Sátory Károly: nem hagyhatjuk hogy zátonyra fusson a nemzeti összetartozás emlékhelyének ügye

frisss • 2020. február 19., szerda •
A nemrég sajtónyilvánosságot kapott felhívásban kérik a város lakosságát, civil szervezeteit, a városban működő vállalkozásokat, cégeket, hogy támogassák a kezdeményezést. A felhívásról Sátory Károly városi képviselőt, az egyik kezdeményező, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület elnökét kérdeztük.
Sátory Károly: nem hagyhatjuk hogy zátonyra fusson a nemzeti összetartozás emlékhelyének ügye

Az idén emlékezünk a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. E kerek évfordulóhoz kötve hét egyesület, a Honderű Asztaltársaság Egyesület, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület, a Polgárok a Városért Egyesület, a Polgári Egyesület Szombathelyért, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete, a Szülőföld Egyesület, valamint a Vas Megyéért Egyesület felhívást tett közzé, egy Nemzeti Összetartozás Emlékhely létrehozására Szombathelyen.

Képviselő úr, miért fontos önnek, önöknek, hogy Szombathelyen is legyen Nemzeti Összetartozás Emlékhely?

Megyénk, Vas megye, mint határ menti vármegye hatalmas veszteségeket szenvedett az országcsonkító, trianoni békediktátum életbeléptetésével. A megyeszékhelyen nincs méltó hely, ami emléket állít, ahol megemlékezéseket szervezhetnénk. Tíz évvel ezelőtt, már a 90. évforduló alkalmából kezdeményeztem egy egyeztetést az akkori városvezetéssel, közéleti szereplőkkel, egy emlékhely kialakításáról. Odáig jutottunk, hogy javaslatot tettünk az emlékmű helyszínével kapcsolatosan, de aztán a sok-sok esemény sodrában kezdeményezésünk elhalt. Most viszont itt a 100. évforduló, nem hagyhatjuk, hogy ügyünk most is zátonyra fusson.

Egyesületük tíz éve szervezi a Hűségtúra a „HŰSÉG FALVAIBAN” elnevezésű lovas túrát, felvonulást. A két kezdeményezés szervesen kapcsolódik egymáshoz?

Igen. Abban az időben merült fel a gondolata annak is, hogy tisztelegjünk azon határmenti települések előtt, amelyek a megyecsonkítás után addig lázadoztak, míg végül visszakerülhettek az anyaországhoz. Ötletemmel az akkor még honvédelmi miniszter Hende Csabát kerestem meg, aki lelkesen az ügy élére állt, rengeteget segített és a rendezvény fővédnökeként, minden évben ott volt velünk.

Úgy tudjuk Hende Csaba a mostani felhívást is az elsők között írta alá, mint támogató…

Igen. Kezdeményezésünkre Melega Miklós képviselőtársammal frakciónk gyűlésén és a Közgyűlésen is felhívtuk a figyelmet. A felhíváshoz frakciónk képviselői azonnal csatlakoztak, és természetesen Hende Csaba országgyűlési képviselőnk is támogatja az ügyet.

Mik lesznek a következő lépések?

Megkezdődik, illetve folytatódik a támogatások gyűjtése. Hamar ki kell dolgoznunk, hogy hogyan, milyen formában lehet támogatni ügyünket. Tervpályázatot kell kiírnunk, alapkövet kell elhelyeznünk, és ha összegyűlt a szükséges összeg, döntenünk kell a megvalósításról.  Nagyon fontos, hogy mindenről informálnunk kell a lakosságot, mert szeretnénk, ha minél többen magukénak éreznék az Emlékhelyet. Ezért rendezvényeket szerveznünk, és az internet, illetve a sajtó segítségével próbálunk minél több információt közzétenni. Az első nagy rendezvényt a Honderű Asztaltársaság Egyesület és a Polgárok a Városért Egyesület szervezi, ahol egy jótékonysági bál keretében gyűjtenek az Emlékhelyre.

Szeretnénk, ha ez az év azzal telne, hogy –akár az Emlékhely, akár a 100. évforduló kapcsán-minél több szó esne a nemzeti, és természetesen helyi közösségünk összetartozásáról is. Úgy gondolom, hogy a méltó emlékezés mellett előre kell tekintenünk, és a majdan megvalósuló Emlékhelynek is hazánk szeretetére, nemzeti összetartozásunkra, az elszakított területeken élőkkel való közösségvállalásra, és természetesen az itt élők összetartozásának fontosságára kell majd utalnia.

közösség

további frisss

lap tetejére