Ma délelőtt a Sixtus-kápolna bejáratát kulcsra zárják, és a világ figyelme Rómára szegeződik - írja a Magyar Nemzet. Megkezdődik ugyanis a katolikus egyházfő megválasztásának legszentebb és legszigorúbb formában zajló eseménye: a pápaválasztó konklávé. A 138 választó bíboros elvonulása a külvilágtól nem puszta formalitás – a latin cum clave („kulccsal”) kifejezésre visszavezethető hagyomány már a XIII. század óta biztosítja, hogy a döntés kizárólag isteni sugallatra, külső befolyástól mentesen születhessen meg.
Komoly spirituális felelősség hárul a konklávé résztvevőire
Az események a Vatikán falain belül zajlanak, de hatásuk messze túlnyúlik rajtuk. A Szent Péter téren összegyűlt zarándokok és turisták szeme a kápolna kéményére szegeződik: a füst jelez majd, sikerült-e megegyezniük a bíborosoknak. A fekete füst (fumata nera) a sikertelen szavazásokat jelzi, míg a fehér füst (fumata bianca) azt hirdeti a világnak: habemus papam – van pápánk.
A konklávé első lépéseként a bíborosok szent esküt tesznek.
Ebben megfogadják, hogy döntésük kizárólag Isten akaratán alapul, és szigorúan titokban tartanak mindent, ami a falak között történik. Aki megszegi az esküt, az automatikus egyházi kiközösítéssel számolhat – ez is jelzi, milyen komoly lelki és spirituális felelősség hárul a választókra.
A szavazás menete is évszázadok alatt kiforrott szertartásrend szerint zajlik.
Minden bíboros egy latin nyelvű szavazólapot kap, amelyre ráírja: Eligo in Summum Pontificem („A legfőbb egyházfővé választom”), majd meghajtva a papírt, titkosan ráírja a választott nevét. Ezután mindenki egyenként járul az oltárhoz, és a szavazólapot egy urnába helyezi, miután ünnepélyesen kijelenti: „Tanúmnak hívom Krisztust, aki ítélni fog engem, hogy szavazatomat annak adom, akit Isten előtt a legalkalmasabbnak tartok.”
A szavazatokat három bíboros – a scrutineerek – számolják össze. Ha a leadott szavazatok száma nem egyezik a jelenlévőkével, a forduló érvénytelen.
A pápaválasztás második napjától kezdve napi négy szavazási kör is lehetséges: kettő délelőtt, kettő délután. Az első napon azonban rendszerint csak egy vagy két fordulóra kerül sor a bevezető szertartások miatt. A megválasztáshoz kétharmados többség kell – ez most legalább 92 szavazatot jelent.
A pápaválasztás kimenetele a történelem során sokszor tartogatott meglepetéseket, háttéralkukat és fordulatokat.
Ennek ellenére mostanra egyre erősebben merül fel néhány név – köztük egy magyar is. A brit Independent szerint is Erdő Péter bíboros az egyik legesélyesebb jelölt. A 72 éves magyar egyházi vezető régóta ismert a Vatikánban, 2003 óta bíboros, és vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát is. Az újság szerint ő a konzervatív tábor legerősebb embere, akit a reformpárti és a hagyománytisztelő bíborosok is elfogadhatnak kompromisszumos megoldásként.
Erdő Péter neve nemcsak a magyar közvéleményt tartja izgalomban, hanem geopolitikai szempontból is figyelemre méltó lenne a megválasztása.
Egy közép-európai pápa, aki elkötelezett a keresztény értékek és a hagyományos tanítás iránt, különösen hiteles szereplője lehetne a globalizáció és háborús konfliktusok által terhelt világban. Emellett erőteljesen kiállt korábban a házasság felbonthatatlansága mellett, valamint elutasította a migrációs kvótarendszert is, amelyet az emberkereskedelemhez hasonlított.
A legesélyesebb négy jelölt közé sorolták még Pietro Parolint, a Vatikán államtitkárát, Jean-Marc Aveline marseille-i érseket és Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi pátriárkát is. Ám a közvélekedés szerint Erdő az egyetlen, aki Közép-Európát képviseli, és akit nemcsak szimbolikus, hanem valós hatalmi súly is támogat.
Borítókép: Bíborosok gyülekeznek a Vatikánban (Fotó: AFP)
Forrás: magyarnemzet.hu
