"Vagány pesti rabbi" Szombathelyen - Új vallási vezetővel lép át a zsidó újévbe a helyi közösség

Haitzmann Ágnes • 2022. szeptember 23., péntek •
Bátran megélheti-e zsidóságát az ember? Mitől függ egy közösség megmaradása? Hogyan döntötte el, hogy rabbi lesz? És vajon facebookozik-e? Ezeket is megkérdezte a Frisss.hu a szombathelyiekkel régóta jó kapcsolatot ápoló, most azonban igazi vallási vezetőként ideérkező Darvas István főrabbitól legutóbbi szabadegyetemi előadása előtt.
Vagány pesti rabbi Szombathelyen - Új vallási vezetővel lép át a zsidó újévbe a helyi közösség

Vendégként már számtalanszor járt itt, most más minőségben van jelen. Beavatna bennünket az előzményekbe?

Hosszú évek óta nagyon jó a kapcsolatom a szombathelyi hitközséggel. Már a pandémia előtti jártam ide havi rendszerességgel tanítani, a jelenlegi közösségből többen is - ezt büszkén mondhatom - a tanítványaim. Idén merült fel, hogy jó lenne, ha lenne rendszeres oktatás, és lenne vallási felügyelete a szombathelyi hitközségnek, ami egyébként egy nehéz ügy. Viszonylag kevés rabbi van ma Magyarországon, és az technikai okból nem megy, hogy valaki csak és kizárólag a szombathelyi ügyekkel foglalkozzon. Tekintettel a közöttünk meglévő jó kapcsolatra, fel tudtam ajánlani, hogy bizonyos ünnepekre eljövök, illetve minden hónapban egy alkalommal egész biztosan itt leszek. Ezenkívül ha bármilyen vallási kérdésben iránymutatásra vagy szabályrendszer kialakítására van szükség, vagy akár arra, hogy a város közösségét képviseljem egyházi emberként, azt örömmel vállalom.

A szombathelyi zsidó közösségnek fontos szerepe van a városban, aktív, fejlődik. Ön is így látja?

Évek óta ezt látom, már az előző elnök, Márkus Sándor ideje alatt is:

nagyon sok energiát mozgatnak meg a helyiek, hogy ez a pici közösség működjön és fejlődjön.

És most, Sugár Judit elnöki felügyelete alatt is ugyanezt a tendenciát látom. Különösen nagy élmény volt számomra a tavalyi hanuka ünnepség, amelyre elhívtak, hogy vezessem: jó hangulat volt, öröm volt látni, hogy a város vezetése és az itt élők, zsidók és nem zsidók együtt ünnepeltek. Remélem, ilyenből lesz még sok!

Gyarapszik vagy fogy a zsidó közösség az országban? És ez mitől függ 2022-ben?

Kizárólag egy dologtól függ. Ma bárhol járok Magyarországon, azt látom, hogy a helyiek támogatják a zsidó közösségek működését. Éppen ezért egy adott zsidó közösség sorsa most csak attól függ, hogy milyen a vezetése, és mennyi energiát tesznek abba bele, hogy az adott közösség fejlődjön. Vannak olyan helyek, ahol annyira kicsi a lélekszám, hogy nem reális elvárás a fejlődés, inkább a szinten tartás, a megmaradás a cél. Ellenben vannak olyan városok, és szerintem Szombathely is ezek közé tartozik, ahol viszont reális cél ez. Persze túlzás lenne azt remélni, hogy egy hatalmas, ezer emberből álló közösséget lehet összehozni, de azt, hogy egy jól működő, lassan, de határozottan bővülő közösséget igen, én reális célnak látom. Itt teljesül az a feltétel is, hogy a helyi vezetők dolgoznak, ami a sikernek a titka.

A mai világunk inkább segíti, vagy inkább gátolja abban a zsidó embereket, hogy megvallják, megéljék zsidóságukat?

Tágabb értelemben a világban, ez nehéz kérdés... De ha Magyarországról beszélünk, akkor úgy látom:

adottak a feltételek ahhoz, hogy mindenki, akinek fontos a hagyománykövető élet, az megteheti, megélheti.

Nem akadályozzák például törvények. Sok helyen, Európa több országában is a zsidó közösségek olyan korlátozásokkal, sőt veszélyekkel küzdenek, amelyek nehezítik a hitélet zavartalan bonyolítását. Magyarországon ez nincs így, ami örömteli.

Ön szerint elegendő, hogy a lehetőség adott, vagy mondjuk meg is kell valahogy szólítani a zsidó, de a közösséghez nem csatlakozó embereket?

Meg kell szólítani természetesen, ezzel próbálkozunk: hogy hogyan lehet a zsinagógákat olyan hellyé tenni, ahol egyrészt azok, akik a zsidó hitüket szeretnék megélni, és imádkozni szeretnének, el tudjanak jönni. Másrészt pedig azok a nem zsidó emberek, akik kíváncsiak arra, hogy mi történik egy zsidó közösségen belül, mi hangzik el, milyen tanítások vannak, megtalálják azokat a helyeket Szombathelyen, vagy bárhol az országban, ahol hiteles forrásból tudnak tájékozódni.

