Telt házak a Kőszegi Várszínház 40. jubileumi nyarán

• 2022. július 01., péntek •
Jön a Gritti. Takács Katalin játssza Pukkot. Hegedűs D. Géza rendezi a Szentivánéji álmot. Őze Áron Jurisics Miklós lesz. Gergye Krisztián emlékinstallációt készít az ágyúpadon. Sodró Eliza ősbemutatóval érkezik.
Telt házak a Kőszegi Várszínház 40. jubileumi nyarán

Július 1-jén tartja újabb ősbemutatóját a Kőszegi Várszínház. Őze Áron rendezésében mutatják be – a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal együttműködésben – a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabot. A „víg farsangi atrocitást” Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írta, Őze Áron rendezi. Közben már próbálják Kőszegen a Szentivánéji álmot Nádasdy Ádám fordításában, Hegedűs D. Géza rendezésében. Shakespeare művének július 14-én lesz a premierje, játszik benne – többek között: Takács Katalin, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Parti Nóra, Waskovics Andrea, Tóth Zsófi, Kálid Artúr, Némedi Árpád, Molnár Róbert. Ezzel a produkcióval nyit a Kőszegi Várszínház 10 napos fesztiválja, amely összefogja az ünnepi nyarának közepét. A kőszegi születésű Gergye Krisztián táncművész, koreográfus pedig már elindította 40 napos „emlékinstallációs” projektjét, amelyet egy rendkívül különleges táncperformance előadással zár.

„Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a Kőszegi Várszínház, 1982 nyarán. Két hete indítottuk a nyári szezont, akkor hangzott el Vajda Gergely karmester-zeneszerző Várfanfár című ünnepi nyitánya, amelyet a Kőszegi Várszínház 40. születésnapjára komponált, felkérésünkre. Három hónap alatt több mint száz különféle produkcióval, illetve új nézőtérrel, komfortosabb körülményekkel várjuk a közönséget. Olyan hangrendszert sikerült kiépítenünk, amely a nézőtér minden pontján ugyanazt a hangélményt nyújtja. A jubileumi szezon programjába tíznapos (július 14–24.) kiemelt ünnepi fesztivált is illesztettünk, ekkor mutatjuk be a Szentivánéji álmot is. Ebben a tíz napban a nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitunk a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb produkciókhoz és egy zeneudvart is.

Az utóbbi években minden nyáron arra törekedtünk, hogy legyenek ősbemutatóink, hívjunk új rendezőket, vonjunk be mindig új alkotókat is a nyári színházi munkába.

Most először rendez nálunk Őze Áron és Hegedűs D. Géza is”, mondja Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója. Hozzáteszi: a Szentivánéji álom című darabot eredetileg Dicső Dániel rendezte volna, el is kezdte a munkát, de sajnos annyira megbetegedett, hogy nem tudta folytatni a próbákat. Hegedűs D. Géza vállalta, átvállalta a rendezést, aki amúgy is szerepel az előadásban, Tompor Miklóst, azaz Zubolyt formálja meg. 

Hegedűs D. Géza először lép föl és így most először is rendez a Kőszegi Várszínházban.

„A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a darab maga szintén a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedélynek, az érzékiségnek, a szerelemnek, a nemek közötti küzdelemnek egy magasröptű költői műve ez. A mi irodalomtörténetünkben komoly hagyománya van annak, hogy a legnagyobb költőink, íróink küzdenek meg fordítóként a Shakespeare-i szövegekkel Arany Jánostól kezdve Nádasdy Ádámig. Most az ő fordításában tud igen közel kerülni ez a különös álomjáték a színészekhez és a közönséghez egyaránt”, említi Hegedűs D. Géza.

A Szentivánéji álom világhíres Pukkját (Nádasdy Ádám írásmódja ez), a tündérkirály szolgáját Takács Katalin alakítja, aki így szól minderről: „Pukk tündéri, de ördögi is, varázslatos és emberi is, magányos, öntörvényű, aki nem átéli a dolgokat, hanem rálát a dolgokra. Nagy rendezőlény Pukk.”
A Kőszegi Várszínház 1982-ben nyílt meg az 1532-es ostrom – Jurisics Miklós kőszegi várkapitány vezetésével a város visszaverte a török haderőt – 450. évfordulóján. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabja szintén ekkor játszódik. A két író a Kőszegi Várszínház felkérésére írta a darabot, és a dunaújvárosi Bartók Színházzal koprodukcióban hozzák létre. A nyári előadások után ősztől a Bartók Színház repertoárjára kerül. Játsszák: Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba, Vízkeleti Zsolt. Rendező: Őze Áron. Díszlettervező: Kovács Yvette Alida. Jelmeztervező: Cselényi Nóra.

