Tíz év alatt 100 ezer gyermekkel született több – a NOE elnöke a Mandinernek

forrás: Mandiner • 2021. szeptember 21., kedd •
Korábbi felmérések szerint a házaspárok eggyel több gyermeket szerettek volna, mint amennyit végül vállaltak. Ahogy a családtámogatási rendszer javított az életminőségen, a családok ma már mernek eggyel több gyermeket vállalni – a mintegy kétmillió magyar kiskorú egyharmada, 700 ezer gyermek nagycsaládban él – mondja lapunknak a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Kardosné Gyurkó Katalinnal a héten kezdődő IV. Budapesti Demográfiai Csúcs előtt beszélgettünk a gyermek értékéről, a demográfiai harcról és a járványhelyzetről. A Mandinernek adott nagyinterjút közöljük.
Tíz év alatt 100 ezer gyermekkel született több – a NOE elnöke a Mandinernek

Kezdve a személyessel: a férjével miért vállaltak öt gyermeket?

Nem terveztük előre, hogy öt gyermekünk lesz. Arról beszélgettünk a férjemmel, hogy legyen majd három gyermek. De egy dolgot eldöntöttünk: ha jönnek a gyerekek, akkor arra nem mondunk nemet. Mindig igent fogunk mondani az életre, vagyis soha nem választjuk az abortuszt. Az első három gyermekünk három és fél év alatt született. Ezt követően a férjem megbetegedett, és emiatt sokáig nem gondolkodtunk további gyermekvállaláson. Ebben az időben kezdtem el a társadalmi munkáimat, láttam példamutató nagycsaládos életeket. Évekkel később pedig újra feléledt bennem a vágyakozás, hogy vállaljunk még gyermeket. Lombikprogrammal született végül még két gyermekünk, egy ikerpár.

Soha nem volt szempont, hogy öt gyermek felnevelése extra lemondással jár, nagyobb kockázat, mint az átlagos családok élete?

Az első gyermekeink 2001 és 2005 között születtek, akkor azért érződött évről évre, hogy igazából magunkra vagyunk utalva, hiszen a kormányzati támogatások folyamatosan csökkentek. Nehéz időszak volt. De

az élet igenlése felülírt mindent. Ha egy élet megfogan, akkor mi nem mondtunk nemet.


Ahol egynek, kettőnek van hely, ott el fog férni a harmadik is – így voltunk ezzel.

Több ötgyerekes barátom is van, egyikük Excel-táblázatba írja, ki hol van éppen a hét öt munkanapján, milyen logisztikai manőverekkel lehet a srácokat az oviból, a suliból és a magánórákról összeszedni, szállítani. Aki ezt az életformát vállalja, hajnaltól éjfélig kitölti az életét. Pontos a kép?

Igen, ilyen ez. Minden nap dinamikus újratervezést kíván. Például a kislányom az egyik reggel még azt mondta, hogy jó az óvodai benti cipője, másnap azonban csodálatos módon kinőtte (valószínűleg bent egy ovis társa lábán látott egy szebbet). Minden az utolsó pillanatban derül ki, ez az állandó reagálásra való készültség valahogy frissen is tartja az embert. De a nagycsaládos lét legalább ennyi plusz energiát is ad: amikor a munkából hazaérek, akkor egyszerűen feltöltődöm a gyerekektől, jó velük együtt lenni. Jólesnek a kedves szavak, az ölelések. A nők számára gyermeket vállalni valamilyen módon létszükséglet,

az anyává válás alapélmény: amikor egy ember jobban szeret valakit önmagánál.


És egy kicsit az önértékelésről is szól: mennyire tartjuk magunkat értékesnek arra, hogy magunkból egy jövőt plántálunk.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének 18 ezer család a tagja. Összesen ma Magyarországon hány nagycsalád van, vagyis ahol legalább három gyereket nevelnek a szülők?

Több mint hetvenezer ember tartozik hozzánk, és ennél nagyságrendekkel több nagycsaládos él ma Magyarországon. Több mint 200 ezer nagycsalád van, és egyre növekszik a családosokon belül a háromgyerekesek száma. Vagyis,

ma már körülbelül egymillió ember él nagycsaládban, gyerekként, szülőként.


Mintegy 2 millió gyermek él Magyarországon, ebből 700 ezer nagycsaládban, ennek a fele 15 év alatti kiskorú.

Hagyományosan, többségében milyen megfontolásokból, meggyőződésből döntenek úgy párok, hogy sok gyerekük lesz? Mik a fő motivációk?

