- Rengetegen vannak ma is, de bírom, mindent meg lehet szokni. Élvezem! - mondja Varjú doktor, miközben két karjával felnyomja a testét a székből, és hosszasan megtartja. Nem fogy el belőle a szussz, így folytatja. - Erre negyedóránként szükség van azért, hogy a keringésem ne álljon le attól, hogy folyamatosan ülök - jegyzi meg, és közben tovább magyarázza németül a teendőket a gazdinak. Vizsgálat után van egy kis időnk beszélgetni.

- Eleinte csak rövid időre jöttem be dolgozni, először csak egy órát, másfelet, majd fokozatosan növeltem az időt, és most már két idősávban, összesen 7-8 órát itt töltök naponta a rendelőben. Érzem, hogy javul a kondícióm. Mivel csak mellkastól felfelé tudom mozgatni magam, az egyensúlyomat nem könnyű megtartanom. Volt, hogy negyedóra munka után teljesen ferdén ültem már a székben, amikor műtöttem, és az asszisztenseknek kellett tartaniuk, hogy végig tudjam ülni a beavatkozást. Ezzel szemben tegnap három műtétet végeztem egymás után. Meg lehet szokni ezt is, és gyógytornász is foglalkozik velem. Folyamatosan erősítem magam, és az egyensúlyozás is fejlődik ezekkel a gyakorlatokkal - magyarázza, és amikor arról faggatjuk, hogy vajon nem nyűg-e számára a nagy sajtóérdeklődés, azt mondja, egyáltalán nem, mert - és ez mára már világosan kiderült - célja van a szerepléssel. - Sok olyan élményem van a baleset óta, hogy barátok, ismerősök nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, vagy ha mégis, akkor nagyon furcsán reagálnak. Rengeteg negatív példát láttam magam körül, és

úgy gondolom, hogy segít az embereknek az, ha látják, én hogyan küzdök meg ezzel.

Csodálkozva vettem tudomásul, hogy van, akinek ez erőt és motivációt ad, úgyhogy ez így alakult - jegyzi meg Gábor, és együtt felidézzük azokat az időket, amikor nem az ő sorsa felől érdeklődtünk, hanem a kutyák és cicák bajairól kérdeztük, állatorvosi tanácsokért jöttünk egy-egy cikkhez vagy rádiós, tévés felvételhez. - Ehhez most hozzájött a rokkant-téma - foglalja össze röviden a változást.

Az rendben van, hogy dr. Varjú Gábor már így is segíteni tud másoknak, de neki vajon ki segít? - Könnyű helyzetem van - kezdi kissé meglepő kijelentéssel -, mert a kilenc hónap alatt az Országos Rehabilitációs Intézetben (ORI) inkább nehéz sorsokkal találkoztam. Sokan voltak, akik egy ilyen súlyos sérülés miatt alkalmatlanná váltak a munkájukra, vagy a munkáltatójuk emiatt gyorsan elbocsátotta őket. Olyat is láttam, hogy valakinek a partnere rögtön elköszönt, miután kiderült, hogy az illető állapota tartós.

Én a magánéletben a családomtól, és a munkában a kollégáktól is nagy segítséget kaptam.

Rengeteg támogatás érkezett a kutyatartók felől is, egy éve kutyasétáltatást szerveztek Szombathelyen, Veszprémben pedig futóverseny volt, és megmozdult az állatorvos-társadalom is, segítettek, díjat ítéltek oda. Ezért mondhatom azt, hogy nekem könnyű volt - fűzi hozzá. Szerencsére a kezei épek maradtak, és a feje is, a munkáját tehát folytatni tudja.

Tisztán látszik, ha a körülmények és az őt körülvevő emberek adottak is, szükség volt dr. Varjú Gábor személyiségére is ahhoz, hogy most itt tartson. - Pragmatikus ember vagyok, van most egy helyzet, egy állapot, amin tudok ugyan gyakorlással változtatni, de alapvetően ebből kell kihoznom, amit lehet. Kár azon keseregni, hogy a baleset miért történt, és mi lett volna, ha nem ezt vagy azt teszem, de ez nem sokra vezet.

Ami most van, abból kell elérnem a legtöbbet, ez a véleményem

- fogalmaz. - Közel tíz hónapig nem dolgoztam, nagyon rossz volt. Ahogy újra bejöttem a rendelőbe, ez keretet adott a mindennapjaimnak, sokkal több értelme lett kimászni az ágyból. Főként úgy, hogy fél-háromnegyed óra eltelik, mire felkelek és felöltözöm. Az is számít, hogy szomszéd megyékből, 120-150 kilométerről jönnek a kutyatartók, és volt két műtét is, amelyekkel miattam vártak egy évet a gazdik, ez mind jó érzés - részletezi a doktor, mit jelent számára a munka.

Nem hagyja nyugodni a triatlonoskarrierje sem. - A három sportból az úszással jól haladok. Keddenként feljárok Budapestre az ORI-ba, ahol a hidroterápiás részleg vezetője foglalkozik velem,

most már mellben lendületesen több hosszt le tudok úszni úgy, hogy semmi segítségem nincsen.

Itt a megyében sajnos nincs ilyen szakember, de az edzőm mostantól jön velem, és megtanulja majd a fogásokat, hogy itthon is dolgozhassunk az uszodában. A többi sporttal lassabban haladok. Az átlagnál gyorsabb és könnyebb, úgynevezett aktív székem van, ezzel szoktam a környékünkön menni időre távokat. Fejlődöm, de ennek van komolyabb verziója is. Egy igazi verseny-kerekesszék úgy néz ki, hogy egy nagy kereke van középen elöl, döntöttek a kerekei, de Magyarországon nem nagyon foglalkoznak ezzel, persze tervezem, hogy lesz egy ilyenem. Egyelőre azonban a jobb csípőmön van még egy meszesedés, amit meg kell műteni a télen. Utána véglegesedik a csípőméretem, akkor lehet méretre készíttetni ilyen széket - avat be a részletekbe a sportért is rajongó állatorvos. A harmadik sportja a kerékpározás: ott handbike-kal kell menni, amelyen fekvő helyzetben van a sportoló, és amelyet páros kézzel kell hajtani. - Felvettem a kapcsolatot egy handbike-os olimpikonnal, és a triatlonszövetség parasportolókkal foglalkozó illetékesével is beszélgettem erről, ez is folyamatban van - tudtuk meg.

Ma már minden lényeges beavatkozást el tud végezni dr. Varjú Gábor: mint mondja, a nehéz, nagy odafigyelést igénylő műtéteket is simán bevállalja már. - Nem okoz gondot az egy milliméter vastag szaruhártyát hámozni, vagy a máshol nem vállalt, komplikált daganatműtéteket megcsinálni - szavaiból hallani, hogy a hivatása hajtja ezt az embert. - Emlékszem, hogy az intenzív osztályon az is kétséges volt, hogy életben maradok-e. Nekem úgy tűnt akkor, hogy nem... és itt vagyok, megoldódott. A legelemibb dolgokért is meg kellett küzdenem, például hogy lélegezni tudjak gép nélkül, vagy újra megtanuljak nyelni, beszélni. Amikor már  fél kézzel meg tudtam a karom mosni, óriási siker volt.

Megtapasztaltam, hogy a legnehezebb helyzeteken is túl lehet jutni, nem szabad feladni!

- ezt üzenem mindenkinek. Örülni kell, aminek csak lehet, nem pedig bosszankodni!