotó: borsdaralo.hu)

Mi szól mellette?

A paleolit diétának az a jelentősége – hívei szerint –, hogy elkerülhetőek a kőkorszakban még nem ismert, de a modern embert leginkább fenyegető civilizációs betegségek, mint a magas vérnyomás, stroke, diabétesz, rák, iszkémiás szívbetegség és a túlsúly. S hogy a kőkori étrend megvéd a krónikus betegségektől, arra a legfőbb bizonyítékot a ma a civilizációtól távol élő, s így a betegségeit sem ismerő vadászó-gyűjtögető közösségek szolgáltatják.

Kétségek?

Az, hogy a gabonafélék és a tejtermékek fogyasztása azért káros, mert a kőkorszak utáni több mint tízezer év nem volt elegendő a genetikai alkalmazkodáshoz, már önmagában megkérdőjelezhető elgondolás. Az orvos- és táplálkozástudomány azonban a diéta-elméleteken innen és túl is megegyezik abban, hogy az, hogy a túlzó és mértéktelen vagy épp korlátozó, bizonyos táplálékforrásokat kizáró étrendből rendre egészségügyi problémák származhatnak, és hogy a tej- és gabonafogyasztás következménye lenne a rák, stroke és más civilizációs betegségek gyakorisága, igencsak vitatható álláspont. A szakértők többsége szerint azonban a modern embereket sújtó betegségek oka a túlzott kalóriabevitelben és a mozgáshiányban keresendő, nem pedig abban, hogy eltértünk egy feltételezett ősrégi étrendtől.

Csirketorta (Fotó: tenyek-tevhitek.hu)

Csirketorta

• 25 dkg baconszalonna
• 3 csirkemell
• só
• 2-3 tojás
• reszelt sajt
• zabtejszín, de nem muszáj (tejföl helyett)

Egy lapos hőálló edény aljára kiterítjük a baconszalonna szeleteket úgy, hogy azok félig kilógjanak az edényből. A csirkemelleket vékony szeletekre vágjuk. A szeleteket tojásba mártjuk és lerakjuk a baconszeletekkel kibélelt edénybe. Rétegenként megszórjuk reszelt sajttal, sóval. Az utolsó réteget zabtejszinnel is megkenjük. Az edényből kilógó baconszalonna szeleteket ráhajtjuk az utolsó rétegre. 200 fokos sütőben 1 óra hosszat sütjük.