Ha a régmúltat nézzük, akkor az 1900-as évek elején nem volt fogamzásgátlás, nem a szülők szabályozták a gyerekek érkezését a komfortérzetük alapján. Illetve vidéken a sok gyerek több segítséget nyújtott a ház körül, a gazdaságban. A sok gyerek az első időszakban nagyobb szegénységet jelenthetett a család számára, de később, amint beálltak a munkába, vagy tanultak, annál nagyobb egzisztenciális biztonságot jelentett. Van egy érdekesség a területi széttagoltságban: Somogy megyében nagyon jellemző volt az „egykézés”, nem akarták az emberek, hogy aprózódjon a birtokuk. A jelenkorban a sok gyerek vállalásának számos egyéni motivációja van, többek között az élet igenlése, a kormányzati segítség az életminőség javulásában, a tradíciók, a pozitív családminták. Sokáig hiányzott azonban a középosztály ebből a szegmensből.

Az mérhető, hogy a családtámogatási rendszer szélesítésével ez a réteg is megjelent?

Igen. Az első lépés, hogy

2010-ben bevezették a családi adókedvezményt, ez nagy lökést adott a gyermekvállaláshoz.


Ezzel levegőhöz jutottak a családok, elkezdtek tervezni. A családtámogatások – ahogy említettem – a családok életminőségén jelentősen javítottak.

2016 óta a megfontolások közé bekerült a CSOK lehetőségével való élés, és nem az ördögtől való, ha egy pár két gyerek után kicsit az állami támogatás miatt kezd hajlani a harmadik gyerek vállalására. Hiszen épp az volt a törvényalkotó szándéka, hogy megszülessenek ezek a gyerekek. Van erről adatuk, hogy az elmúlt években a kedvezmények miatt hány plusz gyermek születhetett világra?

Ilyenkor a termékenységi arányszámot szokták nézni. Ez a szám azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

2009-ben ez 1,2 volt, 2020-ban már 1,56.


Jelenleg hozzávetőlegesen 100 ezer gyermek születik évente, ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz év alatt gyakorlatilag egy évnyi, mintegy 100 ezer gyermekkel lettünk gazdagabbak. Az is fontos adat, hogy ezzel együtt nőtt a házasságkötések és csökkent a válások száma.

Érdemes azonban folyamatában látni a dolgokat. 2006-2009 között sok család vett fel devizahitelt. Amikor az árfolyamok elszabadultak, ezeknek a családoknak a gazdálkodása összedőlt. Méréseink szerint a bevételeik 60 százaléka akkor a rezsire és a hiteltörlesztésre ment el. Az életminőségük látványosan romlott, ebből következően a válások száma is megugrott. A családi támogatásokat az akkori kormány visszanyeste, a gyes-t is lerövidítették két évre, megszűnt a szocpol-, illetve a családok otthonteremtési támogatása, leálltak az építkezések.

Akkor úgy nézett ki, hogy ha valaki gyereket vállal, az egyenlő a mélyszegénységgel.


Ez rossz üzenet volt a fiatalok felé. Ez a helyzet volt tehát az előzmény.

2010-től az új kormány a gazdaság erősödésével párhuzamosan elkezdte a családtámogatási elemek bevezetését, amelyeknek a körét folyamatosan bővítette. A családok támogatását prioritássá tették, és látjuk, hogy még a járvány idején is bővítették.

Ahogy javult az életminőség, a családok eljutottak oda, hogy mertek eggyel több gyereket vállalni.


Ami nagy szó, hiszen korábbi felmérések azt mutatták, hogy általában a családok eggyel több gyermeket szeretnének, mint amennyit végül vállalnak. A családok éltek a családvédelmi akciótervben bejelentett kedvezményekkel, onnantól ugrásszerűen megnövekedett a születések száma, és ezzel a termékenységi arányszám is.

2010 után jelentősen átalakult a családtámogatás rendszere: konkrétan öt gyerek után jelenleg milyen kedvezmények, juttatások járnak – fel tudja sorolni?

Számtalan kedvezménnyel élhetnek ma már a családok, élethelyzettől függően. Mi három kedvezménnyel éltünk eddig. Az egyik a családi adókedvezmény – ezzel havonta több mint 100 ezer forinttal lettünk beljebb. A másik a nagycsaládos gépkocsivásárlás volt, mert elhasználtuk a 21 éves Zafiránkat, s így egy megbízhatóbb, környezetkímélőbb autót vásárolhattunk. Adataink szerint egyébként a nagycsaládosok gépkocsi-állománya elöregedett, ők tényleg napi használatra fogják be az autóikat. A harmadik elem pedig a négy vagy több gyermekes édesanyák számára biztosított szja-mentesség volt: ez is nagy segítség. Az otthonfelújítás is folyamatban van, de a CSOK-ot nem vettük igénybe, mert húsz éve ugyanott élünk, és maradunk is.