A Gritti nem kitalált név. Lodovico Gritti, vagy Gritti Alajos velencei kereskedő, bankár és politikus volt, I. Szulejmán oszmán szultán egyik minisztere, Magyarország kormányzója 1530-tól négy évig. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba darabjában egy megrendelt színházi előadással lázadnak fel ellene. „A szultán támogatásával Gritti, a velencei származású kereskedő-kalandor lett Szapolyai János király oldalán Magyarország kormányzója. Néhány esztendős budai tartózkodása alatt nemcsak a város polgárai körében veszítette el népszerűségét, de helyettese, Nádasdy Tamás is ellene fordult. Amikor Grittit végre Konstantinápolyba rendelik, Nádasdy elérkezettnek látja az időt arra, hogy egy farsangi játék (ludus magnus) bemutatásával végképp felszítsa a kormányzó elleni indulatokat.

A mi játékunk az ő játéka létrehozásának és bemutatásának kalandos históriáját meséli el, a merész terv megszületésétől az egyetlen előadás megjósolhatatlan szenzációjáig.

Egy költői lelkületű adószedő, egy szende cemende, egy szakácsnőnek öltözött szultán, aki mindemellett írnok és segédszínész, és a többi, vérbő figura csetlés-botlásában voltaképpen a magát festő színház parádézik nagy kedvvel és leleménnyel a kőszegi vár színpadán. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt”, jegyzi meg Győrei Zsolt.

1982. július 17-én a színháznyitó előadás Páskándi Géza Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című darabja volt: Jurisics Miklós kapitányt Bánffy György alakította. Az idei jubileumi nyáron, ugyancsak július 17-én a Kőszegi Várszínház „stand up felolvasószínház” újszerű keretei között megidézi az egykori előadást – szintén a dunaújvárosi színházzal közösen, Csiby Gergely rendezésében. Jurisics Őze Áron lesz, míg szárnysegédje a kőszegi születésű Varga Ádám.

Szintén a fesztivál idején, július 19-én ismét ősbemutatót tart a Kőszegi Várszínház: a Szénakutyák – képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról című darabot Kálid Artúr adja elő. Göttinger Pál rendezőként, szerzőként is jegyzi a művet, amelyet Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak a felhasználásával írt.

Másnap, július 20-án Morgan Lloyd Malcolm Darázs című darabjának az ősbemutatója lesz Ördög Tamás rendezésében. Szereplők: Sodró Eliza, Kiss-Végh Emőke. A Delta Produkció előadása.


Gergye Krisztián kőszegi születésű koreográfus, táncművész pedig már elindította 40 napos emlékezetkísérletét a Kőszegi Várszínházban.

Nem egyszerűen a múltat köti össze a jelennel, hanem az időt az örökkévalósággal.

Egy héttel ezelőtt Jurisics vár ágyúpadjához (ágyúteraszához, ágyúállásához) 40 festményt tett. Ki, a szabadba. Az ég alá. Kiszolgáltatva bogárnak, esőnek, viharnak, jégnek, szélnek, napnak. A romlásnak. A bomlásnak. A festményeket ő készítette a Kőszegi Várszínház elmúlt negyven évének fotóiról. Minden évből egy-egy pillanatot ragadott ki. A 40 Gergye-festmény elkezdte 40 napos küzdelmét a föld erodáló erőivel. 40 napon át fotókon örökíti meg Gergye Krisztián a képek bomlását. A fotókból videóinstalláció lesz, nyomon követhető a „negyvenek” nagy változása. A 40 nap elteltével a „lebomlott”, átváltozott, új formát öltő képek új művekké lesznek, emlékművekké. Az „emlékváltozás” Gergye-projekt záróeseménye a képekhez kapcsolódó Gergye-performance, az „emlék-műsor”. Gergye Krisztián az idő múlásával kísérletezik. Nem az idő megállításával, hanem az emlékezés pillanatnyiságával, módosulásaival. Ő mondta: „Nagyon inspiráló, hogy pont Kőszegen lehet széleskörűen gondolkodni a művészetről egy jubileum keretében. Boldog vagyok, hogy ennyire nyitottak és befogadóak a kőszegiek, és bevállalnak egy ilyen projektet.” A Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös „emlék-műsora” augusztus 3-án lesz a Várszínházban, ahol a kortárs művészet – tánc, színház, képzőművészet – beemelése a programok közé immár hagyomány.

„Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokak számára jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni”

– teszi hozzá Pócza Zoltán.

Básthy Béla, Kőszeg polgármestere is a városba invitálja a közönséget: „Nem tudjuk elképzelni a kőszegi nyári utcákat a Várszínházba igyekvő nézők, turisták, utazók nélkül. Idén is szeretettel várjuk őket a jubileumi nyári programokra. Egy kellemes vidéki helynek lenni – az önmagában is nagy dolog. De kellemes vidéki helynek lenni úgy, hogy a várszínházi repertoár nem marad el minőségben a nagy urbánus kulturális központok műsorkínálatától – az óriási dolog. Az idei várszínházi program a kultúrában elvárható legmagasabb színvonalat képviseli.”

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére