Kötelező ebadót fizetni?
- Igen, de csak ha az önkormányzat ezt kifejezetten előírta! Az állam nem előírta, hanem csak lehetővé tette az ilyen típusú adó beszedését a településeknek. Minden 4 hónapos kort betöltött kutya után kell ebrendészeti hozzájárulást fizetni a kutya oltási könyvében feltüntetett tulajdonosának.  Valószínűleg azért, mert ez a törvényben meghatározott életkor, amikor a kutyának az első veszettség oltást legkésőbb meg kell kapnia, így ekkortól válik ellenőrizhetővé, regisztrálttá az állat. A veszélyes ebek kivételével ilyenkor sem kell viszont ebadót fizetni az  ivartalanított, a gyepmesteri telepről, állatvédő szervezettől, menhelyről örökbe fogadott, mentő, jelző, segítő, vakvezető, terápiás, közfeladatot ellátó, őrző, védett, őshonos és tenyészett magyar fajták egyedei után.

Mi van, ha a gazdi nem teszi?
- A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. Az APEH-hel pedig jobb nem vitázni…

Tényleg jó valamire az ebadó? A települések valóban olyan sok pénzt nyernek, ha bevezetik a lakóknak?
- Nem egyértelmű. Érdekes ez a rendelet gazdasági szempontból is. Mivel január egytől a rendelet még csak lehetőséget ad a bevezetésre, sok helyen még biztosan nem kell fizetni,de előbb-utóbb mindenképpen bevezetik. Ha nem is teljesen ebben a formában. Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Tehát ez a pénz van is, nincs is számukra! Nagyon kötött a felhasználási területe.

Azért van erre szükség, mert nincs forrás arra, hogy a kutyákat megfelelően elhelyezzék, gondozzák?
- Többnyire egy civil szervezetet bíz meg a település vezetése azzal, hogy gondoskodjon a gazdátlan kutyusokról, más állatokról. Erre pályázati forrásokat biztosít az állam, az unió és a település maga is. Csakhogy az állatlétszámhoz képest ez a pénz igen csekély. A törvény meghatározza a háromévenkénti ebösszeírást, ez valós képet próbál mutatni a magyarországi kutyahelyzetről. Fontos lenne, hogy az ebösszeírás előtt kötelező, minden egyedre kiterjedő chippelést vezetnének be, mert így egyértelműen azonosítható lenne a kutya, a gazda. Sokkal kevesebb kutya kerülne az utcára, ami persze kevesebb költséggel járna az önkormányzatoknak is. A nyilvántartási rendszerből az ebösszeírás valós képet mutathatna. Nagyobb lenne a felelősségtudata is a tulajdonosoknak.

Az állatvédők, konkrétan a Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai több gazdátlan kutyust találnak azóta, amióta szóba került a „kutyapénz?” Szombathely környékén milyen a helyzet?
- Igen, itt is több a kidobott kutya. Rengeteg út szélére, erdőbe, árokba kidobott kiskutyát szedünk össze már tavaly év vége óta. Mivel menhelyünk nincs, a gyepmesteri telep kapacitása pedig nagyon kicsi, mindössze 9 kennel, mindennapi problémát okoz a talált kutya elhelyezése. A kölyökkutyák egyébként az ideiglenes befogadóink teljes kapacitását lefoglalják, iszonyúan sok időt és energiát igényelnek, így szinte kizárólagosan csak a gyepmesteri telepen van lehetőségünk a felnőtt kutyák elhelyezésre. De sajnos a telep korlátozott befogadó képessége nem ad lehetőséget az összes kóbor kutya számára, vagy csak úgy, hogy több kutyát kell összezsúfolni. A nem kívánt szaporulat elkerülésének egyetlen megoldása az ivartalanítás.

Erre van igény?
- Az egyesületünk minden évben szervez ivartalanítási akciót, ahol kedvezményes áron hajtják végre a beavatkozást. A tőlünk örökbe fogadott felnőtt kutyák ivartalanítva kerülnek gazdához, a kölyök szuka kutyusok pedig ingyenes ivartalanítási bónt kapnak, hogy a megfelelő korukban biztosan megtörténjen a beavatkozás. Szinte minden egyes kutya elhelyezése probléma  a helyhiány miatt. Ez nagyon nagy gondunk. Minden ideiglenes helyünk túlzsúfolt és gyakran több, akár egy egész alomnyi, vagyis fél tucat kiskutyát is találunk. Az ő elhelyezésük szinte lehetetlen.

Az elmúlt évekhez képest többet vagy kevesebbet kell befogadni? Nőtt vagy csökkent az állatokkal kapcsolatos felelősségtudata a gazdiknak?
- Egyre több állatot dobnak ki, unnak meg az emberek. Kevesebb a pénze az embereknek, és az első dolog sajnos legtöbbször az, hogy a kutyától , cicáktól megszabaduljanak. Sokan pillanatnyi hóbortból vesznek magukhoz állatot, azt nem látják át, hogy ki, mikor tud vele foglalkozni. Egy kutya nem plüss, ne várják, hogy 12 órákat elfekszik a lakásban, és várja a gazdát haza. Gyakran az állatorvosnál szembesülnek, hogy többször kell oltatni a kutyát, féreg hajtatni, akár beteg is lehet és súlyos pénzekbe kerülhet és még kutyának étel is kell, normális minőségű kutyatáp. Gyakran előforduló probléma, hogy ha meghal egy idősebb hozzátartozó, szinte azonnal minket keresnek meg, hogy vigyük el a kutyát, cicát, mert nem kell. De azt tudni kell, hogy a jószág is a házzal együtt örökölt dolog, azért is felelős az örökös!

 Ezt sokan nem tudják...

- Több olyan rendezvényünk is lesz ebben az évben, a rendszeres örökbefogadó napjainkon kívül, ahol várjuk a családokat, gyerekeket, hogy ismerkedjenek az állatokkal, tanulhassanak, felelősségteljes gazdává válhassanak. Legnagyobb dolog, amire törekednünk kell, egy nagy menhely létrejötte, amire egyébként már több évtizede vár a város kutyaszerető lakossága. Sajnos a tárgyalások az önkormányzattal még mindig nem vezettek eredményre, pedig óriási szükség van rá.
.