A családtámogatási rendszer több pilléren áll, több eleme van. A NOE milyen elemet hiányol még a rendszerből?

Erre azért nem szeretnék konkrétan válaszolni, mert ha egy civil szervezet kimond egy óhajt vagy jogos igényt, akkor az azonnal bekerül a politika játszmák erőterébe, ezt pedig mi nem szeretnénk.

A tagságunk észrevételei, visszajelzései alapján voltak javaslataink, amelyek belekerültek a kedvezmények körébe,

és most is van egy-két javaslatunk, de ezeket a kormány képviselőivel szándékozzuk megvitatni.

Két megközelítés van: 1. a gyereket vállalók nagyobb terhet viselnek, az életszínvonal-kiegészítés részükre kompenzálás az állam részéről az ezzel vállalt társadalmi-egzisztenciális hátrányokért, 2. az államnak nem szabadna egyes társadalmi csoportokat ilyen kiemelt anyagi juttatásban részesítenie, sérül az egyenlőség elve (a telekárak a gyermektelen párok számára is drágább lett, és számukra nincs támogatás). Mit mond erre?

A második megközelítés igen érdekes következményekkel járna, ha az idősek utazási kedvezményeire, a betegek számára nyújtott táppénzre, a munkanélküliek képzési és anyagi támogatására, vagy épp a mozgáskorlátozottak, a tartós betegségben szenvedők számára nyújtott támogatásokra gondolunk. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet épp az egyenlőség szempontját nem veszi figyelembe, hiszen az esély biztosítását akarja megszüntetni. Ez a szemlélet nem él a differenciálás, a személyre szabás, s ez által a racionális döntés meghozatalának lehetőségével. Azt is meg kell jegyezni, hogy

a támogatás sohasem jelenti azt, hogy valakitől elvesznek, csak azt, hogy segítik azt, akinek kevesebb a lehetősége,

tehát a gyermektelen pároktól sem vesz el senki semmit. Ugyanakkor valóban létező jelenség, hogy az emberek egy olyan támogatást, amely számukra nem elérhető, veszteségként élnek meg. Ezért is fontos, hogy sokrétű a magyar családtámogatási rendszer, s így valamelyik eleme a legtöbb család számára elérhető.

A régivágású szakértők egykor sokszor elmondták, hogy a gyermekvállalás nem magánügy, hanem közügy. Ahhoz, hogy jövőnk legyen, gyerekeknek kell születniük. Elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy nem szeretne gyereket vállalni. De aki vállal, az az élet és a bolygónk iránt is teljesen elkötelezi magát. Egy apa és egy anya teljesen másként gondolkodik a világról. Igazán komoly tartalommal akkor töltődött meg a férjem és az én életem is, amikor megérkeztek a gyerekek.

A NOE ezen életforma mellett áll ki, de nem valami ellen.

A kormány pedig gazdasági szempontokat is figyelembe véve gondoskodik a családokról.

Magyarország a családtámogatással egy demográfiai fordulatban is reménykedik. Nem véletlen, hogy Budapesten negyedik ízben rendezik meg a napokban a Demográfiai Csúcsot. A NOE az egyik szervezője. Mi a rendezvény jelentősége?

A mostani csúcs mottója, hogy a fenntarthatóság záloga a család. Ugyanis az a nézet alakult ki, amely lassan már-már váddá keményedik, hogy a nagycsalád nagy környezetszennyezést is jelent. De ez nem így van, és ezt kutatások is igazolják. Aki gyermeket vállal, az sokkal több szállal kötődik a helyhez, ahol él, az elkötelezetten védi a környezetet, épp a gyermeke jövője érdekében. A Demográfiai Csúcs ezzel a nagyon fontos kérdéssel foglalkozik majd. De emellett nagy jelentősége van, hogy az erről a kérdésről hasonlóan gondolkodók összejöjjenek és meg tudják vitatni ezeket a kérdéseket, ráadásul civil szervezetek, szakértők és döntéshozók tudnak találkozni egymással. A másik pedig, hogy a csúcs ráirányítja a társadalom figyelmét a család szerepére, és helyre teheti a nonszensz vádakat is.