Ahol megtudják, mi is a gyakorlatban az, hogy zsidó. Erről sok tévképzet él, és ezeknek úgy lehet elejét venni, hogy hiteles információkhoz juttatjuk őket.

Remek közösségépítő hírében áll Budapesten. Ebből mit érezhetnek majd a szombathelyi közösség tagjai?

Ugyanazt a szerepet nem tudom majd betölteni, mint Budapesten, hiszen ott hetente többször tudunk találkozni, az egy más típusú jelenlét. Ugyanakkor igyekszem itt is mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a közösség erősödjön, fejlődjön.

A "vagány pesti rabbi", így emlegetik Önt. Ez mit takar?

Azt hiszem, valami olyasmit jelenthet, hogy igyekszem minden élethelyzetben aránylag természetesen viselkedni, nem vagyok különösebben ijedős. Az életnek igyekszem mindig a pozitív oldalát megtalálni, és ezt sugározni. Elég jól szót értek mindenkivel, szerintem valami ilyesmit sűrítettek bele ebbe a kifejezésbe.

Felidézné, hogyan döntötte el, hogy rabbi lesz? Úgy tudom, nem így indultak a tanulmányai.

Valóban nem, ez egy meglepő dolog volt, én lepődtem meg a legjobban! Szociális munkás szakra jártam az egyetemre, és amikor megláttam, hogy a többiek - a későbbi csoporttársaim - mennek az órára, egyik pillanatról a másikra, tényleg átmenet nélkül, érzékelhető trauma nélkül, de azt éreztem, hogy szeretnék velük tanulni. Hát így történt, ez 1998-ban volt.

Több mint két évtized telt el azóta, és megváltozott a világ. Mennyiben lett más a rabbi feladata, szerepe? Követnie kell egyáltalán a világ változásait?

Feltétlenül követni kell, igen! Már Hatvany Lajos is szépen megfogalmazta, hogy "micsoda művészet kortársnak lenni". Ez bizonyos értelemben a rabbikat is kötelezi, olyan új problémák és olyan új lehetőségek vannak, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Gondoljunk a pandémiára, hogyan kellett működtetni a közösségeket... Ahol működő közösségek vannak, ott a rabbinak nem egyszerűen egy hitéleti szerep jut, hanem bizonyos értelemben egy menedzseri szerep is.

Többfunkciósnak kell lennie egy zsinagógának, mert az embereket nem kizárólag a vallásos érzület hajtja be, hanem az az igény, hogy közösségben legyenek.

Ezekben a közösségekben, amennyire csak lehet, meg kell adni olyan lehetőségeket, amelyek ott tartják az embereket, amelyek hozzáadnak az életükhöz, és ami által a hétköznapokból úgy tudnak egy kicsit kiszakadni, hogy lelkileg ellazulnak, szellemileg feltöltődnek, és ennek az áldásos hatását később is érzik. Ez szerintem máshogy nem megy, csak úgy, hogy felhasználunk olyan, nem szigorúan a vallás keretei közé tartozó eszközöket, mint amilyen a kultúra. Ha ezt be tudjuk hozni, az egy hívószó. Amit egy zsinagóga vagy hitközség csinál, azt persze össze kell egyeztetni a vallási előírásokkal. Egy példa: zsidó rendezvényt szombaton vagy ünnepen nem tarthatunk, mert ideje van ezeknek is, és az imádkozásnak is.

Össze kell egyeztetni tehát a hagyományt és a jelenkort.

Kell egy rabbinak facebookozni vagy Youtube-csatornát működtetnie?

Lehet, hogy kellene facebookozni, de én attól távol tartom magam a nulladik pillanattól fogva, mert olyan fokú viszolygás van bennem, amit el sem tudok mondani. A Youtube-on viszont jelen vagyunk, mert a nyilvánosságot valamennyire biztosítani kell. A kollégáim általában megengedőbbek nálam, tehát használják a rabbik ezeket.

Mik most az első teendői Szombathelyen?

Az évnek egy olyan szakaszába lépünk éppen, amikor a legnagyobb zsidó ünnepek vannak: az újév, az engesztelés napja, illetve a sátrak ünnepe. Erre az időszakra évezredek óta úgy tekintünk, hogy ilyenkor mindenkinek egy kicsit végig kell gondolnia, hogy az elmúlt évben minden, amit mondott, amit tett, helyénvaló volt-e, vagy esetleg volt olyan, amin változtatna. Ezekről beszélgetünk a mostani előadáson is.

Az önvizsgálatnak és a megtérésnek az ideje ez.

Szeretném, ha ez a közösség egyfajta lelki útravalóval tudna készülődni az őszi ünnepeinkre.

Fotók: Házi Gábor


 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére