Szijjártó: A baloldal polgármesterei az ország számos pontján kritikán aluli teljesítményt nyújtanak

• 2021. szeptember 22., szerda •
A Schaeff­ler-csoport kettes gyár­egységének átadása előtt járt szerkesztőségünkben Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminisztert kérdeztük a beruházás jelentőségéről, arról, hogy a kormány valóban bünteti-e a nem fideszes városokat, illetve arról is, hogy mit hozhat számunkra a koronavírus-­járvány negyedik hulláma. A miniszter beszélt arról is, mi az oka annak, hogy bizonyos európai országok továbbra sem fogadják el a Szputnyik-vakcinával oltottak védettségét.
Szijjártó: A baloldal polgármesterei az ország számos pontján kritikán aluli teljesítményt nyújtanak

Egy hatalmas volumenű beruházás ért véget Szombathelyen. A Schaeffler-csoport kettes gyáregységének megépítése 23,5 milliárd forintba került, amelyhez a kormány ötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, több mint kétszáz új mun­kahelyet teremtve ezzel. Milyen lehetőség ez a vasi megyeszékhelynek?

A magyar ipar 30 százalékáért ma már az autóipar felel, tehát a magyar autóipar nagyon nagy mértékben határozza meg a gazdaság teljesítményét. Ma ez az iparág egy forradalmian új korszakba lépett, az elektromos autók korszakába. Kulcsfontosságú tehát, hogy hol alakítják ki azokat a kapacitásokat, amelyek az elektromos autókhoz szükséges hajtásláncokat, illetve akkumulátorokat gyártják. Ezért is fontos ennek a mai gyárnak a létrejötte, hiszen a Schaeffler a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb autóipari beszállítócsoportja, amely időben meghozta azt a stratégiai döntést, hogy átáll az elektromos meghajtásláncok gyártására. Ma az az ország, amely az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházásokat magához tudja vonzani, az gyakorlatilag a jövőt nyeri meg magának, hiszen ez egy olyan iparág, amelyre hosszú távon lesz igény. Így bár a világ 22 országában 75 gyára van a Schaefflernek, ők mégis Magyarországot, Szombathelyt választották új beruházásuk helyszínéül.

Az elektromobilitással és a 4.0-val kapcsolatos projektekkel a jövő felé nyit a Schaeffler cég, amely kutatási, fejlesztési területekre is alkalmaz szakembereket. Mit gondol, elképzelhető, hogy ezzel Szombathely is kitörhet az „összeszerelő üzem” skatulyából?

Az úgynevezett összeszerelő üzemekben a legmodernebb technológiával találja szembe magát az ember. Minden egyes mozdulatnak, szerelési fázisnak hatalmas jelentősége van. Egy-egy hiba milliókban kifejezhető károkat, órákban mérhető leállásokat jelenthet. Tehát nagy felelősségük van az ott dolgozóknak. Ami viszont a dimenzióváltást illeti – hogy az összeszerelés mellett magasabb hozzáadott értékű tevékenységek is kerüljenek Magyarországra –, abban kifejezetten sikeresek vagyunk. Hiszen azok a vállalatok, amelyek először „csak” összeszerelésben gondolkodtak Magyarországon, egyre-másra hozzák a termelőegységeik mellé részben a szolgáltató-, részben pedig a fejlesztőegységeiket.

Itt, a dimenzióváltás ezen pontján nagyon nagy szerep jut a munkaerőnek és annak képzettségének, ezért nagyon fontos, hogy a duális szakképzésből minden egyes cég és iskola kivegye a maga részét. Ez lehetővé teszi azt, hogy már a középfokú oktatás szintjén is a diákok a képzés egy részét azoknál a cégeknél töltsék, amelyeknél később el szeretnének helyezkedni. Ennek segítségével a cégek által támasztott elvárások és szakmai képességek – amelyek a diákok későbbi elhelyezkedéséhez szükségesek – már az iskolában is elsajátíthatók lesznek.

A vállalat munkavállalókat nyer, a fiatalok pedig biztos munkahelyet. Az egyetemi modellváltásnak is az a lényege, hogy a felsőoktatás és a gazdaság, valamint a munkaerőpiac és az ipar között szoros kapcsolat jöjjön létre. Cél, hogy a felsőoktatásban végzett kutatások, oktatási programok alkalmassá tegyék a végzős fiatalokat arra, hogy később el tudjanak helyezkedni ezeken a kifejezetten magas hozzáadott értékkel bíró ágazatokban.