A demográfiai helyzet egész Európában lesújtó, öregedő társadalmak alakultak ki. Mi Európa reménysége? Miként lenne lehetséges megfordítani a hanyatló demográfiai trendet?

A demográfia uniós szintű ügy, a családpolitika nemzeti, tagállami hatáskör.

Van demográfiáért felelős uniós biztos is, ő is itt lesz a budapesti csúcstalálkozón. A trendet megfordítani családpolitikai fordulatokkal lehetne, tagállami hatáskörben. De lássuk be, jelenleg Nyugat-Európa nem ilyen irányba tart. Ott most nem a családok támogatása van napirenden, hanem a családok demoralizálása, a hagyományos családi értékek megkérdőjelezése.

 

Van egy másik, a jelenünket érintő problémakör is: a járványhelyzet. Ön a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs tagja. Nyáron volt nyitás, őszre viszont itt a negyedik hullám fenyegetése. Mennyiben veszélyezteti ez a családok életritmusát?

Azt minden esetleges negatív személyes tapasztalat ellenére is látni kell, hogy a magyar járványkezelés kiemelkedően jó színvonalú volt, viszonylag hamar rendelkezésre álltak az oltóanyagok is. Nagyon sok feladat hever az operatív törzs előtt, a vírus az élet minden szektorában otthagyta a nyomát.

Mi a társadalmi visszajelzéseket igyekezzük képviselni az operatív törzs megbeszélésein.

A negyedik hullám küszöbén a fiatalok részére is elérhetőek már az oltások, így még nagyobb a védelem. Tavasszal még más volt a helyzet, a szülők féltették iskolába engedni a gyerekeket. Abban reménykedünk, hogy ősszel nagyobb szigorításokra pont az oltóanyag miatt már nem lesz szükség. Az iskolák hatáskörében állnak a helyi döntések.

Volt egy nagy tapasztalat a digitális oktatással, rengeteg feladat hárult a szülőkre, a családi közeg szerepe felértékelődött. Milyen volt az iskolakezdés, és mit vár a következő iskolaévtől?

Azon szülők, akik nem tudták megoldani a home office-t, akiknek elfogytak a szabadságolásaik, azok nagyon várták már az iskolakezdést. Hiszen akkor ők is flottul vissza tudnak kerülni a munka világába, teljes állásban tudnak újra dolgozni.

Nagy előny, ha már nem digitális oktatás van.

A fiatalok és a gyerekek is várták, hogy újra a saját közösségeikben legyenek. A nyár pedig azért segített töltődni.  

Az elhúzódó járványhelyzetnek ezzel együtt sok negatív hatása van a családokra. Rengeteg egyéni keserű élethelyzet alakult ki a munkahelyvesztéstől a gyerekelhelyezésen át a tanulási logisztikai gondokig. Ebben a NOE hogyan tud segíteni?

Az első zárás tavaly volt, a második idén. Az első idején a NOE himnuszát közösen felénekeltük, és eljuttattuk a családokhoz, ahogy sok buzdító, kitartásra felszólító üzenetet is, illetve folyamatosan tájékoztattuk őket a változásokról. Érkeztek adományok, amelyeket a kétszáz helyi szervezetünk mellett dolgozó mintegy 1500 önkéntes segített kiszállítani a segítségre szorulóknak. Tartós élelmiszert is osztottunk, 1500 család kapott ebből. Érkeznek hozzánk segélykérések: néhány száz család írt nekünk a központunkba, de a legtöbb kérés helyi szinten érkezett be, és azt a helyi vezetőink ott próbálták kezelni. Az elmúlt két évben több mint háromezer ember üdülhetett egy támogatónk jóvoltából az Erzsébet Táborban, idén pedig több mint ötezren. Olyan emberek jutottak el feltöltődni, pihenni, akik nehéz helyzetbe kerültek, vagy még soha nem volt erre lehetőségük.

A második hullámban hetven településen segítettek a mieink a rászorulóknak:

bevásároltak nekik, néha főztek rájuk, gyerekekre vigyáztak, kórházba került betegeket látogattak. A tanszergyűjtésnél idén már száz, míg tavaly hatvanezer termékfelajánlás érkezett, ezzel mintegy háromezer családon tudtunk segíteni. Öröm volt megtapasztalni, hogy a bajban még többen álltak mellénk, és így vagy úgy, de segítették a családokat.

 

fotó: Ficsor Márton

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére