Pornóapáti egyike azoknak a településeknek a nyugati határszélen, amelyek nagyarányú német- és horvátajkú lakosságuk ellenére 1920 után is Magyarországhoz akartak tartozni. Bár Trianon Ausztriának ítélte ezeket a falvakat, végül küzdelmeik eredményeként visszacsatolták Magyarországhoz.

Az egy évszázaddal ezelőtt történteknek állít emléket az az új emlékmű is, amelyet a hétvégén avattak fel a faluban.

Az eseményen Fülöp Orsolya polgármester felidézte a mű eredetijének történetét.

Mint mondta, 1922-ben a  tíz környékbeli falu közös szobrot készíttetett, tetején az országzászlóval, és erről képmásolat is készült, amelyet minden érintett település megkapott.

A diktatúrák rombolásba kezdtek: előbb a zászlót, később a zászlórudat is eltávolították, lefűrészelték róla, majd '48-ban a szöveget is átvésték rajta.

2021-re újrafaragták az emlékművet, és a Nemzeti Művelődési Intézet 4 millió forintos támogatásával, valamint 1 millió forintos saját, önkormányzati forrásból újraalkották, és német, valamint horvát nyelvű felirattal is ellátták, és a környezetét is rendbe tették.

A térség országgyűlési képviselője Illyés Gyulát idézve azt mondta, az a magyar, akinek Trianon fáj. Dr. Hende Csaba méltatta az itt élő, más nemzetiségű, de magukat magyarnak valló polgárokat, akik bebizonyították, hogy

nem a beszélt nyelv számít, hanem az a hűség, amelyet a közös múltból táplálkozva a szív diktál.

Kitért rá: a határ menti falvakban a kemény osztrák elnyomás ellenére megvolt a bátorság a kiálláshoz, és ahhoz, hogy kiköveteljék Magyarországhoz való visszacsatolásukat. Hozzátette: ezért volt fontos az általa kezdeményezett 2014-es törvény, amellyel az egész nemzet fejet hajt a hűség falvai előtt.

Ünnepi műsorral ért véget az emlékhelyavatás Pornóapátiban.