Legutóbb is beszéltünk arról, hogy a jelenlegi városvezetés folyamatosan a kormányt kri­tizálja azzal kapcsolatban, hogy szerintük mennyi pénzt vontak el a várostól. Ráadásul az Aptív költözésével még nagyobb bevételkiesést szenvedett el a település. Éppen ezért számos alkalommal hallhatták az itt élők az ellenzéki politikusoktól, hogy a kormány bünteti a várost azért, mert nem fideszes a vezetés. Mit gondol erről?

Őszintén szólva, amikor beruházásösztönzésről van szó, a legkevésbé sem érdekel, hogy egy városnak milyen színezetű polgármestere van. Ha most azt néztem volna a beruházás támogatásánál, hogy ki itt a polgármester, akkor a kormány nem adott volna ötmilliárd forintot a Schaeff­lernek. Nyilvánvaló, hogy ezek nevetséges felvetések. Értem én, hogy bizonyos politikusok meglepődtek azon, hogy milyen pozícióba kerültek, és jól láthatóan alkalmatlanok a feladatuk ellátására, de az alkalmatlanságot valahogy leplezni kell, ezért inkább elkezdenek valaki másra mutogatni.

Ez nevetséges, de a választóknak lehetőségük lesz jövőre elmondani a véleményüket arról, melyik politikai oldalra szeretnék bízni az ország irányítását. Az pedig jól látható, hogy az egyesített baloldal polgármesterei az ország számos pontján kritikán aluli teljesítményt nyújtanak. Elég csak ránézni Budapestre. Karácsony Gergely irányítása alatt a főváros gyakorlatilag visszafejlődött jó néhány évet. Természetesen ő sem mondja azt, hogy hibázott, inkább mutogat valakire. Én ezzel nem igazán foglalkoznék, mert nem az a lényeg, hogy mit mond a polgármester, hanem hogy mi az igazság. És ma éppen egy nagy kormányzati támogatásnak köszönhetően adhatunk át egy jelentős beruházást Szombathelyen.

Nyakunkon a Covid negyedik hulláma. Az elmúlt időszakban a gazdaság újraindításán dolgozott a kormány. Ön hogyan látja, Európa más országaihoz képest miért tudott jobb eredményeket produkálni a magyar gazdaság?

Az egyik ok, hogy a hatékony oltási programnak köszönhetően gyorsan újra tudtuk indítani az országot. A másik, hogy volt miből újraindulni, hiszen munkában tartottuk az embereket, és nem épültek le a kapacitások Magyarországon. Amíg a világon a járvány és a beszakadó piaci kereslet miatt bezárták a gyárakat, leépítették a kapacitásokat, elbocsátották az embereket, addig Magyarországon éppen az ellenkezője történt. A nemzetközi gyakorlattól teljesen eltérő gazdasági válságkezelési módszert alkalmaztunk, hiszen úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk megelőzni a tömeges munkanélküliséget: segélyek helyett munkát kínáltunk az embereknek.

Ez sikerült is, hiszen egy olyan beruházásösztönzési progra­mot indítottunk, amelyben vállaltuk, hogy a vállalati beruházások felét kifizetjük abban az esetben, ha a cégek nem bocsátanak el senkit. Ezáltal létrejöttek pluszkapacitások, új technológia jött az országba, ráadásul az emberek is munkában tudtak maradni. Ebből az következett, hogy amikor a piaci kereslet helyreállt, és már az volt a kérdés, hogy ki az, aki ki tudja szolgálni a keresletet, akkor mi azt tudtuk mondani, hogy mi ki tudjuk.

Mivel volt elegendő kapacitásunk, technológiánk, és munkában voltak az emberek. Emlékezzünk rá, mennyi erőfeszítésre és vitára volt szükség ahhoz, hogy végül ma ezeket a mondatokat ilyen könnyeden el lehessen mondani: „Európában mi oltottunk a leggyorsabban.” Ez nem pusztán azon múlt, hogy a politikai okok miatt az Európai Unió által jóvá nem hagyott, de a magyar szakemberek szerint hatékony és biztonságos vakcinákat is a magyar emberek rendelkezésére bocsátottuk.

Ez egy stratégiai kérdés volt: az Oroszországból és Kínából megvásárolt, egyértelműen hatékony és biztonságos oltóanyagok használata lehetővé tette, hogy az európai országok döntő többségénél két hónappal előbb elértük azt az oltottsági szintet, amely lehetővé tette a nyitást. Persze ha a baloldal kormányzott volna, vagy ha a baloldalra hallgattunk volna, akkor nem lett volna két hónappal gyorsabb oltási kampány, és Magyarországon is éppúgy áttértek volna a segélyalapú gazdaságpolitikára, mint a világ számos országában, ahol most gyakorlatilag kiszolgáltatottak az emberek. Mi azt mondtuk, hogy munka legyen, akkor nem kell segélyt adni, és ez egy kiszámítható jövőre ad lehetőséget.

A negyedik hullám visszavetheti a mostani gazdasági növekedést?

Mi azon leszünk, hogy ne kelljen újra elrendelni korlátozásokat, azt viszont látni kell, hogy a negyedik hullám által okozott károk mértéke egyenesen arányos lesz azzal, hogy mennyien maradnak oltatlanok. Tehát a negyedik hullám hatása kizárólag az oltatlanokon múlik. Éppen ezért azt gondolom, hogy az oltás­ellenes politikai erőket iszonyatos felelősség terheli. Ha az ellenzéki pártok nem hergeltek volna az oltások ellen, akkor nyilvánvalóan Magyarországon többen lennének beoltva, és több ember lenne biztonságban.

Vas megyéből sokan járnak át Ausztriába dolgozni. Mivel az elmúlt másfél évben a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedéseknél többször figyelembe vették azt, hogy a szomszédos ország milyen intézkedéseket hoz, várható-e, hogy a szerdán életbe lépő/lépett új osztrák korlátozások mintájára nálunk is hasonló szabályokat vezetnek be? (Például az éjszakai vendéglátásban és a kijelölt ülőhely nélküli rendezvényeken csak a beoltott és a gyógyult személyek számára biztosított a belépés.)

Szeretnénk, hogy ne kelljen bevezetni. A szakembereken és a következő napok, hetek adatain sok múlik majd. Egy­előre úgy tűnik, hogy nincs szükség ilyen típusú intézkedésekre, és jó lenne, ha ez így maradna. A napi jelentésekből azt is érdemes figyelni, hogy hány új ember vált oltottá, mert ha ez a napi szám szépen, dinamikusan növekszik, akkor jó esélyünk van arra, hogy ne kelljen ilyen korlátozó intézkedéseket életbe léptetni.

Ha már a szomszédos országról beszélünk: Ausztria még mindig nem fogadja el a Szputnyikkal oltottak védettségét. Várható-e ebben előrelépés?

Ez pusztán politikai kérdés. Magyarországon egymillió embert oltottak be Szputnyikkal. Ha végignézzük a tudományos adatokat, akkor azt látjuk, hogy mind az oltások száma utáni incidensek, mind a védettség tekintetében a Szputnyik egészen kiváló számokat produkál. Ráadásul azért is tudok ez ügyben magabiztosan fogalmazni, mert személyesen követtem végig azt a procedúrát, amit a magyar szakemberek végeztek. Meglátogatták a gyártási helyszíneket, végigkísérték a gyártási folyamatokat, konzultáltak minden létező kérdésről, és több ezer oldalnyi dokumentációt néztek át.

Szerintem ne nézzük le a magyar szakembereket. Nyilvánvaló, ha a legkisebb kétségük is lett volna afelől, hogy hatékonyak-e a keleti oltóanyagok, akkor nem engedélyezték volna sem a Szputnyik, sem a Sinopharm használatát Magyarországon. Az elmúlt időszakban számos nyugat-európai külügyminisz­terrel egyeztettem ebben a témában, akik zárt ajtók mögött mindig elmondták, hogy tudják, az orosz szakértelem és az orosz tudomány egészen kimagasló, és biztosak abban, hogy a Szputnyik rendben van és hatásos, de értsem meg, hogy egyszerűen politikai okok miatt nem lehet… Nem egy és nem kettő, hozzánk földrajzilag közel és távol eső európai ország külügyminisztere mondta ezt.

Forrás: vaol.hu

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére